Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-16 / 38. szám

Békéscsaba, 1922. február 16. Körösvidék MULATSÁGOK A nemzeti bál iránt — melynek sikere érdekében dr. Dzurik Józsefné lelkes vezetése mellett serényen mun­kálkodik a rendezőség — nemcsak Békéscsabán, hanem a környéken mindenütt nagyon élénk az érdek­lődés. A táncpróbákon egyre bájo­sabb képet nyújt a palotást és kör­magyart táncoló párok sokasága ugy, hogy e táncok ritka szép látványt fognak nyújtani. A divatszalonokban is erősen érezhető a bál közeledte. A szebbnéi-szebb magyarruhák és estélyi ruhák egész tömege készül mindenütt, hogy a szombati bálon ragyogjon, tündököljön a sok szép asszonyon, leányon. Minden jel arra mutat, hogy a nemzeti bál lesz az idei farsang legszebb táncestéje, me­lyen a vidék különösen erősen lesz képviselve. Az Ipartestület nagy érdeklő­déssel várt bálja 19-én, vasárnap ­este, 9 órakor lesz, a Vigadó összes termeiben. Felülfizetéseket a jóté­kony célra való tekintettel köszönet­tel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Műkedvelő előadás Újkígyóson. Az Ujkigyósi Keresztény Ifjúság Egye­sülete január 29 én, február 1. 2 és 5-één tartotta első nyilvános szerep­lését a „Piros bugyelláris" c. nép­színmű előadásával. Az előadás jó sikerét a nagy erkölcsi siker mellett a szép bevétel is bizonyitja, mely összesen 23.959 K volt, mit az egye­sület saját kulturális céljaira fordit. A főbb szerepekben kitűntek: Szabó Ilonka tanítónő, Pataky Bözsike, Bánfi Margitka, Ferencz Bözsike, Bozó Margitka, Kovács Piroska, Csatlós Viki, Szentgyörgyi Dezső, Lócskai István, Elekes Mátyás, Böschat Antal, Don ka József, Belovai Sándor, Csatlós Ferenc, Donka Imre, Csatlós István, Seress Mihály, Ferencz József és Seress Ferenc. Az 5-én tartott mű­kedvelő-előadást tombolával és szép­ségversennyel egybekötött előkelő zártkörű bál követte. Jiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen" SZÍNHÁZ Műsorváltozás. Ma, csütörtökön este Fi-Fi helyett A-bérletben szinre kerül „A szinházMolnár Ferenc nagysikerű vígjátéka, amelynek elő­adása mindég telt házat vonzott. A darabot ezúttal is nagy érdeklődés­sel várja a közönség. Műsor: Pénteken B) bérletben Fösvény. Vígjáték. Díszelőadás Moliere 300 éves születési évfordulójára. Szombat premierbérlet Katona dolog. Operett. Vasárnap bérletszünetben Ka­tona dolog. Operett. Az előadások este fél 8 órakor kezdődnek. Nappali pénztár a karzati feljá­ratnál levő pénztár helyiségben d. e. 9—12 ig és d. u. 3—5-ig. Esteli pénztárnyitás fél 7 órakor. Nádor Mozgó. Nemo kapitány Verne Gyulának a nagy regényírónak szines fantáziá­ját mutatja be, mely film péntek és szombaton kerül műsorra, A tenger világának titokzatossága érdekesen tárul a nézők elé s e film kiválósá­gát mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy a pesti közönség hetekig gyönyörködött az Urániában, mely e filmet bemutatta. Az arisoiai lókötő amerikai cow-boy történet még ma, csütörtökön is műsoron van. A legszebb virágnak a magyar nőnek Dl AN A-PUDER adja üde hamvát. A régi békeminőségben mindenütt kapható! Gyártja : a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 30. Tőzsde Zürichben a magyar koronát ü'80-nal