Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-28 / 23. szám

Békéscsaba, 1922. január 28. Szombat ///. évfolyam 23. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra BO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. űz uj választójog A választójogi javaslatot ma terjesztették a nemzetgyűlés elé. A javaslatot röviden ismertetjük más helyen. Itt csak néhány szót róla. Általában megfelelőnek tartjuk a kormány álláspontját e fontos kérdésben. Mi ugyan a választójog nagyobbarányu megszükitését tartanánk az ország érdekében valónak. Nem azért, mintha örömünk telne a nagy, dolgozó tömegnek az „alkotmány sáncaiból való kizárásában". Nem. Mi is — mint minden értelmes ember — belátjuk, hogy az ország igazi hangulatát és vágyát az általános szavazás tükrözné vissza — ha a választók egyáltalában tisztában volnának azzal, hogy mire szavaznak. De szomorú tény, hogy a politikai érettségtől még olyan messze van a mi népünk, hogy egyszerűen nem képes tájékozódni különösen akkor, amidőn minden nap más politikai irányzat égig való dicsőítését hallja. Mit tesz hát ? Arra szavaz, aki a legnagyobbakat mondja s aki legjobban izgat az évtizedek, sőt századok óta gyűlölt „urak" ellen. Csak amikor azt látják, hogy a nagyhangú jelölt ur, megválasztása után tökéletesen faképnél hagyja ugy az agyonhizelgett népet, mint az égig magasztalt elveket s fut az ő egyéni kis játékai után — csak akkor látja be a becsapott tömeg, hogy jobb lett volna a másik ... És legközelebb egy másik nagyhangú ugyanígy becsapja. Ezért, csak ezért nem vagyunk hivei a választójog kiterjesztésének. Sőt éppen az ország s a nép érdekében szívesen láttunk voina erősebb választójogi korlátozást, különösen a női választójog terén, amelyet maguk a nők is csak tehernek tekintenek. E jogszükités alapjául természetesen csakis az értelmiképesség fokát képzeljük s korántsem gondoltunk arra, hogy az értelmes munkásság kizáródjék e jogból. Nem ilyen a javaslat. Könnyen megértjük. Mert ha nekünk más is a véleményünk, természetesnek találjuk, hogy a szerzett jogok megnyirbálása, különösen erősebb megnyirbálása nem ment volna könnyen. Az is bizonyos, hogy a visszafelé való haladás nem -üdvös dolog. Már pedig — akár hogy is vesszük — a választójogszükités mégis csak visszafejlődés, ha a közérdek ma igy kivánja is. Legyen hát tágabb a választójog, de aztán törekedjék arra minden erre hivatott ember és intézmény, hogy a választójoggal birók valóban tudjanak is élni ezzel a nagyon nagy, nagyon komoly, nagyon felelősségteljes joggal. Aki pedig visszaél a tömeg, a kevésbé müveit nép jóhiszeműségével és becsületes, egyenes gondolko| dásával, azt büntesse szigorúan a törvény s zárja ki a választók és választhatók sorából. Mert mihelyt a demagógiát, a népcsalást meg tudnánk akadályozni, mihelyt a lázítók és rágalmazók száját hathatósan be tudná fogni a törvény ereje, mindjárt nem volna veszedelmes, sőt kívánatos lenne a nagy tömegek választójoga. Benyújtották a választójogi javaslatot Az ipartörvény revíziójának első tárgyalási napja — A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, jan. 27. A nemzetgyűlés pénteki ülését háromnegyed tizenegy után nyitotta meg Boitlik József alelnök. Az elnöki bejelentések után Klebelsberger Ktinó gróf belügyminiszter benyújtja a választójogi javaslatot és kéri husztagu bizottság kiküldését a javaslat előzetes letárgyalása céljából. Elnök bejelenti, hogy a bizottság kiküldése szabályszerű. Ugrón Gábor megállapítja, hogy a mai üiést egy órás késedelemmel nyitották meg a jegyzők késedelme miatt. Kéri az elnököt, hogy sajá} hatáskörében intézkedjék a jegyzők rendreutasitásáról. Elnök elnézést kér a jegyzők számára, akik az utóbbi időkben tulnagy mértékben felhalmozódott munka miatti kimerültségük következtében maradtak távol az ülésről. Kutkafalvy Miklós és Csernus Mihály sürgős interpellációra kérnek és kapnak engedélyt. Az interpellációkra félkettőkor térnek át. Rz indemnitási javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadják. Friihwirth Mátyás előadó beterMilyen lesz az uj választójog 1 A kormány ma terjesztette a nemzetgyűlés elé a választójogi javaslatot, mely szerint aktiv választójoga lesz minden férfinak, aki 24-ik életévét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, négy elemi iskolai osztályt elvégzett és két óv óta egy helyben lakik, minden nőnek, aki a 30-ik életévét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár és két év óta egyhelyben lakik, ha 1. törvényes házasságból legalább két gyermek anyja, 2. önálló keresettel bir, 3. közép- vagy felsőiskolát végzett, vagy 4. felsőiskoiát végzett egyén neje. Választójoga lesz a javaslat szerint ezenkívül mindazoknak, akik az 1918. évi választói névjegyzékbe felvétettek és ugyanazon helyen laknak. Passzív választójoga lesz minden jeszti az ipartörvény revíziójáról szóló javaslatot. Véleménye szerint a nemzetgyűlés fontos kötelességét rójja le ezzel a javaslattal, amely tulajdonképen az iparosok föidbirtokreformja. Ismerteti a magyar kézműipar fejlődését, majd a most benyújtott iparfejlesztő javaslatra tér át. A javaslat három részből áll. Az első pont az általános iparfejlesztéssel foglalkozik, a második a tanoncnevelést szabályozza, a harmadik pedig büntető rendelkezéseket tartalmaz. Ez a javaslat módot nyújt arra, hogy olyan elemek is ipari pályára léphessenek, akik eddig kénytelenek voltak távolmaradni tőle. A tanoncneveiés szabályozásával az iparosság erős, értékes uj nemzedékről akar gondoskodni. Arról is intézkedik, hogy az ipartestületek a jövőben ne csak hivatalos szervek, hanem ériékes iparfejlesztő tényezők legyenek. Drózdy Győző helyteleníti, hogy csak most kerül ez a javasiat a Ház elé és szivesebben látná, ha revízió helyett uj ipartörvényt terjesztene elő a kormány. Lapunk zártakor az ülés folyik. férfinak és nőnek, aki 30-ik életévét betöltötte, ha valamely választójogi névjegyzékbe felvétetett és a kikötött erkölcsi feltételeknek megfelel. Nem választható képviselővé az a választó, aki a követelményeknek különben megfelel, azonban három izben rágalmazásért el volt ítélve. Az uj választójogi törvény szerint körülbelül 2,450.000 választó lesz, ezek között mintegy 940.000 nő, szemben a Friedrich-féle választójogi rendelet szerint volt 3,200.000 választóval. Elhalasztják a génuai konferenciát (Róma, jan. 27) A génuai konferencia elhalasztásáról az olasz kormány semmit sem tud. Hir szerint a konferencia nem marad el véglegesen, hanem az amerikai EgyesültÁllamok részvétlensége következtében hosszabb időre elhalasztják. Koronázás a Vatikánban Február elsején vagy másodikán ül össze az a testület, mely hivatva van betölteni az üres pápai trónt. A bibornokok komoly testülete a sixtusi kápolna freskói alatt a legnagyobb megfontolás után szavaznak s akire a szavazatok kétharmada esik, az lesz az uj pápa. Ismeretes dolog, hogy az elégett szavazócédulák füstjét lesi olyankor az egész Róma. Ha fehér a füst, a választás meg van s az egész város apraja-nagyja ott szorong a Szt. Péter-templom előtti hatalmas térségen. A camerlengo-biboros (kincstárnok) kihirdeti az erkélyről az eredményt s az Orökváros hangos örömmámorban úszik. Odabenn pedig a három legidősebb biboros odamegy a megválasztott elé s megkérdik : elfogadja-e a választást? Ha igen, átviszik a sekrestyébe, ott fehér gyapjú reverendába átöltözik, visszamegy a kápolnába, az oltáriépcsón elmondja az apostoli hitvallást, majd elfoglalja az elkészített pápai trónt. Jönnek a bíborosok, kézcsókra. Az uj pápa mindegyiket megöleli, majd kíséretével kimegy az erkélyre s onnan adja első apostoli áldását a 1 lent várakozó óriási néptömegre. ; Kitűzik a koronázás napját. A Va: tikán bronzkapuja előtt diszbeöltöI zött pápai testőrök állnak őrt, mert ' a belépés csak belépőjeggyel történhetik. Pazar pompájú nemesi őrség, fehér bőrnadrág és lovagcsizma, karmazsin piros zubbony dus aranyozással, oroszlánsisak „fekete lószőrforgóval, mellettük a svájciak daliás serege, a zsandárok és udvari gárda színpompás csapata. Zászló és drapéria mindenütt, eleven nyüzsgés és várakozás, mig indul a menet. A svájci testőrség után szerzetesfőnökök és gyóntatók, virággal átfont korbáccsal kezükben, különböző j főpapok után viszik a pápai keresz! tet, melyet két prelátus kisér arany' gyertyatartókkal, hatvan pátriárka, püspök és apátot nyomon követ a piros diszöltönyben pompázó bíbornoki testület, mely mögött hordozószéken közeledik a pápa. Nyolc prelátus viszi felette a menyezetet; két oldalról fehér strucctoll-legyezőket visznek s a hordozószék után jönnek a pápai udvar főhivatalnokai és • ragyogó egyenruhájukban a gárdák parancsnokai. Szent Pál kápolnájának bejáratánál lelép a Szentatya a hordozószékről. Gyalog megy a főoltár elé, hol fényes kivilágítással van kitéve a legméltóságosabb oltáriszentség. Az oltár lépcsőjénél térdre borul a pápa, vele együtt a bíborosok, patriárchák, érsekek és püspökök és mély csendben, alázatosan, lehajtott fővel imádják a kenyér szine alatt rejlő istenséget. Innen a királyi terembe megy a menet. Itt két egyszerű pap meg-