Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-16 / 284. szám

2 Kőrő&vidéfr Békéscsaba, 1921. dccembcr 16. Ebéd a kormányzónál {Budapest, dec. 15.) A MTI. je­lenti: A kormányzó és neje 15-én délután 8 órakor ebédet adott, melyre hivatalosak voltak: Castag­netto herceg, olasz kir. követ és neje, Hohler angol követ, Szembek János gróf lengyel követ és neje, Bethlen István gróf miniszterelnök és neje, Bánffy Miklós gróf külügy­miniszter, Kánya Kálmán rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, dr. üray István a kabinetiroda fő­nökhelyettese, Denk Gusztáv ezredes, Ambró Ferenc követségi titkár és a szolgálattevő szárnysegéd. Cseh szenet vettünk lisztért (Budapest, dec. 15.) A szénkor­mánybiztosság Prágában még e nyá­ron tárgyalásokat kezdett 2000 wag­gon ostraui szén szállítása dolgában. Ezek a tárgyalások most a külügy­minisztérium közbenjárására befeje­ződtek és pedig kompenzációs vé­tel formájában, amennyiben a szénért 1000 waggon 0-s lisztet szállítunk. A szén drága, de a helyzettel meg kellett alkudnunk. Ily módon össze­sen 10.000 waggon ostraui szenet kapunk s ezt a szénkormánybiztos­ság fogja szétosztani. Az angol—ír egyezmény (London, december 15.) Az alsó­ház mai ülésén több képviselő me­legen üdvözölte a királyt, a kor­mányt és az ir megbízottakat és szerencsét kívántak az angol—ir egyezményhez. — Lloyd George is felszólalt és beszéde során vissza­utasította azokat a vádakat, mintha a megállapodás Nagybritannia meg­alázását jelentené. Conrad tábornagy emlékiratai (Bécs, december 15.) Most jelent meg a könyvpiacon Hötzendorfi Conrad báró tábornagy volt vezér­kari főnök könyve, melynek cime: Emlékeim katonáskodásom idejéből. Legérdekesebb része a könyvnek Ferenc Ferdinánd volt trónörökös egy levele, melyből kitűnik, hogy a volt trónörökös a legnagyobb gyű­lölettel volt eltelve a magyarok iránt. Folyik a soproni népszavazás Sopron, dec. 15. Ma reggel folytatták a 3. és 8. bizottságok előtt a szavazást, Rz osztrákok, bár semmi reményük nincs már a győzelemre, heves propa­gandát folytatnak, hogy a lesújtó eredményt szépítsék. Immár a veszte­getéstől sem riadnak vissza és 3000 ezer magyar koronát fizetnek egy szavazatért. Ilyen módon körülbelül 1000 szavazatot vettek, de ebből sokan el­vették a pénzt és Magyarország mellett szavaztak. Brennbergben is ma kezdték meg a népszavazást. Itt, bár lesznek osztrák szavazatok is, minden valószínűség szerint 80 százalék lesz a magyar szavazat. Sopron, dec. 15. A városban a népszavazás délután 2 órakor véget ért. Vég­eredményben a 18.344 szavazásra jogosítottnak több mint 90 szazaiéka, 16.228 személy szavazott le. Brennberg bányatelepen 790 szavazó közül 700-an szavaztak. Holnap a környékbeli kilenc községben kezdődik a szavazás, hol összesen 8000 szavazó van. R szavazatokat szombaton számlálják össze és valószínűleg ki is hirdetik az eredményt, A n&mzeígyülés mai ülése Budapest, dec. 15. A nemzetgyűlés mai ülését negyed 11 órakor nyitja meg Bottlik József alelnök. Nagyatádi Szabónak és társainak nyolc órás ülések tartása ügyében beadott indítványát elfogadják. Ki­mondják, hogy a Ház holnap már nyolc órás ülést tart. Kiss Menyhért a mentelmi ügyek első szónoka. Kifogásolja a men­telmi ügyek vitájának elnyujtását. Nézete szerint a karlisták szabad­lábra akarják helyeztetni a letartóz­tatott képviselőket. Ha