Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-15 / 283. szám

Békéscsaba, 1921. december 13. Csütörtök II. évfolyam 294. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szánt István-tér 18. sz. A szerkosztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy bóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. 3z agrárirányzat előtérbe nyomul Olyan kérdéssel kívánunk most foglalkozni, amelynek tárgyalását merkantil körökben nem szívesen látják. Az okot ismerjük. A termelési tényezők legfontosabbika : a föld magyar kezekben van. Az agrárirányzat előtérbe nyomulása tehát azt jelenti, hogy erősen konzervatív érzékű érdekképviselet kiván az ország gazdaságpolitikájának irányítására döntő befolyást gyakorolni. Ezeknek a törekvéseknek az alapja tisztán áll előttünk. A termelésnek három tényezője van: a természet, a munka és a tőke. Egy gazdaságpolitikai irány megválasztásánál mindenkor az első tényező játsza a legfontosabb szerepet. Hazánkban a természetes előfeltételek által felállított követelmény az, hogy a termelés a mezőgazdaságra támaszkodjék, mivel egyéb természeti kincseink, mint például bányáink és erdeink alárendelt szerepet játszanak. Ezzel nem mondjuk azt, hogy az utóbbiak elhanyagolandók, de a gazdaságpolitikának elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésére kell törekednie. A munkát és tőkét mint termelési tényezőt a mezőgazdaság érdekeinek megfelelően kell fejlesztenünk és igénybevennünk, ez utóbbi termelési tényezők tehát csak mintegy az előbbi függvényei lehetnek. A nemzetgazdaságtan megmásíthatatlan törvényeiből indulunk ki akkor, amikor ezeket a tételeket felállítjuk. Ezért nyugodtan állithatjuk azt, hogy ezeknek az igazságoknak a gyakorlati életben való megvalósulását senki sem akadályozhatja meg. Hiába tartanak a nemzetgyűlésen hosszú felolvasásokat, hiába igyekeznek másról beszélni, mint ami az ország lakosságát valójában érdekli, ennek a taktikázásnak semmiféle eredménye nem lesz. Nem is tartjuk szükségesnek, hogy e helyen az ellenzéki taktikáról bővebben irjunk és állításaink helyességének bizonyítására röviden csak egy dolgot említünk meg. Azokban az időkben, amikor a politikai helyzet még nem volt olyan, hogy a kormány a munkások követelményeiről tárgyalhatott volna, az ellenzék sürgősen szociális reformokat követelt. Most, amikor az ország konszolidációja helyreállott és a miniszterelnök maga is alkalmasnak találja az időt egyes szociális reformok megvalósítására, az ellenzéknek egyszerre nem sürgős az ügy és szinte ambicionálja a szociális kérdések háttérbeszoritását. A nagyközönség egyáltalán nem ugy látja a helyzetet, mintha a magyar szent korona ténye elhomályosodott volna, de igenis azt látja, hogy a kormány gazdasági programmjának végre: hajtását akadályozzák olyan akciók, amelyekkel szemben a nagyközönség teljesen közömbös. Miért huzzuk tehát az időt olyan dolgokkai, amelyeknek a jelenlegi helyzetben semmiféle aktualitásuk nincs? Midőn e helyen tiltakozunk minden olyan akció ellen, mely személyes gyűlölettől vezetve a nagy országos célokat szem elől téveszti, egyúttal biztosithatunk mindenkit arról, hogy esetleges rosszhiszemű törekvések a magyar faj gazdasági törekvéseinek megvalósítását nem akadályozhatják meg. A nemzeti irányú magyar sajtó meghallotta a gazdáknak a Budapesten tartott első gazdanapon elhangzott azon kívánságát, hogy a magyar nemzet gazdasági céljaink elérése érdekében a magyar sajtóval együtt kívánnak dolgozni. Mi tudjuk azt, hogy a félreértéseket, melyek az agrárinyzat helyes értelmezése körül felmerültek és amelyek a gazdák elleni támadásokra adtak okot, azok igyekeznek egyre jobban kiélezni, kik részére a magyar gazdasági újjászületés nem kívánatos. A magyar sajtó mindenkor készségesen áll a gazdák rendelkezésére, ha arról van szó, hogy gazdasági téren megteremtsük a magyar faj egységes frontját és megakadályozzuk ennek az egységes frontnak megbontására irányuló rejtett törekvéseket. Cser Frigyes. 