Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-30 / 295. szám

Békéscsaba, 1921. december 30. • iiui i i iMiiiriiiiyiii T'imiin "hí ininii"TiT~iir'T r ''raninniMiiTii thiutii Péntek II. évfolyam 295. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ ff IVA TAL : Békéscsabán, Szent Isíván-tér ÍS. sz. A szerkesztőség telefon száma i GO. ELŐFIZETÉSS ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Spponyi - ^társasági? . i Azt mondják: ma már nincse- ; nek csodák. Pedig éppen manapság fordulnak elő a legnagyobb csodák, olyanok, amik még csodának is csodák. A „Szózat" mai száma, amelynek szavahihetőségében nincs okunk kételkedni, például ma a következő szenzációs hirt közli: Apponyi köztársasági nyilatkozata A nemzetgyűlés folyosóján az ülés alatt az a hir terjedt el, hogy Apponyi Albert gróf Békéscsaba város díszpolgári oklevelének átvétele alkalmával az okieveieí átnyújtó polgármester előtt köztársasági izü nyilatkozatot tett. Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselő, ki a díszpolgári oklevél átnyújtása alkalmával jelen volt, munkatársunknak a következő fölvilágosítást adta az esetről: — Békéscsaba város polgármestere: Berthóty István dr., ki magával hozta Apponyi Albert gróf díszpolgári oklevelét, fölkért engem, hogy mutassam őt be Apponyinak. Amikor Apponyi Albert gróf beszéde befejeztével kijött a folyosóra, bemutattam a polgármestert, aki az oklevelet néhány üdvözlő szóval átnyújtotta, amit Apponyi megköszönt. Az ezután következett beszélgetés során Apponyi felemiitette, hogy a lapok hírei szerint Békésmegye törvényhatósági bizottsága a köztársasági államformát kivánó határozatot hozott. Berthóty István dr. polgármester azt felelte, hogy a budapesti lapokot tévesen informálták. A tényállás csupán csak az, hogy a törvényhatóság határozatilag felirt a kormányhoz és kérte a királypuccs résztvevőinek szigorú megbüntetését. Apponyi a polgármester felvilágosítására a következő nyilatkozatot tette: — Miután a legitim királyt nem hozhattuk be, én magam is a köztársasági államforma mellett fogla lok állást, mert azt tartom ma a leghelyesebbnek. Ha ez a hiradás, helyesebben Apponyi nyilatkozata ebben a formában helyes és fedi a tényeket, mélységesen elszomorító szakadékra veti rá a fényét. Szakadékra, amelyet a királykérdés teremtett a nemzetben, melynek a legnagyobb egyetértésben kellene Szent István koronája körül állani, hogy megmentse, ami menthető és visszahozza, ami visszahozható. S ime a türelmetlenek, akik még mindmáig is a forradalomteremtette állapotokat jogállapotnak tekintik, odáig vitték a visszavonást, hogy olyan embereket is, mint Apponyi Albert, olyan álláspont elfoglalására kényszerítenek, amely feltétlenül téves és feltétlenül hibás. Magyarország királyság. Csonkamagyarország csak egy kis része a Szent Korona alá tartozó magyar Királyságnak. Ha másért nem, csak amiatt is meg kell szüntetni minden ellentétet, mert az elszakított részek integráns részei a Szent Koronának s róluk, nélkülük semmiféle intézkedést nem Ftehetünk, olyan intézkedést, mely az ősi alkotmány megváltoztatásával járna és jogokat venne el. Ide vezetett a legitimisták ellen folytatott harc. Ezt jóvá kell tenni, mert hallatlan értékek pusztulhatnak el azzal, ha magyar és magyar közé a gyűlölködésnek ledönthetetlen falát állítjuk! Kiürítik a Rajna vidéket Angol-francia megegyezés a huv ár naszádok ügyében Páris, december 29. Kényes kérdés intéződött el a napokban, amely ujabb konfliktusra szolgáltathatott volna okot a franciák és az angolok között. Hivatalos helyről nyert értesülés szerint már megtörtént a végleges megegyezés Anglia és Franciaország között a buváraa'szádok kérdésében. Ugyanekkor abban is megállapodtak, hogy intézkedéseket tesznek a Rajnavidék sürgős kiürítésére és külön egyezménnyel biztosítják a jelenleg még megszállvc tartott rajnai területek tartós semlegességét. IBDBIKDBiaBBB: A nemzetgyűlés csütörtöki üSése Budapest, dec. 29. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Bejelenti, hogy Huszár Károly sürgős interpellációjára délután 2 órakor kerül sor. Mózer Ernő előadó ismerteti a küláilar.okkal való forgalmi viszonyok és kereskedelmi szerződések szabályozásáról szóló javaslatot. Ereki Károly a javaslat ellen szólal fel. Kifogásolja, hogy csak most kerül ez az ügy a Ház elé. Ilyen általános felhatalmazással kidolgozott javaslatot nem akar a kormány kezébe adni. Kéri a Házat, hogy a részletes vita során vegye figyelembe benyújtandó módosító indítványát. Szünet után Balla Aladár szólal fel. Nézete szerint a javaslatból, a melyet egyébként nem fogad el, nem tűnik ki, hogy milyen célra kér a kormány felhatalmazást. Beszédét az elnök figyetmeztetésére fejezi be. Méhely Kálmán szintén a javaslat ellen szól. Hermann Miksa javaslatát tárgyalják ezután, amelynek értelmében az indemnitási vita tartamára a Ház egy órával meghosszabbítja üléseit. R külforgalom szabályozásáról szóló javaslatot általánosságban elfogadják, majd áttérnek az indemnítás vitájára. Feráinándi Gyula hangoztatja, hogy a nemzetgyűlésnek és a kormányzónak egymáshoz való viszonya nincs kellőleg precirozva. R nemzetgyűlés szuverénitása csak fikció. Ha érvényesíteni akarja szuverénitásál, ellentétbe jut a másik alkotmányjogi faktorral. Hir szerint a kir íiykérdés rövidesen eldől a Ház feloszlatása után a szabad királyválasztás alapján. Akkor látná szívesen az újonnan megválasztandó királyt, ha ugy mint az Anjouk, biztosítani tudná hatalmát és az ország integritását évszázadokra. Kívánja, hogy biztosítsa a nemzetgyűlés a kormányzó törvénykezdeményezési jogát és azt, hogy a kormányzó hatalma 5 évre meghoszszabitható legyen. Az indemnitást 3 hónapra fogadja el. Rupert Rezső szintén az államfő hatalmának időhözköíése érdekében szólal fel. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Gunda Jenő személyes kérdésben szól. Az elnök napirendi indítványt tesz, majd Huszár Károly interpellálja a népjóléti minisztert a fővárosi nyomor enyhítése ügyében. Bernoldk Nándor népjóléti miniszter azonnal válaszol. A választ a Ház tudomásul veszi. Szabaddá teszik az oláh kereskedelmet (Bukarest, dec. 28.) Az uj oláh kereskedelmi és iparügyi miniszter megszünteti mindazokat a rendeleteket és intézkedéseket, amelyek a ; szabad kereskedelmet gátolják. Vitézi telkek Csonkaberegben (Budapest, dec. 29.) Csonkabereg vármegye földbirtokosai egyhangúlag elhatározták, hogy birtokaik egy százalékát felajánlják a vitézi szék céljaira. A vármegyének a csehek által megszállva tartott részeiben haíárkiigazitásokat vár a lakosság. Meg adáztatják a hadivagyont az oláhok (Bukarest, dec. 29.) A pénzügyminisztérium rendeletet adott ki, amelynek értelmében az adózóknak a jövőben igazolniok kell vagyonuk szerzésének módját és időpontját. A rendelet célja az, hogy a háború alatt és óta spekulációval szerzett vagyonokat súlyosan megadóztassák. Nem véglegesek a magyar-jugoszláv határok (Budapest, dec. 29.) Jugoszláviában megjelenő lapok közlik Pasicsnak a radikális párt kongresszusán a jugoszláv királyság külpolitikájáról tett kijelentését. Pasics beszédében azt hangoztatta, hogy a jugoszláv állam külpolitikája a régi marad. Épen most kötöttekk egy védelmi szerződést egy szomszéd állam ellen, amely szomszédait egyformán fenyegeti. Határaink Magyarország felé még mindig nincsenek megjelölve. Nézete szerint ezeket megállapítani nem volna nehéz. Az erre hivatott bizottság szigorúan a békeszerződés rendelkezései szerint dolgozik. Ki kellett ürítenünk azt a földsávot, amely kézi záloga volt Magyarország loya lis viselkedésének. Később ezeket mondotta: Mi azt az elvet védelmezzük, hogy „A Balkán a balkáni népeké"! Lényeges Pasicsnak az a kijelentése, melyet a szabadkai határ megvonásáról tett, tudniillik, hogy kénytelenek voltak ennek az országrésznek érdekeit megvédeni. Ez más szóval annyit jelent, hogy itt általában még nyílt ez a kérdés és|nem tudják, hogy mit fog határozni a bizottság. Borovicény Aladár szabadlábon (Budapest, dec. 29.) Ismeretes, hogy a budapesti büntetőtörvényszéken a vádtanács elrendelte Borovicény Aladár követségi tanácsos előzetes letartóztatását azzal az indokolással, hogy a követségi tanácsos horvát állampolgár, édesatyjának Horvátországban birtokai vannak és tartani lehet szökésétől. A váitanácsi határozatot Borovicény megfelebbezte a királyi ítélőtáblához, ahol ma délelőtt foglalkozott ezzel az üggyel Degré Miklós kúriai biró tanácsa. Uzonyi Géza dr. táblabíró másfélórás referádája után a tanács ugy határozott, hogy elrendeli Borovicény Aladár szabadlábra helyezését. Értesülésünk szerint Borovicény Aladár még a kora délutáni órákban elhagyta a pestvidéki ügyészség fogházát.