megfontoljuk, hogy mit követett el ez a négy kép­viselő, akkor azt látjuk, hogy ez ügyben a mentelmi jog és a nem­zeti fennmaradás kérdése kerül szembe egymással. A mentelmi jog nem arra való, hogy módot nyújt­son a nemzet fennmaradása elleni cselekedetekre. Tehát a jelen eset­ben nem lehet szó mentelmi jogi sérelemről. A letartóztatottak részt vettek az 1920. évi I. tc. megalkotá­sában, amelynek megszegése láza­dás. A puccsisták lázadást követtek el, mig a kormány, a nemzetgyűlés és a nemzet 80 százaléka nem állott mögöttük. Szilágyi Lajos a következő szó­nok. Sokat emlegetik — úgymond — Magyarország függetlenségét. Hogy lehet erről beszélni, mikor a románok, szerbek, csehek, angolok, franciák igavonói vagyunk. Ugy látszik, hogy a kisgazdapolitikusok törvényt fogadtak el, mely detroni zálja a Habsburgokat és ugyanak­kor a trónra egy másik Habsburgot, egy egészen fiatal herceget akar­nak ültetni. Tiltakozik az ellen, hogy a kormányzói hatalmat árnyék­hatalommá lezüllesszék. Ez ellen a törekvés ellen a legélesebb harcot indítja meg. Sajnálja, hogy a mai soproni népszavazás miatt nem terjeszkedhetik ki mindenre. Göm­bös ugy nyilatkozott a puccsról, mintha más nem is hallott volna róla. Polemizál Gömbös beszédével, majd a hűségeskü kérdésével fog­lalkozik. Ot perc szünetet kér. Szünet után Szilágyi Lajos foly­tatja beszédét. Nem akar arról be* szélni, hogy mit jelent a műveletlen tömeg előtt a király letartóztatása. Az egész dolog azon fordult meg, hogy az uralmon levőknek érdeke volt, hogy a király trónra ne jus­son. A közhatalom nem a kormány kezében van, hanem az érdekszö­vetkezet kezében, mely kisajátította a keresztény jelszót. Ez az érdek­szövetkezet teljesen a törvényen kivül helyezi magát. Ugyanezt az érdeket szolgálja a sajtó lerén a Magyar Távirati Iroda. A kisebbségi ellenvéleményt fo­gadja el. Pröhle Vilmos személyes kérdés­ben válaszol Szmrecsányi György egy tegnapi közbeszólására. Pallavicini György őrgróf Berky Gyula tegnapi beszédének rávonat­kozó részével foglalkozik. Elnök bemutatja az újonnan meg­választott baranyai képviselők meg­bízó levelét, majd napirendi indít­ványt tett. Bejenti, hogy Rupert Rezső sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Rupert Rezső kérdi az összkor­mányt, hogy hajlandó-e az 1914. évi XIV. törvénycikket, a sajtótör­vényt a maga teljességében vissza­állítani. Ha nem, adjon arról az elvről felvilágosítást, hogy a kivé­teles hatalmat milyen korlátok kö­zött gyakorolja. Interpellációja további részében a Ház mentelmi sérelmével foglal­kozott. Az ülés vége fél 4 órakor. Mi van ma ? 1921. dec. 16., péntek R. kath.: Özséb. Prot.: Albina. Nap kél 7 óra 14 perckor, nyugszik 16 óra 10 (4-10) perckor, Hold kél 18 óra 01 (6 01) perckor, nyugszik 8 óra 23 perckor (reggel). Délelőtt 11 órakor a Gazdasági Egye­sület közgyűlése. Este fél 8 órakor: Színházi előadás. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." Jvgyzőválasztás Irta: Fábry Károly IV. A szavazás egyenlőn hömpölyög. Hol az egyik, hol a másik jelölt van többségben, de egyszer csak lankadni kezd a Sal Géza pártja és hol Horváth Gyula, hol Harsányi Dani kerül előre, de mind­inkább Horváth Gyula vezet. Az ellenpártiak ellen­őrzik. A Sal-pártiak szimatolják, hogy lemaradoz­nak s már nem kerülhetnek az élre. Összeröffennek. Okoskodnak. Baj van ! Előállnak a választásokban járatosab­bak, fogjunk össze, hagyjuk Sal Gézát, szorítsuk inkább Harsányit, azért se legyen az, akit az elöl­járóság kíván, törjünk borsot az elöljáróság orra alá! Ugy van! Ugy kell tenni! Most már mindkét ellenpárton Harsányi a jelszó, csakhogy már kevés a szavazó. Az is hamar kifogy, azután nincs és nincs. Szaladnak, kiabálnak, de már alig akad itt-ott egy-egy elmaradt szavazó, azok többje is azonban csak azért is Harsányira szavaz, csak azért is, ugy, hogy már szinte utói­érik Horváthot. Itt van a legkritikusabb perc. Az izgalom most a legnagyobb. A vezetők kiviszik a kétséges hirt a tömegnek, az izgalom arra is átragad. Az izga­lom, ugy mint a lelkesülés, ragályos láz. A győzni akarók heve a legmagasabbra száll, a közeli győ­zelem reménye, dicsősége bizseréli egyenként és tömegesen. Ez a tömeg lélektana. A legtöbb vá­lasztó eleve is ahhoz a párthoz szeretne csatla­kozni, amelyik győzni fog, ha előre tudná, mert sokan ugy érzik, hogy a bukás — szégyen. Egyszer csak a főszolgabíró zárórát tűz, most már csak azok szavazhatnak, akik a teremben benn vannak. Oszlanak, foszlanak a szavazatok, hol ide, hol oda. Végre és utoljára a bizalmiférfiak és az elöljá­róság szavaz. Ez a rend. Ezzel be lesz fejezve a választás. * Most már a főszolgabíró ur maga áll az urnánál. — Kire szavaz bíró uram ? Kovács m. István uram ha gosan felel: Harsá­nyira! Mintha mellbe vágták volna a pártok ve­zetőit. Mi ez ? Játék vagy ingerkedés ? Vagy nem jól hallották? — Kire szavaz Kalmár József ur ? — Harsányira! Ujabb elképedés; de már fojtott káromkodás is vegyül bele. — Kire szavaz : Hunya Elek, Hunya Máté, Uhrin Mátyás, Géricz, Venczák, Farkas, Timár M. Lajos, id. Timár Pál, Czikkely László stb., sűrűn kopog a szó, egytől-egyig mind: — Harsányira! Harsányira! Billen a mérleg, Harsányi van felül s a szava­zók kifogytak. Nincs senki, aki nem szavazott? Nincs ! A főszolgabiró kivonul a nagyközönségnek az udvaron kihirdetni az eredményt: — Harsányi Dániel lett szótöbbséggel Endrőd község jegyzőjéül megválasztva! — A nép meg van zavarodva, még a győztes párt sem éljenez, csak valami morgás morajlik át. Egyszerre felüvölt a tömeg: Csalás, hamisság van a dologban ! Nem érvényes a választás, apel­lálunk, megcsalt az elöljáróság, ők is azt akarták, becsaptak bennünket. — Csend legyen I A szavazás szabályszerűen folyt le — kiáltja a főszolgabiró. De a zaj nem ül el, sőt fokozódik. — Nem hagyjuk abba. Tépjük szét a jegyző­könyvet, uj választást kérünk ! — kiabál és tolul a tömeg előre a főszolgabiró és elöljáróság felé. — Hol az elöljáróság ? Széttépjük őket, be­csaptak Rászedtek, verjük ki őket. — Zsandárok! Rukkoljanak elő, szét kell osz­latni a népet — rendelkezik a szolgabíró. Nehezen ment. Könnyebb a tömeget izgalomba hozni, mint könnyen feloszlatni. Harsányi Dani elfoglalta állását, hiven és becsü­letesen töltötte be. Megszerették, soh'se bánták meg, hogy egyszer ré—formátus jegyzőt is válasz­tottak. Még Schiffner apát-plébános is megbékült s mikor Váradra költözött be kanonoknak, Zelinka János uj plébános ur is szívesen fogadta kegyeibe az — eretnek jegyzőt. Ma olyan mindegy már, hogy ki milyen vallású ... csak igaz, becsületes, jó magyar legyen ! Harsányi Dániel pedig makói jó magyar volt. Névjegyet rendeljen a „Hörösnidéh" nyomdában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom