Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-10 / 279. szám

Békéscsaba, 1921. december 9. Csütörtök II. évfolyam 294. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: í Független Bókésomabán, Szent István-tón 18. sz. I _ _ , » MZMRKOSZTÖSÓG telt,fon MZÓM*,6o. j keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóna 35 K, nogyoüóvro tOO K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. 9 szovjet keze A magyar nemzetre boruló ferge­teges éjszakában vészes tiizcsóvák gyulladnak fel körülöttünk és inte­nek felénk. A fekete-sárgából vörösre átvedlett Bécsben, fenékig rothadt Ausztriában 24 órás szabadrablás volt az európai jogrend nagyobb dicsőségére. Nagyon jól ismerjük azokat a kezeket, melyek ezt ren­dezték és irányították. Budapesten valamikor kiparancsolták az utcára a munkások tízezreit úgynevezett méltóságteljes tüntetésre. Az irányí­tók a szakszervezetekben és a kom­munista pártirodákban voltak. Már hetekkel előbb jöttek a hirek az orosz szovjet megmozdulásáról. Most belülről akarják forradalmosi­tani Európát, hogy a tavasszal meg­induló katonai akciójának a talajt előkészítsék. Nemrégiben telekürtöl­ték a világot a nagy orosz inség hírével. Mikor ezzel sikerült elterelni a figyelmet magukról s a világ szá­nakozása közben megfeledkezett a szükséges óvatosságról, akkor meg­indították a robbantó munkát az európai társadalmi rend felforgatá­sára. Ma már Németország egyes nagyobb városaiban is lázong és fosztogat a tömeg. Bécsben feltalál­ták a 24 óráig tartó kormányozható forradalmat. Spanyolországban, Bel­giumban és Portugáliában napiren­den vannak a forradalmak. Írország­ban, Indiában halomra öldösik egy­mást az emberek. Olaszországban harcban állanak a fascisták a kom­munistákkal. így fest az európai jog­rend. Magyarországon pedig a forra­dalmi taktika kívánságára jogrendért üvölt és szervezkedik az ellenzéki blokk. Legszélsőbb árnyalatok talál­koznak abban, hogy a kormányzat erőteljes nemzeti irányát letörve, ok­tóbrista, vagy azt megelőző alapokra fektessék a rendszert. Azért kell nekik a jogrend, hogy azután azt tehessenek, amit akarnak. Azt pedig látjuk, hogy mit akarnak és mit tud­nak. Láttuk, hogy a nemzetet a sir szélére rántották. És mikor az ago­nizáló nép összerogyott, akkor csu­fssan cserbenhagyták és megszöktek. Láttuk már őket munkában és lát­hatjuk őket most is Bécsben rabolni és fosztogatni. Vázsonyi, Ruppert és a többiek egyebet sem tesznek, mint a jogrendet hánytorgatják a Bécsbe menekült ghetto gyászmagyarjai ér­dekében. És ha a bécsi kommunis­ták lapja kirohanást intéz Magyar­ország ellen, akkor nyomban feláll az ellenzéki blokk egy tagja és el­mondja ugyanazt a támadást a ma­gyar parlamentben. Ezt nevezik kép­viselői mentelmi jognak. A magyar ellenzéki blokk szer­vezkedése és akcióbalépése szorosan egybeesik az orosz szovjet megmoz­dulásával. A sibereknek és valutaspekulán­soknak kiosztott bécsi pofonok min­ket nem érdekelnek túlságosan, de a forradalmi szellem feléledése fel­fedi azokat a rejtett szálakat, ame­lyekkel át van szőve és alá van aknázva az a társadalmi rend, amely­nek felszínén táncol és komolyko­dik egy pár marionett, kiket egy­szerűen félrelök kitörésekor a forra­dalom vihara. Ilyen szempontból vizsgálva, szánalmas lelkiismeretlen­ségnek bizonyul az a könnyelmű játék, amelyet az ellenzéki blokk néven igmert parlamenti müfelhábo­rodó vegyes társaság produkál. A fenyegető nagy veszedelemmel szemben a nemzetnek egységes aka­rattal, megfeszített inakkal, keményen marokrafogott csákánnyal kell szem­beszállnia, mert mint annyiszor, most is létéért küzd. Ne hagyja magát elbódítani a töm­jénezéstől és ne kábítsa el a maszlag, amit hízelegve hintenek feléje azért, hogy ha elernyedve letenné fegyverét, az első óvatatlan pillanatban leteper­hessék és megfojthassák. Fel a fejjel! Egységes akarattal, dacos magyarsággal és nemes ön­bizalommal nézzünk szembe a jövő­vel. Az ellenséggel cimborálókkal majd végzünk magunk. Siránkozó vénasszonyoknak pedig kuckóban a helye. Komoly időket élünk, minden percünk drága. Aí. Gy. Véres tüntetések Amerikában Kilőne ember meghalt Chicago, dec. 9. Itt a munkásság komoly mozgalmakat kezdett, amely tüntetéssé fajult, melyben mintegy százezer ember vett részt. A tüntetők és a rendőrség között összeütközés támadt, mély­nek során a rendőrség fegyverét használta. Kilenc ember meghalt. Királyi kegyelem az ir politikai bűnösöknek Kivonják az angol katonaságot Írországból London, dec. 9. Az Írországból bebörtönözött politikusokat királyi dekré­tum alapján szabadon bocsátották. Berlin, dec. 9. Longoni jelentés szerint a király jóváhagyta azt á kormányrendele­tet, amely a közrend helyreállításáról szóló törvény alapján az Írországban internált mintegy 4000 ember szabadlábra helyezését rendeli el. London, dec. 9. A dublini főhadiszállás elhatározta, hogy mihelyst az ir békét ratifi­kálták, az angol csapatokat kivonják Írországból. A mentelmi bizottság Jelentése a Ház előtt A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, dec. 9. A nemzetgyűlés mai ülését 10 | órakor nyitotta meg Botttik József alelnök. Tomcsányi Imre benyújtotta a vagyonváltság kedvezményes lero­vására és az 1000 holdon felüli ingatlanok vagyonváltságára vonat­kozó javaslatát, amelyet kiadnak tárgyalásra a bizottságoknak. Bottlik József alelnök bejelenti, hogy Andrássy Gyula grófnak és letartóztatott társainak bűnügyére vonatkozó összes iratok az elő­adók kezében vannak és bármikor rendelkezésre állanak. Rubinek István, a mentelmibizott­ság előadója bejelenti, hogy a bizottság megállapította, hogy az okozati összefüggés fennáll a puccs­ügyében letartóztatott személyek és az események között. Csupán a Beniczky Ödön ügyében nem álla­pitható meg a tettenérés. A bizott­ság javasolja, hogy a Ház állapítsa meg, hogy fentnevezett képviselők mentelmi joga letartóztatásukkal nem szenvedett sérelmet. Javasolja, hogy Andrássy és társai mentelmi jogát a Ház függessze fel. Beter­jeszti a kisebbségi indítványt is, mely a mentelmi jog megsértésének megállapítását, a letartóztatás meg­szüntetését kéri kimondani. Bejelenti, hogy a védők annak a megállapítását kérték, hogy a Ház­hoz a megkeresés rendes bíróság­tól érkezett-e? Veszedelmes pre­cedensnek tartaná, ha a bíróságok hatáskörébe olymódon avatkoznék bele a nemzetgyűlés, hogy megál­lapítsa, milyen eljárás szerint vo­nassanak felelősségre a letartózta­tott képviselők. Kéri a védők ké­relmének elutasítását és javaslata elfogadását. Friedrich István Rubineknek a legutóbbi ülésen ellene tett kijelen­tésével foglalkozik és visszautasítja azt az állítást, mintha Magyarorszá­gon a terrort ő honosította volna meg. Hosszan beszél a nyugatma­gyarországi szabadságharcról. Bottlik alelnök figyelmezteti, hogy személyes megtámadtatás cimén csak a megtámadással szorosan össze­függő kérdésekről lehet beszélni. Tomcsányi Pál igazságügyminisz­ter kéri, hogy adatait, melyekre ki­jelentéseit alapítja, szolgáltassa be. Rubinek István válaszol Friedrich­nek. A terror 1918. októberében, a lánchídi csatával kezdődött, melynek vezére Friedrich volt. Magyarorszá­gon ma nincs terror. Bethlen István gróf kijelenti, hogy nem akar Friedrich kijelentéseivel bővebben foglalkozni. Jól tudja azon­ban, hogy koncentrált támadásra készültek a kormányzó ellen és ezt a leghatározottabban visszautasítja. Ugrón Gábor ezt tagadja. Nem a kormányzó, hanem a kormány­zati rendszer ellen küzdenek. Bethlen István megállapítja, hogy Friedrich az államhatalom második tényezőjéről beszélt, ez pedig nem más, mint Magyarország kormány­zója. A vitát holnap folytatják. Az ülés vége háromnegyed 2 órakor. Katonmi propaganda Nyugatmagyarországon (Sopron, dec. 9.) Az osztrákok legújabban katonaságuk utján igye­keznek biztosítani propagandájuk sikerét. A jelentések szerint olyan nag§t» erőket összpontosítottak a meg­szállott területeken, hogy minden 15 polgári lakosra egy katona jut. A soproni tábornoki bizottságnak az a véleménye, hogy a népszavazást december 11-ike táján feltétlenül meg kell tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom