Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-03 / 2. szám

ékéscsűbar~í922 január 3. Si&rösvsdék 3 — Az „Aurora" előadása. Az „Aurora" irodalmi és zenekor szer­dán, folyó hó 4-én, este fél 8 órai kezdettel a városháza nagytermében, népszerű isnTertető előadást tart. Felolvas dr.-Kv-ssz Gyösgy „Csonka­Magy^qrsz2g vgazdasági erejéről, küiönS;1e!íJttfc1fe! a munkásságra". — T^blígálják a közvagyont. A jfolfSmíRiCT már több izben hrvta fel 'á rendőrkapitányság figyelmét jy a város tulajdonát ké­•l»sznu' j^rgyákat (közvilá­jtfberendezések, közutak stb.) rongálják. A „rendőrkapi­!Í1 egyik legutóbb kelt ilyen tra írott válaszábau arról érte­HfekPQ.lgárij^sí^t; hogy a rendőr­ír njindiyi ^aejével igyek­íkadályoz'nf a közvagyont igyak rongálását. A kö­.őfeoríyos elemeiben azon­rnagjísfoku az indolencia, ' nem lenet gátat vetni pusztításnak, csak yöbb érzésű közön­íaüa.,'a rendőrséget el­ian. Természetes, a- ró; ugy, ség is t lenőrző Románia béliefelféfelei a szoyjet-iiopmánpál Take Jonescu kormányának hivatalos lapja, az „Epoca" december 30-iki számában közzétette azokat a feltételeket, amelyek mellett Románia hajlandó béketárgyalásokat kezdeni a szovjet-kormánnyal. Ezek a feltételek a következők: 1. A két ország egymással szemben fennálló tartozásainak kiegyen­lítése, ideértve mindazon ingó és ingatlan vagyonokat, amelyek a másik fél területén vannak. 2. Az oroszországi román követségnek és az ott maradt vagyonnak hiánytalan visszaszolgáltatása. 3. A román államkincsek hiánytalan visszaszolgáltatása, ugy amint azokat a cári kormánynak megőrzés céljából átadtak. 4. Ugy az Oroszországban visszatartott román túszok, mint a Romá­niában visszatartott orosz túszoknak azonnali szabadlábrahelyezése. 5. Mindkét állam kölcsönösen kijelenti, hogy egyik sem avatkozik a másik belügyeibe. 6. Mindkét állam a legmesszebbmenő intézkedéseket lépteti életbe, hogy területükön a másik szomszédos államra veszedelmes bandák ne alakulhassanak. 7. A diplomáciai és konzuiáris viszonyok kölcsönös visszaállítása. 8. A kereskedelmi kötelékek helyreállítása. 9. Az oroszok dunai érdekeinek megóvása. 10. A vasúti közlekedés helyreállítása, úgyszintén a postai, távíró és telefonösszeköttetés kölcsönös felvétele. hogy mindffjaíjunkriak'közös^rdeke, H„„ W11 IlIt g. „ lt&ua F hogy közhasz«uherwd«2e^iá^fakp^ érkezett berlini napilapok első mon­A berlini lapok színes pa­píroson jelentek meg. A tegnap ban mentől kej^jjeJjjs^ rong^ffás es sék, minthogy_sz ilyenelj^. pátliggt az adózó kóz&r**™- ^ — Csongrá' Tisza István vármegye törveajji sága kedden déüöiK^ar des x-havi ülését. Ezen„d£.,, Lajos nyug. főispán egyhangu'ag elhatározik,"' részben a megye kö!f$£gjén, *fész ben közadakozásból iffigfesteiik nemzet nagy haíottjóflÉfey a hazáj kat önzetlenül szerető, ér^^áTS is tudó magyarok eszményid gróf Tisza Istvánnak arcképét s ezt a közgyűlési teremben helyezik el. — Munkaképes miikezet talált fel egy rokkant iparos. Debrecen­ből írják: Vértesi Lajos rokkant* iparos, ki az olasz harctéren alsókarját elvesztette, teljesen szerkezetű mükezet talált fel. A dapesti müvégtaggyár-b'af** ifi bálta már régebben P>TOrtSíát valósítani, de az hosszas fáradozni után csak most sikerült^28 külön­böző mintája művégtagot konstruált meg, míg végre a 29-iknél sikerült egy olyan gépezetet feltalálnia, a melynek 3, sőt 5 ujjat helyettesítő kis faujjaival épp ugy tudott fogni, mint a meglevő kezével. Az elmé­sen szerkesztett művégtag használ­hatósága a legvégsőbb határokig megy. Még külföldi orvosi lapok is, igy legutóbb a genfi orvosi szaklap, elismeréssel emlékeznek meg Vértesi találmányáról. — Merénylet egy leány ellen, A debreceni kir. törvényszék bün­tető tanácsa tegnap foglalkozott Ka­marai Gyula és két társa bűnügyé­vel. Az ügyészség Kamarai, i Vida László és K. L. fiatalkorú debreceni lakosok ellen azért emelt vádat, mert az őszi vásárkor a vasúti hid mellett megtámadták Kanyók Róza földesi leányt. Kanyók Róza a nagy vásárra ment be Debrecenbe. Kamarai Gyula azt az ajánlatot tette neki, hogy menjenek sétálni a vasúti hid kör­nyékére. Vida László és K. L. követ­ték őket. Mikor az emberjárta helye­ken tul voltak, a három legény meg­támadta Kanyok Rózát és merényle­tet követett el ellene. A bíróság Ka­marai Gyulát 8 havi, Vida Lászlót ő havi börtönre, K. L.-t pedig 3 havi fogházra ítélte. data a következő: „A papirhiányra való tekintette! kénytelenek voltunk punk egyes részeit színes papirosra yomni." A német napi sajtó oly nagy válságba jutott, hogy papír­.zletét nem tudja pótolni. Amerika fnrtermelése ugyanis nem nagyobb, mint békében volt, holott a fogyasz­tás* megkétszereződött. Ezért van, Tio^ Németorfzg ,|f"nem képes teremteni szükségtetéMm| karácsony másodnapjá , otflPteaestélyén felüítízettek": Kovái >500, Áchim László, Havrarr Lajos, . jiár EnSre, Rpng^áe * e2í8flff" ti^TIa 200j£00* "' tinCS^Tí András, T- Timkó András,^ Béla, Jenei illés; TirfrícS Jánes»" íöO, Ambrus Mária, Fekete* István* TítP-'ító, Rprigrácz PS^ Krosuch György, * Marottya ^ál, Ballá Antal, Vlcsk'ó János, Duna György,v tertrflcsfck Káro!vrtestíá^DdiiiíI, Pilrcsi 1' zky átyás 95, N. " N., Vidovszky Kálmán .65—65, Rónai Mihály, Vasasok, llovits® inos, Hankó Mátyás,"'* Pataky Lajos 50-50, "Sönádi János, Valentinyi- Qyörgy, Timkó ryörgy 45—45, Szabó Ferenc 35, Szőcs Árpád, Biró Mihály,' Schindlei^ Ede, Róna — Bukarest dunai kikötő. Bu­karesti tudósilónk jelenti: A tech­nikai bizottság igen érdekes tervet tárgyal. Arrói van szó, hogy Buka­restet az Argheo folyót felhaszná­lásával hajózható csatorna segítsé­gével összekössék a Dunával és kereskedeimi kikötőt létesítsenek Bukarestben. A tervet a bukaresti városi tanács elvben már magáévá tette és most a kivitel módozatairól tárgyalnak. — Osztrák gyereket keres­A vármegyei alispáni hivatal a Iqabiróságokhoz küldött át­egy Helimich Villibald gyereket keres, aki a nyaraltatási akció során Orosházán, állítólag Flór yné nevű asszonyná#"Aki tud* bláTvalamit, jeientse az ottani já­. jjjssí*főszolgabiróságon. A „M^gyaé^*T""í^ftfi'S?* Gyula ^rven$« ;^pé9agealádi ban szép fényképfelvéte­groni népszavazásról, a pety^firiüffrTNemzeti Sza­lon kiSSítáfeáFól^stb. stb. A változatos és érdekes szövegrészből kiemeljük Hungarus „Szilánkjait'-,„Timár József és Illy János sztrák Károly, N. N., özv. Thiesz .Jánosné, Öszad-J .novelláit, Göde Jenő, Bajkay Tibor verseit, 1 r« r 1/ n a«/\1«f I I A A 2 T TI™ — - — Aff t ^ 7[u. J llÁtTfAl flc* 1T 1 m Ai*ilrn Knirn m nr»i»Al Szky Károly, Helle Antalnéf^hrin Mariska 30—30, Májerhoffer István 25, N. N.. Szelcsán János, Rieger Anai N., N. N„ Romcsew M. 15—15. N. N., Otlakán István 10—10, N N. N., N. N„ N. N., N N., Fischer Imre,. N., N. N. 5-5, N. N. 1 K-t.* ** , szóló cii ^fneff- e? N. — Hercegh Ferenc képes het lapja „Az Uj Idők' januar heti* 1-tlr kezdve ismét mínden^asarnap^i^ A januái®-i számban lenik meg. A janusaw­elbeszélést Herceg «J?erenc Csathó Kálmán, Bet!en^fiWqi(Uamfnő*i^aov Andor Msx é^ Alex Tischer írt, Csathó Kálmán megkezdi cikkso­rozatát a magyar középosztály vál­ságáról, Surányi Miklós pedig Ko­runk asszonyairól való feljegyzésso­rozatának első darabját ódja közre. Kezdetét veszi az első számban az uj francia regényirodalom legna­gyobb szenzációja, Piere Beneit: A Sástó cimü müve. Az Uj Idők uj magyar regénye, Dobosi Pécsi Máriának a „Persephone" gyorsan hiressé vált szerzőjének fintoni Dánielje. Számos művészi és idő­szerű kép és kis cikk teszi teljessé az Uj Idők első számát, amelyet mutatványként mindenkinek szíve­sen küld a kiadóhivatal: VI. ker., Andrássy-ut 16., ahol az Uj Időkre előfizetni ís lehet. Előfizetési dij negyedévre 130 korona. jévről ésaz amerikai bevándorlásról >!"o cikkeket, továbbá a gazdag hir-, gyer­jazdaságrovatot. Újévi