9 nagyatádi Szabó ellen tervezett merénylet a Ház előtt 9 nemzetgyűlés mai ülése Budapest, dec. 14. A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József alelnök nyitja meg. Harmadszori olvasásban fogadják el a magyar királyi honvédségre és a tengeri és kereskedelmi hajók lajstromára vonatkozó javaslatokat. Elfogadják azt az indítványt is, ameiyeí nagyatádi Szabó és társai nyújtottak be a mentelmi ügyek sürgősségének kimondása tárgyában. A nyolcórás ülések megkezdése ügyében holnap döntenek. Az elnök bejelenti, hogy harmincnál több képviselő kéri, hogy zártülést rendeljen el. Minthogy a kérelmezők jeien vannak, a zártülést elrendeli. A zártülés után megkezdik a menteimiügyek tárgyalását. Pallavicini György őrgróf kijelenti, hogy az a tény, hogy a letartóztatott képviselők tagjaivá lettek IV. Károly kormányának, nem bün, mert ha a Bethlen István gróf pécsi beszédére támaszkodunk, meg kell állapitanunk, hogy kötelességüket teljesítették. Ha pedig szembehelyezkedünk Bethlen pécsi beszédével és szabadkirályválasztók vagyunk, akkor kérdeznünk kell, hogy miért nincsen a letartóztatottak sorában Vass József is. Ha mindenkit lázadónak tartunk, aki részes a királypuccs előkészítésében, vagy legalább is a szereplése kapcsolatos azzal, akkor itt a parlamentben sok lázadó van s akkor le kellene tartóztatni az egész kormányt is. Közérdekű dolognak tartja, hogy a letartóztatott képviselők ügye rendes bíróság elé kerüljön. Gömbös Gyula csatlakozik Somogyi István kisebbségi indítványához. Vass József személyes kérdésben szólal fel. Néhány megjegyzésre akar válaszolni, amelyek a Házban hangzottak el a királylátogatás óta. Kijelenti, hogy a király felszólította, hogy a soproni tanácskozáson résztvegyen. Rajta kivül Lehár ezredes, Lingauer Albin és Mikes püspök voltak jelen a tárgyalásokon, amelyeket részben németül és csak részben magyarul folytattak (!) Figyelmeztette a királyt a tanácskozások során, hogy a nemzet érdekében a helyzet egyetlen megoldása a Svájcba való visszatérés. Tiltakozott az ellen, hogy a Lingauer nyomdájából bármit is elvigyenek és az ellen, hogy bármit is cselekedjenek Teleki megérkezése előtt. Berki Gyula személyes kérdésben szól. Alegállapitja, hogy Pallavicini izgatott Siófokon nagyatádi Szabó ellen. Pallavicini olyan kijelentést tett, hogy nagyatádi Szabót fel kell akasztani. Felhívja a Pallavicini figyelmét, hogy ők azért vonakodtak szavait meghallgatni, mert nem akartak vitába bocsátkozni olyan emberrel, aki vezérüket kivánta eltenni láb alól. Elmondja, hogy Budapesten hat ember kereste fel nagyatádi Szabót, akik mind arra figyelmeztették, hogy veszedelmes szövetkezés folyik ellene. Utoljára egy dunántuli lelkész jött fel hozzá c» figyelmeztette, hogy Osztenburgék el akarják láb alól tenni és megégetik, ha Siófokra megy. Ekkor azonban már megtörtént minden intézkedés a siófoki gyűlés összehívására és nagyatádi Szabó kijelentette, hogy minden fenyegetés ellenére is leutazik. Hívei állig felfegyverkezve kisérték el és készen voltak minden támadásra. Siófokon láttak is urakat a pályaudvaron tartózkodni, de azok nem kíséreltek meg támadást. A nagyatádi Szabó ellen tervezett merényletről szóló más hírek alaptalanok. Friedrich István figyelmezteti Berkit, hogy ne ragadtassa magát gyűlöletre. Hangoztatja, hogy éppen Pallavicini volt az, aki őt (Friedrichet) figyelmeztette, hogy nagyatádi Szabó ellen merénylet készül és arra kérte, hogy interveniáljon a merénylet tervének meghiúsítása érdekében. Bdnffi Miklós gróf külügyminiszter bejelenti, hogy ma kezdődött meg a soproni népszavazás és nem mulaszthatja el, hogy a mai napon ne üdvözölje a nemzetgyűlés nevében Sopron magyar-, német- és horvátajku lakosait. Bottlik József alelnök hangsúlyozza, hogy a Ház minden tagja meg van győződve arról, hogy a szavazási területek lakói a Tegerélyesebben utasítanak vissza minden törekvést, amely Magyarországtól val8 elszakitásukra irányul. Ennek a népszavazásnak az eredménye meg kell, hogy mozgassa egész Európa lelkét és példa lesz arra, hogy miként kellett volna eljárniok a győztes hatalmaknak a többi elszakitásra szánt területekkel is. Azoknak a lakóit is meg kellelt volna kérdezniök, azoknak is joguk van dönteni afelett, hogy hova tartozzanak. A napirendi indítvány szerint a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja. Tízperces szünet után az interpellációk sora nyílik meg. Kerekes Mihály a Martin-telepen felállítandó iskola ügyében interpellálja a kultuszminisztert. Czeglédi Endre azoknak az akadályoknak az elhárítását kéri, amelyek a földbirtokrendező bíróságot hátráltatják munkájában. Mayer János földmivelésügyi mi( niszter kijelenti, hogy a kormány mindent megtesz a földreform végrehajtása ügyében. Bodó János a testnevelés ügyében, Csukás Endre a pénzügyi közigazgatás megreformálása ügyében, Kóródi Katona Sándor a szerb megszállás alól felszabadult területek ügyében interpellál. Dr. Kiss György a szerbek által okozott károknak a vagyonváltságba való beszámítását kéri. A pénzügyminiszter megnyugtató válaszának tudomásul vétele után az ülés délután 4 órakor véget ért.