Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-05 / 29. szám

Békéscsaba, 1922. február 5. Körősvidék 5 üz elsű ludásszobor leleplezése egy Swijarsh mm orosz városban Hogy pártolják Szovjetoroszországban a művészetet ? Koppenhága, február 4. Szovjetoroszország állította az első Judásszobrot. A szobor felavatásáról egy Kehler Henning nevü dán diplomata, aki 1917-től 1919-ig Szovjetoroszországban tartózkodott a dán kormány megbízása folytán, „A vörös kert" cimü könyvében az alábbiakat irja: „Zeneszó hangzott fel, majd egy zsidó (Swijarsk város parancsnoka) a vörös szónoki emelvényre lépett és sisakját maga elé tette. Ékesen beszélt, de azt a látszatot keltette, mintha ő maga egyáltalában nem érdeklődött volna aziránt, amit mondott. Hallottam, amint Marxot és Engelset emiitett s azt hittem, hogy akkor rögtön megtörténik a szobor leleplezése. De tovább beszélt anélkül, hogy valami is történt volna. Ezután átadta a városnak a „Vörös kertet" (népliget) és azon reményének adott kifejezést, hogy az a nép kedvére, a művészet fejlődésére és a szerelem szabad, kibontakozására fog szolgálni. A cél felé az első lépést ő maga tette, azzal, hogy egy osztrák szobrásszal, aki azelőtt hadifogoly volt, jelenleg pedig a város szabad polgára, az első szobrot felállíttatta a ligetben. Sokáig tétovázott annak a történelmi alaknak a kiválasztasában, akit elsőnek tiszteljen meg emlékének szoborral való megörökítése által. Először Luciferre, majd Kainra gondolt. Mindketien nagy elnyomottak, forradalmárok, lázadók voltak. Egyikük azonban vallási személyiség, tehát nem felel meg a Marx-féle élefelfogásnak. Másik pedig egy mitológiai alak, akinek történelmi szereplését kétségbe kell vonni. Ezért keresett elő egy kétséget kizáróan földi embert, egy történelmi személyiséget, aki a vallásos életfelfogás szociális kiaknázásának az áldozata volt. És kit vehetett volna ilyen körülmények között inkább tekintetbe mást, mint azt az embert, akit két évezreddel ezelőtt ártatlanul itélt szégyenköre egy kapitalista történetíró, mint az, aki vörös hírnöke volt a világforradalomnak a burzsoávezér Jézus Krisztus tizenkettedik apostola : — Júdás Iskarioth ! Éljen a világforradalom I — Dolly Mikajlovna felemelkedett. A zsidó kezébe adta a zsinórt, amit megrántott. A lepel lehullott s egy óriási rozsdavörös, meztelen gipszszobor állott a szemlélők előtt. Szemei fenyegető tekintettel merednek égnek, mig keze görcsös mozdulattal igyekszik letépni nyakáról egy igazi lenkötelet. Amidőn a szobor láthatóvá vált, a zenekar az Internacionaléba kezdett. A kert másik végében felállított tábori ágyuk gyors egymásutánban három lövést adtak le. A lövedékek élesek voltak. A három gránát pokoli süvöltéssel húzott el fejünk felett." Közgazdaság. Zsidók a kereskedelemben Ha a laikus egy zsidó üzletbe vetődik szükségletének beszerzése céljából s ott a kereskedő egyébre is rábeszéli, mint amit eredetileg vásárolni akart, kijövet ezt mondja: „Ez az ember igazán kereskedőnek született !" Érli pedig ezt a kereskedő nagy szóböségére, mellyel silány áruját agyondicsérve, a vevőt meggyőzte a vásárlás előnyös voltáról. Ugy ebben a véleményben, mint általában az egész közhitben, mely a zsidók kereskedelmi rátermettségét elismeri, benne van egész gazdasági életünk szegénysége és a kereskedőnek mint fogalomnak, óriási félreismerése. Komoly bírálat tárgyává téve a kereskedelmi rátermettséget, le kell szegeznünk azt a tényt, hogy soha nép kevesebb tehetséggel, kevesebb arravalósággal nem özönlött még el pályát, mint a zsidók a kereskedelmit s ez a magyarázata, hogy gazdasági életünk a sok tehetségtelen valutaspekuláns kezében nem birja megtalálni a konszolidációra vezető utat és nem bir a világ kereskedelembe akként bekapcsolódni, hogy ott súlya és tekintélye lenne. Folyton halljuk emlegetni a rossz valutát, mint a mai szomorú gazdasági állapotok egyedüli okát, az azonban rejtélyes titok marad, hogy miért annyira rossz a valuta, mikor országunk a rettenetes megcsonkítás dacára is rendelkezik az állami lét fenntartásához, polgári ellátásához és foglalkoztatásához szükséges eszközökkel. Mikor pénzügyeink intézése európai hirü finánczsenik kezében volt és van. A nagy összeomlás természetes következményeit ha nehezen is, de kifogjuk bírni. Az egyetlen feltevés, amely az enynyire rossz valuta okát érthetővé tenné, az lehetne, hogy a külföld bizalma megingott az áliam polgárainak munkaszeretetében, teljesítőképességében, államfentartó erejében. Ki hiszi azt el, hogy a külföld bizalma a legnagyobb tömeget képező és az államfenntartó erőt adó magyar földmives fanatikus földszeretetében, dolgozni akarásában és dolgozni tudásában ingott volna meg, vagy a magyar munkás tiszteletreméltó munkáját lebecsülné ? Ép észszel ilyet senki sem hihet el, mert éppen a külföld tudja a legjobban, hogy mit jelentett a nagy háború alatt a magyar munkabírás és kitartás, túlzás nélkül lehet allitani, hogy azon fordult meg az öt évig tartó védekezés lehetősége. Ne itt keressük tehát a rossz valuta okát és a gazdasági leromlást, hanem a kereskedelemben, helyesebóen a zsidó kereskedelemben, amely nem a nemzetből gyökeredzik s igy sem érzéke, sem akarata, de tehetsége sincs egy szilárd alapokon nyugvó, valutáris szempontból értékes, nemzeti kereskedelem kiépítésére, mert ha lett volna, kereskedelmünknek ma — ha kisebb méretekben is — az angol és német kereskedelem színvonalán kellene állnia. Hiszen talán egyetlen országban sem volt meg annyira az intenzív kereskedelmi élet kialakulásához szükséges csaknem valamennyi előfeltétel, mint az uiteger Magyarországon. A nyersanyagoknak valóságos tárháza voltunk ! Kincseket érő kihasználatlan javaifik, erőforrásaink! Szabad utunk a tengerre . . . Kereskedelmünk mégis alig volt számbavehető. A magyar kereskedőt hoszszu ideig a műveletlen falusi zsidószatócs és az ebből fokozatosan kialakuló fővárosi börziáner reprezentálta. Nem volt értékes vállalkozási kedv, nem volt szakértelem, csupa kontár garázdálkodás az egész kereskedelemben. Ha egy ilyen kereskedő a nagyszerű alkalmakkal tekintélyesebb összeget összeharácsolt, otthagyva a kereskedelmet, felcsapott földesúrnak és ez jellemzi legjobban a zsidó tehetségtelenséget, mert éppen ugy, ahogy nem lehet jó suszter az, aki a kaptafát elhagyja, nem . iehetett jó kereskedő az sem, akiből földbirtokos lett. Ha a zsidók mindazt a tőkét, amit könnyűszerrel „összekereskedtek" és földbirtokvásárlásokra fordítottak, kereskedelmi vállalkozásokba, gyárak alapításába fektették volna — aminek természetes rendje is ez lett volna, mert hiszen szerintük a kereskedelmi pályára voltak predesztinálva — ma a vesztett háború dacára is aránylag jó valutánk, egészséges gazdasági életünk, következésképen jobb politikai elhelyezkedésünk lehetne és talán békességben meg is férnénk egymás mellett, nem volna okunk kivenni a kezükből azt, amiben a nemzetre is hasznosat produkálnak. Nem kellene megelégednünk olyan külföldi árukkal, amiket éppen idedobnak, mint Európa kereskedelmének sehol sem értékesiíhetö szemetét. Általában, ha az utolsó két-három évtized kereskedelmét áttekintjük, szinte azt kell hinnünk, hogy a zsidók részérői egy tervszerűen keresztüivitt kizsákmányolási műveletnek az egész kereskedelem, minden hozzáértés, maradandó alkotás és nemzeti irány nélkül. A zsidókereskedelem minden ténykedése az emberek becsapására s igy a gyors tőkegyűjtésre irányult, aminek legszemléltetőbb példája üzletekben az alku divatbahozása, amely a kereskedelem kereteit túlhaladó egyéb vonatkozásokban is érezteti káros hatását, mert amellett, hogy valószínűvé, sőt biztossá teszi az emberek becsapását — nem tételezhető fel ugyanis, hogy a kereskedő az alku közben elért tulmagas árat utó- ; lag a vevő javára irná — felkelti a bizalmatlankodást is, amely aztán már nemcsak a kereskedővel szemben nyilvánul meg, hanem a hivatalban, társadalmi érintkezésben stb. is. Egyszóval a zsWó kontárkereskedelemnek, megbízhatatlanságnak és gerinctelenségnek a külföldön való felismerése a legfőbb oka a valuta mindinkább való leromlásának, amelyet végre nekünk is fel kell ismerni és minden eszközzel megakadályozni a további káros j térfoglalást, amely nemzeti létünket | is alapjában ingatja meg. Sajnos, népünknek annyi nagyszerű tulajdonsága mellett egy végtelenül elszomorító tulajdonságával találkozunk s ez a zsidókérdésben tanúsított közömbössége. Nem akar a tudatára ébredni annak a veszedelemnek, amely a zsidó invázió j elősegítésével előbb-utóbb ránk- • szakad. Ha egy keresztény vállalkozás alakul, ettől már azt várja, ; hogy egy csapásra egészséges viszonyokat teremtsen s csak akkor : támogatná, ha áruit legalább féláron hozná forgalomba. Egyforma árak mellett inkább a zsidót támogatja s szinte csalódást érez, ha ugyanazt az árut, ugyanazért az árért kereszténynél veszi meg. Ilyen körülmények között természetesen szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik a keresztény kereskedelem fellendülése. Nem lehet azonban kétséges, hogy előbb-utóbb mindenki átérzi a nemzetvédő keresztény kereskedelem fontosságát s ez egyértelmű lesz a zsidó uralom megdülésével és egy tiszta légkörű, a közre hasznos, gazdasági élet kiépítésének kezdetével. E. Gy. 9 legszebb fényképek és nagyitások a legjutányosabb árban ^ Litimann Adolf fényképész festészeti ésfényképnagyitó műtermében készülnek. Békéscsaba, Szent István-tér 12. sz. (A róm. kath. templommal szemben.) 234 ERTESITES Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy mindennemű fali, inga, zseb- és ébresztő órák javítását, valamint mindennemű ékszerjavítást és átalakítást a legpontosabb és legjutányosabb árak mellet elvállalok. Tisztviselők, vasutasok és katonák árengedményben részesülnek. Nagy választék sweici zseb, valamint inga, fali és ébresztő órákban. Vidéki megrendelés a legrövidebb idő alatt el lesz intézve. Aranyat és ezüstöt veszek. Szíves pártfogást kér : Schreyer György órás és ékszerész-cég Békéscsaba, Hunyadi-tér, (Csirkepiac sarkán.) 66 Az Első Békéscsabai Hangya Keresztény Fogyasztási és Ért. Szövetkezetnél Békéscsabán, Szarvasi-ut 15. alatt a legjobb zamatu erős 6 és uj ceglédi borok kaphatók ugy nagyban, mint kicsinyben a legjutányosabb áron. 233 i NŐI KALAPUJDONSÁGOK! a legdivatosabb színekben :: és formákban érkeztek :: SZÉLL kalaposhoz Békéscsaba, Baross -utca 14. Női és férfikalap-alakitásokat a legújabb divat szerint 4 nap alatt. A nálam alakított kalapokat jutányos áron diszitem. Gép és épületlakatos munkákat gyorsan és pontosan készít Mertz Gyula elektrotechnikai és fémipari vállalata Békéscsaba, Haan-utca 4. száin. Telefon 22. 42