ajándékul j&Magyar Nép" gazdag tartalmú képes íaptárt küld minden előfizetőinek. A nap­tárt megkapják az uj előfizetők is. A „Ma­gyar Nép" előfizetési árai negyedévre 60, félévre 110 korona. Mutatványszámot kész­séggel küld a kiadóhivatal Budapest, Szentkirályi-utca 30. sz. — Állami ákácmag kiutalás. A m. kir. főldmivelésügyi minisz­térium kedvezményes áron akác­magot utal ki. Akilínek akácmagra van szükségük, jelentkezzenek sür­gősen (egy héten belül) a városi gazdasági intézőségnél. (Városháza, emelet, 1. szoba.) * Nádor Mozgó. Walewska grófnő és Nobody VII. és VIII. január 3. és 4-én. A világtörténelem egyik legnagyszerűbb és legérdekesebb mozzanata a lengyel sza­badságharc, mely 1807-ben Napoleon téli hadjáraía idején ujult meg élénk erővel, hogy a cári zsarnokság bilincseit lerázza. E fenséges témát hozza vászonra e film, a legapróbb és legintimecb momentumek feltüntetésével, melyek e küzdelem szálait mozgatták. A cselekmény középpontjában Napoleon és a lengyel grófnő, Walewska áll, kiknek a közös cél elérésére irányuló törekvéseikaen élénk bepillantást nyerhe­tünk a nagy korzikai lényére, az ármány­kodásra és Walewska grófnő puritán jelle­mére. A viszontagságos téli hadjárat meg­rázóan, a lengyel nemesség udvari élete tündöklően elevenedik meg a vásznon s a film — mint mindenütt — osztatlan elis­merést fog kiváltani. IRODALOM Tömörkény, Cserz]/, Szalay, Móra A szegedi irodalom országos nevű képviselőinek három uj könyve je­lent meg Szegeden karácsonyra a Dél­magyarország Hírlap- és Nyomda­vállalat kiadásában. Tömörkény Istvánnak, a magyar paraszt-lélek pár éve elhalt s hamar klasszikussá vált 'írójának kötetben még eddig meg nem jelent novel­láit Móra Ferenc rendezte sajtó alá Célszerű szegény emberek cimmei s ugyanő irt a posthumus kötet elé Tömörkény-életrajzot, amelynek ér­dekessége és stilmüvészete nagy fel­tűnést keltett a Petőfi-Társaságban, ahol a szerző részleteket olvasott fel belőle. A hangulatos boriték­rajzzal díszített, vastag kötet ára 90 K. Cserzy Mihály (Homok), a leg­népszerűbb szegedi novellista és dr. Szalay József, a szegedi Dugonics­Társaság elnöke közös müve, az Ugarimádás cimü parasztdráma, a második uj szegedi könyv. A darab, amelyet a szegedi színházban nagy sikerrel elő is adtak, nem a sablo­nos népszínművek közül való. Uj ösvényt vág szociális problémájával, a paraszti lélek legősibb ösztöné­nek, a nemes értelemben vett föld­éhségnek színpadra vitelével, fordu­latos meseszövésével s nyelve drámai erejével és lírai lágyságával. A jó papírra nyomott, választékos kiállí­tású könyv ára 60 K. Móra Ferenc „Dióbél királyfi és társai" cimü gyermekregénye méltóan sorakozik a kiváló író eddigi müvei mellé. Könnyed és gördülékeny stí­lusa, egyszerű, mégis érdekes mese­szövése, melynek hátierében plasz­tikusan domborodik ki a szabadság­harc levegője és szelleme, a magyar gyermekirodalom egyik legértékesebb gyöngyévé emelik az ékestollu Mórá­nak ezt a müvét. A „Dióbél királyfi" finom papiru, tiszta nyomású, szép könyvben jelent meg és fűzve 80, kötve 110 koronáért kapható. Mindhárom mű beszerezhető könyv­kereskedésekben, megrendelhető a Kultura Könyvkiadó- és Nyomda r.-i.-nál (Budapest, Teréz-körut 5. sz.), vagy a Délmagyarország Hir­lap- és Nyomdavállalatnál (Szege­den, Petőfi Sándor-sugárut 1. sz.). Zürichben a magyar koronát 0-82 és féllel jegyezték Valuták: Napoleon 2350-2380 Angol font 2550-2570 Dollár 600—610 Francia frank 4880—4920 Márka 333—343 Lira 2590—2610 Osztrák kor. 101/2—111/2 Rubel 52-53VS Leu 462-472 Szokol 888-898 Svájci frank Dinár 870—880 Lengyel márka 18—19 Ezüst korona Ezüst forint Bécsi kifizetés 101/4-lli/s Csonka Magyarország - nem ország, mennyország! NaiBwsha grófnő regényes történet Napoleom idejéből. Főszerepben: Heila Moja. Adják: január 3. és 4. a Nádor Moziban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom