Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-10-02 / 219. szám

Békéscsaba, 1921. október 2. Vasárnap II. évfolyam 219. szám Szerkesztoseg es Kiadóhivatal: Békéscsabán. Szent Istvfcn-tér 18. szhm A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Mezőgazdasági ipar Hazánk iparfejlesztésének sarkala­tos hibája volt, hogy teljesen elha­nyagolta a mezőgazdasági ipart, ho­ott mindig ennek volt és ennek lesz nálunk a legnagyobb létjogosultsága. Számtalan millióra rug annak a se­gélynek összege, amelyet különböző kormányok a mezőgazdaságtól távol áHó iparok erőltetett megteremtésére fordítottak, a mezőgazdasági iparral ellenben soha senki nem törődött. Ha ennek dacára szépen fejlett ma­lomiparunk és cukoriparunk van, azt nem hatósági támogatásnak, hanem inkább hatósági intézkedések ' elle­nére, kizárólag magánvállalkozóinak köszönhetik. Ez a mostoha bánásmód a mező­gazdasági iparral szemben okozta elsősorban azt, hogy iparunk azon­nal a legválságosabb helyzetbe jutott; amint határaink megszűkültek és a forgalomnak nagyon is szűk hatá­rokat szabtak. Ma sem látunk még semmi terv­szerű mozgalmat sem arra, hogy a mulasztások pótoltassanak és a hi­vatalos irányítást nélkülöző vállal­kozás csak ritkán nyul olyan ipar ntán, amelynek nyersanyaga, tehát talaja Hazánk mezőgazdasági terme­lésében gyökerezik. Békéscsabán is csak a legutóbbi rövid pár év alatt 3—4 szövőgyár keletkezett, anélkül, hogy saját ter­melésű gyapjúnknak első feldolgo­zására, a fonásra iparunk volna. Annál nagyobb örömmel kell üd­vözölnünk azt a mozgalmat, amely a Békésvármegyei Gazdasági Egye­sülethez érkezeit német kezdeménye­zés hatása alatt arra az üdvös el­határozásra birta kisgazdáinkat, hogy maguk erejéből teremtsenek meg egy életrevaló mezőgazdasági ipart, egy tejfeldolgozó vállalatot, egy sajt- és vajgyárat. A megvalósulásnak olyan könnyű szerrel teljesíthető feltétele van, hogy azon nem szabad múlni a sikernek. Itt kínálkozik egy kiváló alkalom, hogy a város közönsége irányitólag hasson az iparfejlesztésre, azzal, hogy a mezőgazdasági jellegű ipari vállalkozást minden más vállalko­zással szemben előnyben részesiti és ezzel hasonló irányú vállalkozá­sokra buzditólag hat. A városra nézve minden ujabb vállalat alig kiszámítható nyereséggel jár, mert egyrészt teljesitőképes uj adóalanyra tesz szert, másrészt polgárainak munkaalkalmát szaporítja, akikben ismét uj adóalanyokat nyer és ter­melő polgárainak teherviselő képes­ségét is fokozza, a többtermelésre ösztönző vállalkozás előmozditásával. Ezeket a kézzelfogható, papíron kiszámítható anyagi előnyöket nem szabad semmiféle rövidlátó gondol­kozás megnyilvánulásának hatása alatt kockára tenni, hanem minden józan belátó képviselőtestületi tag­nak teljes befolyását latba kell vetnie, hogy a sajtgyár egyetlen feltétele be­következzék és az alapítás tervezői a városi telket elfogadható feltételek mellett megkapják. Nehogy a gyak­ran tapasztalt szűkkeblűség megaka­dályozza, az aranyat tojó tyúkot meg­öljék, még mielőtt megszületne és azonnali nagy haszon reményéért kockáztassák egy ujabb, állandó, remélhetőleg bőven bugyogó bevé­teli forrás keletkezését. Bernolsk progresszív Iafcásadot tervez Budapest, október 1. Bernolák Nándor népjóléti miniszter a tegnapi lakás­ügyi ankéten bejelentette, hogy ujabb lakásrendelet tervezetét a főváros rendkívüli közgyűlése ntán terjeszti elő. A tervezet szerint megváltoznék a lakásrendeletnek az a paragrafusa, amelynek értelmében a lakásokat nagyobb összegek lefizetése ellenében meg lehet váltani. Fontos újítás lenne a progresszív lakásadó, amelyet minden nagyobb lakás után kell fizetni a tervezet szerint. [ Október első hetében ősz­| szehivják a nemzetgyűlést I (Budapest, okt. 1.) Nyugatmagyar­| ország ügyében most rnár minden | figyelem az olaszok akciója felé irányul, minthogy Benes közvetítése eredménytelen. A magyar kormány mindent megtesz, tio.^j N-jugatma­gyarorszag 4-én átaüintó legyen. A minisztertanácson elhatározták a kormány tagjai, hogy október eiső hetének a vegere összehívjak a nemzetgyűlést és beszámolnák intéz­kedéseikről. Polgári közigazgatás Baranyában (.Budapest, október 1.) A felsza­badult baranyai területek igazgatását 8—10 napon belül polgári hatósá­gok veszik át a katonaság kezéből. Az erdélyi zavargások nagy riadalmat keltettek Bukarestben {Budapest, okt. 1.) Hónapok óta húzódik a magyar—oláh kereske­delmi egyezmény megkötése. A végső megegyezés határidejét október 10-re tüziék ki. Az oláh követségtől szer­zett értesülés szerint azonban a bu­karesti kormány nem küldi ki meg­bízottait az október 10 iki értekez­letre, mert attól fél, hogy az erdélyi zavargásoknak súlyos következmé­nyei lesznek, amelyek Nagy romániára j komoly veszedelmet jelentenek és j Magyarországgal semmi egyezkedést j sem tesznek egyelőre kívánatossá. Az Egyesült Államok október 17-én ratifikálnak {Washington, okt. 1.) A szenátus október 17-iki ülésén ratifikálja a német, a magyar és az osztrák béke­! szerződést, ha addig semmi aka­j dályozó körülmény nem kényszeríti más elhatározásra. Fei M szerelni az egész szerb haderőt? Feszült az európai helyzet Paris, okt. 1. Hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat egy francia és szerb konzor­cium aziránt, hogy Szerbia területén egy nagy lőszer- és fegyvergyárat állítson fel. A végleges megegyezést idáig több akadály gátolta, mig most a szerb kormány sürgetésére rövidesen megkötik az egyezséget. A szerb kormány azzal indokolja meg beavatkozását, hogy az európai helyzet feszült­sége egy napról a másikra váratlan fordulatokat hoz­hat, másrészt pedig a bal­káni események is rövide­sen szükségessé teszik az egész szerb haderő fel­szerelését. A liberálisok résztvesz­nek a felszabadult kerüle­tek választási harcaiban (Budapest, okt. 1.) A liberális blokk tagjai tegnap este értekezle­tet tartottak, amelyen többek közt Rassai Károly, Balthazár Dezső, Ábrahám Dezső, Balla Aladár, Ke­rekes Mihály és Giesswein Sándor is megjelent. A szociáldemokratá­kat az értekezleten Farkas és Pa­jor képviselte. Elhatározták, hogy a felszabadult területek választási harcaiban részt vesznek. (Budapest, okt. 1.) A szociálde­inokrata-párt központi vezetősége ugy határozott, hogy a felszabadult kerületek választási harcaitól távol­tartja a pártot. íl vagyonváltságro! szóló II. törvény VI. A kereskedők vagyonváltsága. Minden kereskedőnek áruraktára, üzleti berendezésével együtt vagyon­váltság alá esik. Ugyanígy esnek váltság alá a gyógyszertárak és az 1921. március 1. után bejegyzett részvénytársaságok. A törvény áru­raktár alatt olyan ingó dolgok ösz­szességét érti, amelyek a kereske­delmi forgalomban rendes adásvevés­nek tárgya. Az árukészlet váltságköteles akkor is, ha bizományi üzletnek tárgya, vagy a forduló napon másnál volt beraktározva. Mentesek a váltság alól az állam, a törvényhatóságok és községek, a részvénytársaságok és szövetkezetek és azok az üzletek, melyeknek áru­készlete 1921. április hó 1-én 12000 koronánál kisebb volt. Mentesek ezenkívül külföldi cégeknek feldol­gozás céljából belföldi vállalatnál levő árukészletei is. A vagyonváltság alapja az áru­raktárnak 1921. április hó 1-én volt értéke. Az árukészlet értékét következő­képpen állapítják meg : Ha az üzlet árui a berendezéssel és felszereléssel 1920. december 31-én tűzkár ellen biztosítva voltak, a biztosított összeg képezi a váltság alapját. Ha nem volt teljesen biztosítva, de az 1920. évről leltár van, akkor ennek alapján kell a váltságot meg­állapítani. Ugyancsak a leltár alap­ján történik a megállapítás akkor is, ha olyan áruról van szó, amit nem szokás teljes értékben biztosítani. Ha az üzlet nem volt biztosítva és leltár sincs, akkor az 1921. évi április hó 1-én levő állapotot kell összeírni. Az összeírást akkor is el­rendelheti a pénzügyigazgatóság, ha a biztosítás, vagy leltár aggályosnak mutatkozik. Az áruraktár után fizetendő va­gyonváltság az összértékek kéthar­madánok 5 százaléka, ha az érték 150,000 K, 6 százalék ha 300,000 K 7 százalék ha 50,000, 8 százalék ha 700,000, 9 százalék, ha 900,000, 10 százalék ha 1.000,000, 11 száza­lék ha 2.000,000, 12 százalék ha 5.000,000, 13 százalék ha 8.000,000, 15 százalék ha 10.000,000 K vagy eunél több. Akinek áruraktárát súlyos tarto­zások terhelik, az 1920. évi mérleg­nek és üzleti könyveinek bemutatása mellett kérheti, hogy igazolt adós­ságait vonják le áruraktárának és­követelésemen együttes összegéből és vagyonváltságát csak a maradék összeg után állapítsák meg. Bevallást csak annak kell adnia, akit a pénzügyigazgatóság erre fel­hív, amit a községi elöljáró utján is Lapunk mai száma 6 oldal•

Next

/
Oldalképek
Tartalom