Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-02-04 / 28. szám
Békéscsaba, 1922. február 4. Szombat III. évfolyam 28. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független > keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. 9 ygros vezér Bécsben Egyik csütörtöki déli lap azt a szenzációs és végtelenül szomorú hirt közli, hígy Kun Béla, ez a zsiványvezér, a vörösöknek hírhedt vezérszélhámosa ott hagyta Moszkvát s Bécsbe jött, ahol hivei szerint már megérett a helyzet arra, hogy a proletárdiktatúrát kikiáltsák. Ugyanez a lap megdöbbentő leleplezéseket közöl arról az aknamunkáról, amely szomszéd államainkban folyik ellenünk, a mi végső elpusztításunkba. Az ember nem olvashatja megdöbbenés és undor nélkül ezeket a hireket. Az undort Kun Bélának személye kelti fel. Ki ez az elvetemült ember, hogy ilyen sokáig gerázdálkodhatik büntetlenül? Micsoda pokolbéli praktika védi nyomorult életét, az ezerszer kiérdemelt elpusztítás elől ? . . . Magyarországot tönkretette. Oroszországban is utálják már, még a jobbérzésü (ha ugyan lehet ezt a szót használni) kommunisták is. Ott is látják, hogy az ő munkája nyomán dögvész és pusztulás lepi el a termékeny, egészséges tájakat. És Bécsben még ugylátszik van talaja. Az osztrák rothadás fölött megjelent hát a dögmadár. Sötét szelleme ott kóvályog a kétségbeesésében, a szörnyű bukásában őrületes haláltáncot járó császárváros fölött, hogy ha van még ott valami érték, azt is elpusztítsa és siralom tanyájává tegye a régi idők boldog és ragyogó emlékű kincses birodalmát. Hiszen bizonyos, hogy ott is el fog múlni a téboly, ott is kijózanodnak majd az emberek s keserves zokogással bánják meg azt, hogy egyengették annak a világcsalónak útját. De ha bármily rövid ideig sikerülne is uralomra jutnia, az is kimondhatatlan károkat jelentene szomszédainknak. Arról is beszélnek, hogy Kun Béláék reménykedve pislognak a Lajtán innenre, hogy Károlyi Mihály azért tartózkodik Belgrádban, mert uj zavart remélt Magyarországon s akkor újra jönne halászni a zavarosban. Azt is mondják, hogy az u. n. „liberális" lapok feltűnő szemtelensége, a destruktív elemek csodálatosan hangos szájaskodása, ezekkel az eseményekkel van összefüggésben. Itt is ágensek működnek cseh, oláh, szerb pénzen egy uj romlás érdekéóen. Jól tudjuk, hogy ma már minden őrült kísérlet abszurdum Magyarországon. Tudatában vagyunk erőnknek, mely minden felforgató törekvést azonnal vérbe fojt, — mégis... Kérve-kérjük az illetékes faktorokat: vigyázzanak, legyenek nyilt tekintetüek, erős kezüek s ha kell könyörtelenek — mert veszedelmek leselkednek reánk. Kerekes Miholy mindenáron ülni ate Budapest, február 3 Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselőt jogerősen 3 hónapra ítélték izgatásért. Most leutazott Miskolcra, hogy büntetését az uj választások előtt kitöltse. Az ügyész azonban nem fogadia el jelentkezését, mert nem csukathatja le addig Kerekest, amig a nemzetgyűlés nem függeszti fel mentelmi jogát a büntetés időtartamára. A nemzetgyűlés pénteki ülése Budapest, február 3. A nemzetgyűlés pénteki ülését fél 11 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Szabóky Jenő, a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a küzszolgálati alkalmazottak fizetésrendezéséröl szóló javaslatra vonatkozó jelentését. Napirenden az ipartörvény revíziójáról szóló javaslat részletes vitája szerepel. Cserti József kérelmére megállapítják, hogy a Ház nem tanácskozóképes. Ötperces szünet után a javaslat 7., 8., 9., 10., 11. és 12-ik szakaszait változatlanul elfogadják. Pálffy Dániel a 13-ik szakaszhoz szőllal fel. Vértes Lajos indítványozza, hogy a cséplőgépkezelést is kössék képesítéshez. Csontos Imre ellenzi Vértes indítványát, amit nem fogad el a Ház. Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi miniszter a távollevő honvédelmi miniszter helyett benyújtja az 1921. évi 35-ik törvénycikk kiegészitéséről szóló javaslatot. A további vita során Drozdy Győző, Pálffy Dániel és Hegyeshalmi Lajos keresk. miniszter felszólalása után az ipartörvény revíziójáról szóló javaslat 15-ik és 16-ik szakaszát is változatlanul fogadják el. Ötperces szünet után a 17-ik szakaszhoz szólal fel C. Kovács István, Drechsler János, Hornyászky Zoltán. Kérik a íereskedelemügyi I minisztert, hogy javaslatában ponS tosabban vonj cl meg a határt a ! kézműipar és a gyáripar között. | Minthogy a felszólalók nem tudnak konkrét javaslatot tenni, a 17-ik szakaszt is változatlanul, a 19. és a 20-ik szakaszt pedig vita nélkül fogadják el. Pálfy Dániel indítványára uj szakaszt iktatnak a javaslathoz, amelyben kimondják, nogy ha valaki segédlevelét megszerezte és már két évi gyakorlata van, mestervizsgát tehet erre a célra megalakítandó vizsgálóbizottság előtt. Szabó József kéri külön pontként báiktntni, hogy aki szabad ipart akar űzni, azt kötelezzék letelepülési engedély megszerzésére. A kereskedelemügyi miniszter megindokolásával nem fogadják el az indítványt. Működik a választójogi bizottság (Budapest, febr. 3.) A nemzetgyűlés választójogi bizottsága ma délután ismét összeült, hogy folytassa vitáját, amely még körülbelül 4—5 napot vesz igénybe. A kormányt támogató pártok mindent elkövetnek azért, hogy február 16-ra törvényerőre emelkedjék a választójogi javaslat is és az összes benyújtott szociális javaslatok ís. Hazatértek a magyar gyermekek Hollandiából (Budapest, febr. 3.) Tegnap 31 gyermek érkezett Budapestre Hol• landiából, ahol 6 hónapon át tartózkodtak. Megdrágulnak a dohányáruk (Budapest, február 3.) Megbízható forrásból eredő hir szerint február 5-től kezdve az összes trafikáruk 15, illetőleg 50 százalékkal drágulnak a pénzügyminiszter rendelete folytán. Görög—szerb katonai egyezmény (Belgrád, február 3.) A görög és a jugoszláv kormány megbízottai olyan értelmű katonai egyezményt kötöttek, amilyen nem régen Románia és Jugoszlávia kormánya között jött létre. A görög vezérkar főnöke Belgrádban járt, ahol Pasicsot is meglátogatta. jegyzők nyugdijának rendezése A községi és körjegyzők országos központi egyesülete még 1921. év november hó 10-én tartott közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy a fizetés jellegével biró magánmunkálatok bevétel átlaga a nyugdijnál figyelembe vétessék és ezirányban az alispánhoz beadványt intéztek, melyben kérik, hogy határozatuknak megfelelőleg a vármegyei nyugdijszabályrendelet módosittassék, illetve ilyen irányban a közgyűlésnek tegyen előterjesztést. A' jövedelem átlagát vezetőjegyzőknél évi 1 00 koronában, al- vagy rendes segédjegyzőnél évi 800 koronában kérték megállapítani. A vármegye alispánja a vármegyei tiszti főügyész véleményét kérte ki erre nézve, aki nem tett észrevételt az olyan törekvés ellen, mely a községi jegyzők anyagi függetlenségét és jövőjét erősíteni célozza, azonban javasolja, hogy az összes törvényhatóságokkal kell összeköttetésbe lépni, hogy egyöntetűen vitessék keresztül. A tiszti főügyész véleménye még az is, hogy ezek a dijak a való életben rendszeres illetményt képezhessenek, az 1913. évi LX. t.-c. 10. §-ának törvényhozás utján leendő módosítása volna szükséges, mert a törvény rendelkezései a magánmunkálatok kérdéseit nem érintik s igy nem érintheti a jelen törvény alapján alkotott szabályrendeletet sem. BQBSadKBIIDHBaiIRliaBQBEItaaia Építőiparosok értekezlets Békéscsaba, február 3. Az építőiparosok körében már hosszabb idő óta tárgyalások folynak, amelyeknek az a céljuk, hogy egységes megállapodásokat teremtsenek az építőiparosok között. Szerdán este az Iparos Olvasókörben nagyszabású értekezlet volt ebben az ügyben, amelyen a mesterek is, a segédek is megjelentek. Az értekezlet Molnár János elnöklete alatt folyt le. Tárgyát a munkabérek megállapítása képezte. Hosszas, beható vita után végleges döntés nélkül távoztak az értekezlet résztvevői azzal, hogy a kérdés letárgyalása céljából ujabb értekezletre gyűlnek össze a közeljövőben. Mi van ma ? 1922. február 4., szombat R. kath.: Korz. Andr. Prdt.: Ráhel. Napkelte 7 óra 26 perckor nyugta 17 óra 03 perckor (5-03). Holdkelte 10 óra 28 p. (délelőtt) nyugta — óra 01 perckor (éjfélkor). Este fél 8 órakor: Színházi előadás.