jegye-'ték. Valuták: Napoleon Angol font Doüár Francia írank Márka Lira Osztrák kor. Rubel Leu Szokol Svájci frank Dinár Lengyel márka Bécsi kifizetés Ezüst korona Ezüst kétkoronás Ezüst forint Ezüst 5 koronás Arany 10 kor. 20 kor. arany 2510—2530 2830 -2850 645—655 5550-5500 330-340 3050-3100 101/4— 11V« 51—52 502 - 512 1218-1228 12650—126Ő0 825-835 19-20 47-471/4 111—112 2490—2500 Gabonaárak: Tiszavidéki buza 2575—2600 Egyéb buza Rozs Takarmányárpa Sörárpa Zab Tengeri Köles Repce Korpa Sertésárak : Zsirsertés nehéz 78—90 Zsirsertés, könnyű 66—82 2500—2590 1850—1875 1825—1875 1650—1700 2175—2200 1650-1700 1300—1325 illatos 100 béhitő a legjobb és legkiadósabb mert kíméli a ruhát Gyártja: Beck Jenő ve­gyészeti gyára Budapest, VI., Lehel-utca 27. szám. Mindenütt kapható NÁDOR MOZGÓ Február 16-án csütörtökön : 9 mesterdetehtiv bohózat Hflvenal, az arizóniai lókötő, amerikai cowboy történet. Előadások: 6 és 8 órakor. Hirdetéseket naponta délután 5 óráig vesz fel a kiadóhivatal. Közgazdaság. A mangolica sertés tenyésztése és A Kisgazda Ifjak Művelődési Egyesületé­ben folyó hó 11-én előadást tartott róla Lepény Mátyás Csonka-Magyarország élete és fej­lődése főként attól függ, hogy min­den téren tudunk-e többet termelni s ezáltal hazánknak számottevő ki­vitelt biztosítani. A többtermelés min­denben kívánatos, de elengedhetet­len a mezőgazdaságban. Igy töre­kednünk kell a sertéstenyésztés és hizlalás terén is a többtermelésre, amit nemcsak a hazai zsir- és sza­lonna-fogyasztás tesz indokolttá, ha­nem az a körülmény is, hogy kül­földön, főleg Ausztriában és Cseh­országban ez a két cikk rendkívül keresett és jól megfizetett. Az a sok átmeneti nehézség, mely az idei hizlalásból és főleg értékesítésből származott, ne riasszon vissza sen­kit se, mert ugy az egyén, mint a nemzet érdekében feltétlenül szük­séges, hogy a sertéstenyésztéssel és a hizlalással intenzivebben foglal­kozzunk. Dehogy ezen a téren töb­bet tudjunk termelni, ahhoz elsősor­ban is komoly szakismeretek szük­ségesek. A hizlalás a tenyésztésnél kezdő­dik, mert jó eredményt csak jól ki­tenyésztett sertésnél érhetük el. Ki kell választanunk tehát először is a a legjobban megfelelő fajtát. Az ösz­szes sertésfajtákat két fő csoportba sorolhatjuk : 1. az idegen u. n. kul­tursertések és 2. a hazai vagy a mangolica sertések csoportjába. A kultursertések sem a mi éghajlatunk, sem a mi takarmányunk szempontjá­ból még nálunk nincsenek kite­nyésztve, azokkal hurcoltuk be a te­nyésztő és hizlaló rémét a sertés­vészt, erre éppen annyira hajlamo­sak, mint a mangolicasertés és ko­moly kísérletek azt is bebizonyítot­ták, hogy hizóképességük sem na­gyobb. Feltétlenül azt ajánlja tehát, hogy csak mangolicasertést tenyész­szünk. De ez a mangolica legyen tiszta, minden keresztezéstől men­tes. Ügyelni kell a lábakra, a nyak, toka és fülek állására, a bőr és szőr szinére s utóbbi göndörségére. Kocának lehetőleg át nem vészeltet tartsunk, mert a vész gyakran tönkre­teszi a csecsbimbókat. A szopós malacok pusztulásának gyakran a csecsbimbók romlottsága az oka. A kocának legalább 6—8 jó csecs­bimbója legyen s tekintve, hogy a mangolicával évente kétszer malacoz­tathatunk, elérjük a nagy amerikai eredményt, ahol a kinai-angol ke­resztezett egy malacozásból 12—16 malacot nevel fel, de évente csak egyszer. A szoptatási időszaknál figyelem­mel kell lenni a koca tejelőképes­ségére és tejminőségére. Ha a tej zsírtartalma feltűnő kevés, amit a malacok soványságából láthatunk, ezt szemestakarmánnyal tüntethetjük el, ha pedig sok, ami mindig has­menést idéz elő, azt soványabb ta­karmányozással, legeltetéssel kerül­hetjük el. A malacokat 4 hetes koruktól kezdve szemes árpára szoktatjuk. Csak annyit adjunk nekik, amennyit jóizüen megesznek. Az árpa a csont­és hüsképződésre nélkülözhetetlen s elválasztás után 4 hónapos korukig se kapjanak mást, mint árpát és vizet. Azután árpa, árpadara, kevés korpa s ha rendelkezésre áll, legelő legyen a táplálékuk egészen egyéves korig, amikor hizóba foghatók. Ten­gerit semmi körülmények között se adjunk nekik, mert az csak zsirt nevel és a lábuk összezsugorodik. A takarmányozás mellett éppen olyan fontos még, hogy a malacok feltét­lenül tisztán tartassanak. Legjobb almozás — még télen is — a száraz és tiszta homok; szalmát csak igen nagy hidegben alkalmazzunk és azt naponta váltsuk. Az igy felnevelt éves vagy öt­negyedéves mangolicát bátran hí­zóba foghatjuk. Előadó vett már olyan falkát, mely egyéves és tíz­napos volt s párban 210 kgt nyomott. Általában hizlalásra legalkalmasabb az olyan mangolica, amely páronkint 150—200 kg-os súlyban állitható be. A hizlalásnál figyelembe kell venni, hogy mikor hizlaljunk és hogyan és mit etessünk. A nagy hidegnek a hizókra káros hatása van. Télen nem tudjuk elérni azt a hizási százalékot, mint fagy­mentes időben. Ezért legjobb a hiz­lalást tavasszal kezdeni és november közepére, azaz a fagy beállta előtt befejezni. R hizlalás kezdetén semmivel sem szabad több takarmányt adni, mint amennyit közvetlen azelőtt fogyasztottak. Általában páronként és naponként —6 kg.-ot etessünk ugy felosztva, hogy ezen mennyiség egyharmada árpadara, egyharmada tengeri dara és egyharmada szemes tengeri legyen. Rz adagolás heten­kínt nagyobbodjék s a szaporulat mindinkább a tengeri daránál legyen nagyobb s az árpadarát ne szapo­rítsuk. R legnagyobb napi adag páronként és naponként 6—8 kg., kivéve az öreg kocákat, melyek többet fogyasztanak. R hizlalás kö­zépidószaka 6 hónap. Megjegyzendő még, hogy a dara sohasem legyen túlságos hig, egyik etetéstől a má­sikig (kánikulában etetés előtt 2 órává 1) annyi vizet öntsünk hozzá, amennyit felszív. Naponta kétszer etessünk, sorrendben mindig leg­hátul a szemes tengerit. Természetesen a hizlalásnál sok mellékkörülménure is tekintettel kell lenni. Fürösztés, naponta friss ivó­víz nélkülözhetetlen. R súlygyara­podást legalább havonta mérjük. Forróságban kevesebbet etessünk. Aránytalanságnál, gyomorégésnél a koplaltatás és a keserüsó alkalma­zása kellő figyelem mellett feltét­lenül szükséges. Sajnos, az erős gyomorégést ritkán sikerül teljesen és tartósan megszüntetni. Előadó még a sertésvészről is megemlékezett. Ismertetőjelei : a hányás, hasmenés, kedvetlenség. Azonnal oltatni kell s ha lehet, arról a vidékről vett oltóanyaggal, Legkényesebb Igényeket csak a terpentlnes Pyram elégíti kL

Next

/
Oldalképek
Tartalom