Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-08 / 31. szám

Békéscsaba, 1922. február S. Szerda III. évfolyam 31. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra SO K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 31K. Tanulságok A forradalmak óta nem volt még Békéscsaba városának olyan népes közgyűlése, mint a tegnapi. A közgyűlési teremben soha nem látott városatyák is felvonultak, hogy a részleges tisztújító közgyűlésen jelen legyenek. Csak természetes, hogy ahol ilyen sok ember van együtt, felszólalás, beszéd is akad bőven s a sok beszédnek sok az alja is. Meg kell azonban állapítani, hogy örvendetes az a jóakarat, amellyel Békéscsaba népe a közügyekkel szemben általánosan viselkedik. Tárgyilagos bírálatok, okos megjegyzések hangzottak el s a tanácsnak egyetlen javaslata sem ment keresztül vita nélkül. Sajnos, nemcsak a fecsegés, a felesleges minden lében kanálkodás az, ami visszatetsző volt ezen a közgyűlésen, hanem az is, hogy igen sokszor a magánérdek nyert hangot a közérdekkel szemben, amely körülmény aztán személyi incidensekre vezetett. Ezek az — elismerjük — szórványos esetek pedig igen sokat ártanak a közgyűlés tekintélyének és hathatósan erősítik a kívülálló tömegek ma még indokolatlan idegenkedését. Ezek az esetek vetik fel a kérdést : vájjon jó-e, megfelelő-e a képviselőtestület mai összetétele ? Erre a feleletünk — minden elismerés mellett csak az lehet, hogy nem. Lehetetlen helyzet az, hogy a közgyűlésen jelen lehessen olyan egyén, aki közvetlen, vagy közvetett módon van érdekelve egyik vagy másik szőnyegre kerülő ügyben. Lehetetlen az, hogy én a saját vagy atyámfia üzleti érdekét védelmezhetem a közérdekkel szemben a város közgyűlésén, mert szerencsés vagyoni helyzetem folytán, esetleg polgártársaim bizalma következtében erre alkalmam van. Az országos ügyek intézésénél van összeférhetetlenség, bárha sokkal ritkább esetben fordulhat elő az, hogy a törvényhozó ebbeli minősége öszszeütközésbe kerül üzleti tevékenységével, — de ennél az összeférhetlenségi szabálynál semmivel sem szűkebb a vármegyei vagy városi képviselők részére felállított korlát, holott itt igazán mindennapos eset az, hogy erősen magán természetű érdekek ütköznek össze a közönség érdekével. Sajnos, az előjelek azt mutatják, hogy ez a nemzetgyűlés már aligha tudja megalkotni a közigazgatás olyan rég óhajtott reformját, mely ezt a kérdést is rendezni volna hivatott s épen azért le kellene vonni i az illetékeseknek a tanúságot a tegnapi közgyűlésből is és ha nem is rendelkezik felőle törvény, még a jelenlétükkel sem volna szabad befolyásolni a közgyűlés határozatát olyan ügyben, amelyben bármiképen is érdekelve vannak. Akár a vagyon jogán, akár választás alapján ül valaki a zöld asztal mellé, tartozik a köznek anynyival, hogy az önérdek védelmének még a látszatát is elkerülje. Viharos ülés a Házban Ujabb személyeskedések A nemzetgyűlés keddi ülése Budapest, feb. 7. A nemzetgyűlés mai ülését Gadl Gaszton elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Rassai Károly sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt, amelyre napirend után kerül sor. Áttérnek a honvédségről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasására. Az ellenzék tagjai szemmel lát! ható többségben vonulnak fel, hogy \ a javaslat elutasitása mellett sza• vazzanak. R kormányt támoqató pártok képviselői közül csak 17-en vannak jelen. Elnök az ülést a Ház határozatképtelensége miatt felfüggeszti. A másodszori megnyitás után Kontra Aladár kéri a Ház határozóképességének megállapítását. Elnök megállapítja isméi a Ház határozatképtelenségét, aminél fogva az ülést ismét felfüggeszti. Az ellenzéken nagy vihar tör ki. Hangos kiáltozások közepette Friedrich István azzal az indítvánnyal áll elő, hogy küldjenek ki bizottságot annak a megáilapitására, hogy hova lett a hatósági liszt. Gadl Gaszton újból megnyitja az ülést és névsorolvasást rendel el. Megállapítják, hogy már 85 képviselő van jelen. Rz ellenzék a honvédségre vonatkozó javaslat ügyében névszerinti szavazás elrendelését kéri. R harminc aláiró közül azonban csak 25 van jelen, tehát a névszerinti szavazást elejtik. Elnök felteszi a kérdést, hogy elfogadják-e a javaslatot. A szavazatok megszámolása után bejelenti, hogy a javaslatot 46 szóval 36-taI szemben elfogadta a Ház. Rakovszky István mentelmi jogának sérelmét kívánja bejelenteni. Több közbekiáltás és felszólalás után Elnök megállapítja, hogy a vita hevessége során olyan kijelentések hangzottak el, amelyek a házszabályokba ütköznek. Ezért nagyatádi Szabó Istvánt is, Rakovszky Istvánt is rendreutasítja. (Utóbbit azért, mert nagyatádi Szabónak azt mondta, hogy panamista.) Az ellenzék állandóan zajong. Az elnök folyton csenget, de nem tud csendet teremteni. Az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Rakovszky István személyes kérdésben szólal fel. „ Nagyatádi Szabó szerint — úgymond — hazudtam, amikor azt állítottam, hogy volt egy miniszter, akiről azt állították társai, hogy hír szerint panamákban volt részes." Nagyatádi Szabó István : Ezek az ügyek már a rendőrségen vannak. Rakovszky István : Nem igaz, hogy nagyatádi Szabó egészen ártatlan. Nagyatádi Szabó kijelenti, hogy Rakovszky István vádja szemenszedett valótlanság. Közbekiáltások hangzanak el, a melyek nyomán ismét nagy zaj támad. Elnök az ülést ismét felfüggeszti. Alakulóban az uj olasz kormány [Róma, febr. 7.) De Nikola, a dezignált uj miniszterelnök megkezdte tárgyalásait a különböző pártokkal, többek között a szocialistákkal is, akik támogatásukról biztosították. Francia-lengyel gazdasági egyezmény (Paris, február 7.) Ma irta alá Poincare és Zawojszky gróf az újonnan megkötött francia-lengyel gazdasági egyezményt. Horváth Mihály győzött a kecskeméti választáson (Kecskemét, febr. 7.) Ma délben 12 órakor zártak le azt a választási küzdelmet, amellyel a Rubinek Gyula halálával megüresedett Kecskemét-elsőkerületi mandátum sorsát döntötték el. A választás győztese dr. Horváth Mihály, függetlenségi (48-as) Zsitvay Tiborral szemben. Csonka Magyarország Egész MagyarországXI. Pius A világ katholikusainak nagy megnyugvására a konkláve ötödik napja meghozta a döntést és immár ismét van feje a katholikus egyháznak, Ratti milánói biborosérsek lejére került a pápai tiara, aki a békülékeny szellemű X. Pius pápa nevét vette fel, talán mintegy jelezni kívánva ezzel is, hogy a világ gyűlölködő, felfordult forgatagában Róma lesz az egyetlen fix pont, az egyetlen hely, ahonnan az igazi krisztusi szeretet melege sugárzik szét az egész bűnös világra. Talán soha sem volt még olyan nagy jelentősége annak, hogy k. ül Szent Péter trónusán, mint éppen ma, amikor a háború, győzelem, vereség, a forradalmak viliara anynyira feldúlta az egész világ emberiségének lelkületét, hogy igazan szentnek kell lenni az embernek, aki felül tud emelkedni ezen a khaoszon és látni tud s cselekedni mer. Az uj pápa múltja garanciája annak, hogy a szeretet politikáját fogja folytatni és a küzdő, szenvedő emberiséget segít visszavezetni arra az útra, amely az emberiességhez vezet. XI. Pius életrajza a következő: Ratti Achilles a milanói érsekség területén levő Desio-ban született 1857 március 31-én, a pápa .tenát a jövő hónapban tölti be hatvarötödik életévét. Tanulmányainak végeztével rövid lelkipásztori működés után a tudományos pályára lépett. Sok évig tisztviselője volt a nagyhírű milanói Ambrosiana-könyvtá'nak s már mint könyvtáros kiérdemelte a közbecsülést. Itt kezdődött Monsigoore Ratti gyors emelkedése. Csakhamar „prefettója" lett a hatalmas könyvtárnak, majd a milanói Szent Ambrus székesegyház kanonokjává nevezték ki. Amikor Páter Ehrle, a nagytuc-ományu vatikáni könyvtáros, hajlott kora miatt megvált a vatikáni könyvtár vezetésétől. X. Pius jsápa Ramt nevezte ki erre az előkelő állásra, Ratti 1914-ben foglalta el vatikáni könyvtárosi állását s igen nagy része van abban, hogy a vatikáni könyvtár roppant gazdag anyaga a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé vált. Ratti személye azonban akkor került a közérdeklődés homlokterébe, amidőn az egyszerű könyvtárosra Európa egyik legkényescDD diplomáciai küldetését bizták. Mikor a központi hatalmak politikája jónak látta, hogy Lengyelország függetlenségét proklamálja, a Valikannak megnyílt a joga arra, hogy ebbe a par excellence katolikus államba képviselőt küldjön. Erre a fontos pozícióra szemelték ki Ratíit, aki 1918-ban mint Lengyelország és Oroszország apostoli vikáriusa a pápa teljhatalmú megbízásával utazott el Varsóba. Ennek a küldetésé-,/ Lapunk mai száma 6 oldal.