Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-08 / 278. szám

K őr ős vidék Békéscsaba, 1921. dcccmber 8. A munkásságot kérjük, hogy a mai nehéz viszonyokat tartsa szem előtt és erejét ne hatalmi törekvé­sekre használja fel. Sajnos, hogy a zsidóság annakidején el­fordult a magyarság törté­nelmi tradícióitól és jelen­tékeny erők mellőzésére kényszerit. Az egységes párt megalakítását azért tartom feltétlenül szükséges­nek, mert meggyőződésem, hogy a nemzet érdekeit képviselem, amikor iparkodom lerontani a különböző pártok között fennálló válaszfalakat. Eredményes munka csak ugy re­mélhető, ha a pártok teljesen egybe­forrnak és kéz a kézben haladnak az építés utján. Ami a királykérdést illeti, a kormány nem fog hozzájárulni semmi­téle mozgalomhoz. Ez a kérdés dip­lomáciai uton készítendő elő. A választójogi törvény is meg­állapítandó. A Friedrich-.éle ala­pon nem lehet választani, mert ma egészen más a helyzet. Ez a vá­lasztójog a nemzeti demokráciát tenné tönkre. Az uj törvény január­ban napirendre kerül. Gondja van a kormánynak, hogy a földbirtokreform végrehajtását elősegítse. A munkásbiztositó reformja, a szervezkedés szabadsága, a női és gyermekmunka szabályozása, az állami és közalkalmazottak gyógykezeléséről, a rokkantak ellátásáról szóló törvényjavaslatok a karácsonyi szünet után kerülnek a Ház elé. Apponyi Albert gróf kéri az elnö­köt, hogy hárítson el minden aka­dályt és tegye lehetővé, hogy a letartóztatott képviselők ügyük tár­gyalásakor megjelenhessenek a Ház­ban és képviselői jogaikat gyako­rolhassák. A Háznak * ezelől nem szabad elzárkóznia. Friedrich István a napirendi ja­vaslatot elfogadja és csatlakozik Ap­ponyi indítványához. Bottlik József alelnök kijelenti, hogy nincs módja arra, hogy a le­tartóztatott képviselőket a nemzet­gyűlés elé juttassa, mert nincs rá precedens, hogy a mentelmi sérel­met szenvedett képviselőket a nem­zetgyűlés meghallgassa. Ugrón Gábor Rassay Károly Ap­ponyi indítványa mellett szólalnak fel. Tomcsdnyi V. Pál igazságügy­miniszter helyesli Bottlik válaszát. Miután a napirendre ellenindit­vány nem tétetett, elnök azt elfo­gadottnak jelenti ki. Következnek az interpellációk: Kiss Menyhért az 1920. XXX. tc.-nek a szegedi háromszögben való végrehajtása iránt; Czeglédy Endre az ingatlan va­gyonváltság kedvezményes befize­tése határidejének meghosszabbítása iránt; Lingauer Albin Windisgrátz La­jos herceg letartóztatásának körül­ményeit mondja el. Rz ülés két óra után véget ért. Mi van ma ? 1921. dec. 8., csütörtök Róm. kath.: Mária szplt. Prot.: Mária. Nap kél 7 óra 35 perckor, nyugszik 16 óra 09 (4 09) perckor. Hold kél 12 óra 36 perckor (délben), nyugszik 0 óra 04 perckor (éjfél után). Délután fél 4 órakor: Színházi előadás. Este fél 8 órakor: Színházi előadás. 1921. dec. 9., péntek Róm. kath.: Leokádia. Prot.: Natália. Nap kél 7 óra 36 perckor, nyugszik 16 óra 09 (4-09) perckor. Hold kél 13 óra 00 perckor (délután), nyugszik 1 óra 05 perckor (éjfélután). Este fél 8 órakor: Színházi előadás. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I üz erdélyi zsidók hü polgárai Nagyromániánah Kolozsvár, december 7. Az uj tartomány cionistáinak kongresszusa Fischer Tivadar dr. elnök­letével gyűlést tartott. Az elnök megnyitójában üdvözölte a hatóságok kép­viselőit és kijelentette, hogy a román zsidók hü polgárai maradnak Nagyromániának. Írország szabadi állam Aláírás előtt az angol-ir egyezmény London, december 7. R mai angol lapok részletesen foglalkoznak az angol-ir egyezmény­nyel. Rz angol kancellár, aki az egyezményt megelőző tárgyalásokat angol részről vezette, kijelentette, hogy igen nehéz munkát végeztek a két állam megbízottai, amig több hónapon át tartott kényes tárgyalás után végre addig jutottak, hogy az egyezményt kormányaik elé tehetik le aláírás végett. Ez az egyezmény lehet egyedül reális biztositéka az angol-ir jóviszoay fenntartásának. Rz egyezmény értelmében Írország szabad állam a mai naptól kezdve és pénzügyi téren is korlátlan úr az ir kormány a maga hazájában, de kötelezi magát arra, hogy az angol háborús tartozások viseléséből kiveszi részét. Reméli az angol kormány, hogy az irek teljes erejökkel támogatni fogják a jövőben is Angliát és tántoríthatatlan lojalitással fog ragasz­kodni hozzá. Hogyan kell fizetni a flz 1000 holdnál nagyobb birtokol! tBPmészBtben fizetnek Nagy izgalmat keltett a gazdák körében a vagyonváltság lefizeté­sének rövid határideje, mert a munkatorlódás miatt a legjobb aka­rat mellett sem tudták mindnyájan dec. 7-ig befizetni a rájuk eső összeget. Méltányolva a gazdák részéről teljes mértékben megnyilvánuló haj­landóságot Kállay Tibor pénzügy­miniszter kijelentette, hogy indít­ványozni fogják a nemzetgyűlésen a kedvezményes váltságfizetés decem­ber 31-ig való meghosszabbítását. E kedvezmény azonban csak azokat fogja megilletni, akik a tel­jes vagyonváltságot lefizetik. Mivel pedig a gazdák nem tudják ponto­san kiszámítani a rájuk eső fize­tendő összeget, egy 20 százalékos hibahatárt állapítanak meg. Ez azt jelenti, hogy aki kevesebbet fizet, mint amennyit kellene, de a hiba nem teszi ki a 20 százalékát a fizetendő egész összegnek, az a hiányt is kedvezményen áron fogja fizetni, Aki többet fizet, mint kel­lene, az a többletet vissza fogja kapni, flki azonban annyival fizet kevesebbet, hogy a hiány 20 szá­zaléknál nagyobb, az a különböze­tet a decemberre megállapított búza­árban (2537 K) köteles leróni. Az ezer holdnál nagyobb földbir­tok után nem lehet pénzben leróni a vagyonváltságot, csak természetben. flkik pénzben fizették azt le, azok­nak befizetését visszautalja az ál­lampénztár. A vagyonváltság ezen formájá­ból körülbelül 400000 hold földdel fog rendelkezni az állam, melyet a földbirtokreform végrehajtásakor — mely igen hamar megtörténik — vesz majd igénybe. Addig, mig ezen területek sorsa felől az illetékes bi­Jegyzőválasztás Irta: Fábry Károly Csendesen ül együtt az elöljáróság néhány tagja az endrődi községházán, más hang sem hallatszik, csak a pipákon sercegő kapadohány fosforeskáló nesze. Az asztalfőn ül Kovács m. István biró uram, komoly, magábamélyedt tekintettel. Esküdt uraim fecsegnének szívesen egymással, de tudják, hogy biró uram nem igen vegyül belé a haszontalan beszédbe, hát inkább hallgatnak. Girécz esküdt uramban azonban nem igen áll a szó, hát csak keresi a gondolatot, hogy mivel is lehetne szóra hozni az álmos, csendes társa­ságot ? Hirtelen észbe kap, hogy hát: „mit gondol biró uram, hogy kit is választanánk jegyző urnák?" — Az ám! — mondják a többiek is. Hej! mert nagy gond is ám a jegyzőválasztás. A jó jegyző olyan, mint a jó pásztor. Ha jó pász­tort választunk, hizik a csorda, de ha nem viseli gondját, a jószág csak elbitangol s nem arra jár, ahol a jó fű nő. Szétnéz biró uram s látja, hogy éppen csak a legbizalmasabb emberei vannak jelen s azt mondja: — Igaza van Géricz uram! Nekünk kell gon­dolkozni azon, hogy jó jegyzőt válasszunk, de hát ki ösmeri a belsejét a pályázóknak? Mikor be­mutatkoznak és korteskednek maguk mellett, mind­egyik a jobbik oldalát mutatja és csak azután válik meg, mikor már bent van, hogy mibe válasz­tottunk ? — Bizony, bizony, többet ér a jó jegyző, mint a pap — véli Uhrin esküdt uram. — Van pályázó elég — szól a biró — hogyne volna olyan jó állásra, mint az endrődi jegyzőség, de annál nehezebb a választás, mert a pásztort elbocsájthatjuk egy év lejártával, ha nem vált be, de a jegyzőt egész életre választjuk az uj törvény szerint. — Elég hiba az — diffiamtálja Girécz uram — jobb volt azelőtt, ha nem tetszett, 3 év után tovább küldtük. Ezt a törvényt is az urak csak a maguk fajtája kedvére csinálták, nem nézték a szegény emberek dolgát. — Hát 'iszen ajánlják is egyiket, másikat — mondja biró uram — persze, aki recommandálja, hát az dicséri is; abból sem lehet kiokosodni. Ma is kaptam egy levelet egy csabai fiskálistól, nagyon ajánlja egy barátját, nem tudom, mit lehet adni a szavára, de ugy tudom, hogy igaz ember, ami dolgom csak volt vele, mindig becsületesen vé­gezte. — Nohát akkor talán most se fog felültetni bennünket, jó volna közelebbről érdeklődni nála, — vélekedik Hunya Máté esküdt ur. — Jól szól Hunya uram! — Gondoltam már én is arra, — mondja biró uram — hát ha most igy magunk között vagyunk, meg is hányhatnánk­vethetnénk a dolgot. Hogy is vagyunk csak? Most 15-ike, e hó 28-án lesz megyegyülés, arra be kell mennünk mini a négyünknek, mert a községnek több fontos ügye is forog szóban. — Hát tudják mit ? Ha jónak találnák, azt mon­dom : hogy megírnám az ügyvéd urnák, hogy 27-én délutánra hivja meg a barátját Csabára, oszt ott találkoznánk vele és kipróbálnánk, mi* lakik benne? Úgyis Csabán kell megszállni, reggel to­vább mennénk Gyulára. — Helyesen beszél a biró ur! Az nagyon jó lesz, hát csak irjék mielőbb, oszt mi négyen el­megyünk. — De erről nem szabad ám tudni senkinek — szól a biró. Tudják jól kendtek, hogy a lakosság előtt mi nem vagyunk kedveltek. Meguntak már minket, ilyen az endrődi nép. Ha megtudnák, hogy mi jegyzőt voltunk nézni, mindjárt mások is fel­kerekednének, ők is elmennének zum trutz vala­merre. Hát ha azt akarják, hogy ne nagyon keve­redjék fel a falu, szót se senkinek, minek is be­szélnénk, hátha nem is fog tetszeni? — Megértettük biró ur! Egy szó nem sok, de annyit sem köpünk többet erről. — Hát ugy legyen 1 (Folytatása következik.) Megérkeztek az első kézből vett elsőrendű angol és francia kelméim és abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy előnyös vásár­lásom folytán feltűnő olcsó árban készítek teljes hozzá­valóval együtt ruhákat. " Barchet divatszinü pongyola 1000 K Zsinórflanell (selyem hímzéssel szőve) 1600 „ Nyári batisztruha, bálra teljesen megfelelő 1200 „ Rózsaszín, vagy fehér selyem báli ruha 2200 „ Valódi angol scheviott tiszta gyapjú utcai ruha . . . 3600 „ Valódi angol tiszta gyapjú barna, vagy szürke (topp) kosztüm nehéz selyemmel bélelve 6000 „ ! ! Budapestről jött szabásznöm ízlése páratlan ! ! ! Kiváló tisztelettel: Petrovszky Józsefné Békéscsaba, IV., Garai utca 15. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom