Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-10-23 / 237. szám

6 Körösvidék Békéscsaba, 1921. október 23. MOZI Ha megfújják a trombitát... (Porzsolt Kálmán kinemaszkeccse) Magyarország jövendő szimbólumát fejezi ki e szkeccs, mely a magyar irredenta érzésnek eddig legsikerültebb alkotása. Porzsolt kitűnő ötlettel az ország két ellentétes tájáról elmenekült família sorsának egybeszövéséből teremti megragadóan életre a magyarság nagy tragédiáját. A cselekmény és ezzel együtt a mü nagy célja egy szerelmi történet dióhéjba szorítva, de ebből a maroknyi fészkéből minduntalan nagy ragyogással, széles szárnycsapásokkal bomlik ki a nemzeti fájdalom, reménység, erő gyönyörű fohásza. Feledhetetlen lesz mindenkinek, ki ezt látni fogja, kacagtató és megható részei egyaránt megtalálják az utat a közönség szivéhez, a mü szépségei százszoros erővel segítik elő a hazaszeretet mélyítését. Nádor Mozgó. „Bronzvőlegény" izzig-vérig amerikai cowboy történet, melynek meséje a végtelen amerikai síkságokon játszódik le. Hihetetlen lovaglások a darab kedves meséjébe illesztve, élvezetes előadást biztosit. Hétfőtől kezdve a Nádor Mozi előadásai 6 és 8 órakor kezdődnek. Értesités Értesítem a tisztelt közönséget, hogy benzinmotorral a tűzi fa-vágást megkezdtem. Ugy helyben, mint a város bármely részén elvállalom a vágást. Jelentkezni lehet Laczai Andrásnál Orosházi-u. 83. sz. a. Közgazdaság. A tejelőképesség átörökítéséről Sok tapasztalatunk van, hogy a bikák rendes körülmények között utódaikra átviszik a tejelőképességet s erre vonatkozólag ujabban dr. Roberti közöl egy esetet, amidőn egy hollandi bika után 9 üszőt neveltek fel, melyek anyjai összesen 21998 kg. tejet szolgáltattak a 9 utód azonban együtt 26478 kgt., tehát 20 3 százalékkal többet és ez a bika átörökítő képességének befolyása — 8 utódnak nagyobb volt a tejhozama, mint anyjáé 1 azonban kisebb. Egyik tehén bikabornyu felneveltetett és ezután 11 tehén nevelődött fel, melyek közül csak háromnak volt kisebb tejhozama, mint az anyjuké. Ha egyik ilyen tehén tejhozamát nem vesszük figyelembe azért, mert rendkívül nagy tejhozama volt, a többi tehenek átlagosan még mindig 32'1 százalékkal több tejet adtak, mint az anyjuk. Roberti azt is megállapította, hogy rossz fejőstehén után származó bika az utódok tejelőképességét nagyon rosszabithatja és azért nagyon vigyáznunk kell a bika megválasztására, mert azzal tetemesen ronthatjuk, vagy jelentékenyen javíthatjuk a tehenek tejhozamát. Magam is ismertem tehenészeteket, hol azért, mert tetszetős külsejű bika használtatott a tenyészet fenntartására s a tejelőképesség figyelembe nem vétetett, 6 liter napi átlagos fejéseredmény után az utódok 37 literre, sőt azon alulira is visszaestek. V. L. I NYILTTÉR (B rovatban küzlöttekért felelősséget nem •állal a szerkesztőség.) Kihány szó a mezőberényi vadászterület bérbeadásához. Mezőberényben, egy némely egyéb, a kőzt sérelmesen érintő ügyön kívül az utóbbi i őben még a verebek sem csiripelnek másról, mint a község vadászterületének bérbeadásával kapcsolatos igazságtalanságról. Az áldatlan viaskodás, mely ez ügy körül folyik, páratlan a különben csendes és nyugalmas életű község történelmében. Az igazságtalanul és a fennálló törvények ellenére kiadott vadászterület körüli küzdelem odáig fajult, hogy a m, kir. közigazgatási biróság volt kénytelen Ítéletet hozni, amely ítélet azonban az elkeseredetten lobogó indulatlángokra csak olajkért hatott. Én és társaim — akik sem Mezőberény község, sem a vármegye határozatába belenyugodni nem tudtunk; mely határozat a mezőberényi vadásztársaságnak 10 évre 100,000 korona bérösszegért adta ki a vadászterületet — panasszal éltünk a m. kir. közigazgatási bíróságnál, hogy ez mint legmagasabb felettes hatóság döntsön a szóban forgó ügyben. A kir. közigazg. biróság panászunkat elutasította és a vadászterületet a vadásztársaságnak ítélte. Nem akarom kritika tárgyává tenni az ítéletet, távol áll ez tőlem, pusztán csak a tényt akaom leszögezni, azt a tényt mely szerint minden ítélet és panaszelutasitás ellenére az igazság a mienk. Mi az idevágó törvények alapján, mint feddhetetlen előéletű, politikailag teljesen megbízható állampolgárok azt kértük, hogy a vaáászterület a rendes és szokásos nyilvános árverésen adassék ki. Semmi egyebet, pusztán csak ezt, amihez jogunk van! A biróság — miként említem — ebbeli kérelmünket elutasította. Elutasította pedig egy helytelen információ alapján. Ez információ szerint mi kommunisták és felelőilen elemek vagyunk. — Jobb és alkalmasabb jelző — ugy látszik — nem akadt elleneink kezeügyébe. A mezőberényi vadásztársaság — annak hangoztatásával, hogy a társaság altruista alapon áll és a vadvédelem lebeg mindenekelőtt a szeme előtt — nem átallott hamistanuzásba esni. Abiróságot félrevezette, hogy az igazság mérlege javára billenjen. Kétségtelen a pillanatnyi siker, mert mint jelentem, panaszunk meghallgatásfa nem talált és visszautasittatott. Az altruizmusról, melyre a vadásztársaság hivatkozik, érdemes volna hosszasabban foglalkozni. Minthogy azonban e cikk kerete erre nézve elég tért nem nyújthat, kénytelen vagyok rövid pár szóban megvilágítani az agyoncsépelt és tendenciákat magában rejtő altruizmus mibenlétét. Az a módszer, amellyel a mezőberényi vadásztársaság védi a vadállományt, bízvást állithatom nem más mint közönséges v dmészárlás. A szó legteljesebb értelmében vandalizmus, mert a forradalom után, amikor ugy z Iván mindenki szabadon garázdálkodhatott több nyul maradt a berényi határban mint ma és azóta, hogy a mezőberényi vadásztársaság bírja a vadászterület bérletét. A vadásztársas g csak a legritkább esetben alkalmaz egy-egy vadászatnál hajtókat, amely tény nem igazol egyebet mint azt, hogy csupa puskás ember köréből nagyon nehezen kiugrani egy-egy tapsifüles. Merem állítani, hogy 12,C00 hold területről 6 hónap alatt 3600, mond háromezerhatszáz nyul kerüt puskacső elé és a vadásztarisznyába. Nahát ez egyáltalában nem altruizmus és vadvédelem. Ez le nem győzhető rekordja a kíméletlen vadusztításnak. Amidőn jelen felvilágosító soraimat irom, mint egy tollamhegyére kívánkozik válaszolni a mezőberényi vadásztársaság feleletére, mely a Békésmegyei Kispolgárban jelent meg, mint mosakodási kisértet a Virradat f é. aug. 7., oly emlékezetes támadására. A társaság cikkének első pontjára az a megjegyzésem, hogy Piltz Mihály mezőberényi helyettes főjegyző ur f. é. aug. 27-én azt a kijelentést tette, hogy a vadásztársaság letétbe helyezett 100.000 koronáját a község teljes összegében tüzelő anyagra költötte. E kijelentésnél fogva valótlanság az, hogy a község 100.000 korona bérösszeget csak esetenkint, évente részletekben j veszi igénybe. (E pontnál nem felejthetem meg hálás és őszinte köszönetemet kifejezni a cikk illusztrísz írójának az iránt, hogy a sértegetések létráján a kommunista bélyegzéstől a zsíros nyakú paraszt elnevezésig avanzsáltaim volt szives bennünket.) önmaga alatt vágta a fát a társaság, amidőn beismerte, hogy a száz és egynéhány ezer korona helyett, ha nem lett volna oly igen emberbarát — akár 400.000 K tiszta hasznot is produkálhatott volna egy év alalt. Hol itt az altruizmus? Végtére is ,10.000 K évi béröszszeg után (100.000 K: 10 év) 100.000 K egyáltalán nem mondható tisztes polgári haszonnak még akkor sem, ha 400.000 valószínű jövedelemből 300.000 K-át nagylelkűen elengedünk. Nem mondható igy méltányos eljárásnak a község szemét 100.000 Kval kiszúrni, különösen nem, ha figyelembe vesszük a nehéz fizetési módozatot, mely minden, csak nem reális. A vadásztársaság és a község között fennálló szerződés — dicséretére legyen mondva szerkesztőjének — oly raffinirozott, hogy párját alig ha lehetne megtalálni széles e honban. Talán az országos evéltár tudna hasanlót felmutatni. Mint számos esetből, e szerződés megszületésének körülményeiből sem világlik egyéb, mint az, hogy Mezőberényben körülbelül oly állapotok uralkodnak, mir.t Afrika sivatagjain és Uj-Zeeland rengetegerdőben, ahol a beduin és emberevő törzsfőnökök a legnagyobb abszolutizmussal uralkodnak. Aki nem ismeri a protekciós klikk rendszert, mely Mezőberényben büntetlenül szoroz és oszt, annak halvány sejtelme sincs arról a boszorkánykonyháról, amelyben a község üg ei a szakácsok és kuhták szája ize szerint össze kotyvasztatnak. A község érdemes elöljárósága szüntelen azon panaszkodik, hogy nincs a falu kaszszájában pénz, közben pedig a pénzszerzés legszebb alkalmait dobja el magától, természetesen csak az esetben, ha egy-két kedvencének érdeke ugy kivánja. Nagyon sok esetről lehetne e téren diskurálni. Ha azonban a játék nem érint a bennfentesek közül senkit, akkor büszkén veri a mellét az érdemes elöljáróság: „ugy dől a pénz, ahogy akarjuk mint teszem a fűzfavessző elárverezésekor. Te Ur Isten mért is nem akarta ezt is a vadásztársaság megvenni, legalább egy némely közülök, a felelőtlen elem közül — olcsón jutott volna fűzfavesszőhöz. — Hasonló jelenség volt észlelhető az oltványkerti gyümölcsfacsemeték árverésénél. Ennél is dült a pénz és lehetett nyilt árverés. Csak a vadászterületet nem lehetett törvényes uton bérbe adni. Mi Mezőberénynek száz és százezer koronákat az ablakon kihajigálni ? Semmi 1 Hiszen mindenről van gondoskodás ! A község tulajdonát képező épületek, intézetek egy mákszemnyi reparációt sem kívánnak. Hadi árváink, özvegyeink és rokkantjaink pedig dumálnak a jólétről ! Ha pedig véletlenül ennek ellenkezője igaz, ugy az sem nagy baj! Megindítjuk házról-házra járva a kéregetést és hálás köszönettel fogadjuk az éhezők nevében a koldus alamizsnaként oda dobott morzsákat. Igy a! Mert emberi módon emberhez méltóan gondoskodni mindenről ami szükséges, teljesíteni a kötelességüket igazán nem fontos, a lényeg : egy-két nyulvacsora, eszemiszom dinom-dánom, ihaj-csuhaj! a többi mind igazán — mellékes. Amennyiben az illetékes hatóság kíváncsi e csekélységek hitelességére, ugy indítson vizsgálatot a vadászati bérlet ügyében, valamint érdeklődjön ugy az én mint társaim előélete után, hogy beigazolást nyerjen az a beállítás, amely miatt a közigazgatási biróság panaszunkat elutasította és a vadásztársaságnak ítélte a vadászterület bérletét. Ha pedig a vizsgálat során kommunista mivoltunk kiderül, tisztelettel kérjük internálásunkat. ifj. Szeider József gazdálkodó. I Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN i Felelős szerkesztő: CSORBA BÉLA Kiadja és nyomatja: A Körösvidék Békésmegyei Keresztény ! Nyomda és Lapkiadó R.-T. Békéscsaba Szent István-tér 18. szám. | j ! Szabolcsmegyei elsőrendű téli fejeskáposzta kapható métermázsánként 900 koronás áron a Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete nagysziktéri telepén. Zsilinszky-utca 50. szám alatt több métermáza rózsakrumpli mmázsánként 800 koronáért eladó. SAL BÉLA asztalos és temotésrendezö Békés. Alapíttatott 1871-ben. Butorraktárából ajánlja elsőrendű különböző fabútorait, divány, szék, ágybetét, mosdó, tükör, stb. Kárpitos bútorok javítását olcsón és pontosan végzi. Mindennemű férfi és nöi kalapalakitások a legújabb formák szerint gyorsan és pontosan eszközöltetnek Kiinghammer kalaposmesternél Békéscsaba, Berényi-ut 3. Nagy raktár férfi és gyermekkalapokban és sapkákban.