Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-11 / 280. szám

Békéscsaba, 1921. december 280. Csütörtök II. évfolyam 294. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma s SO Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy hóra 35 K, negyedévre lOO K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. Biharéi? A politikai élet vizein ismét zava­ros hullámok csapkodnak. Számon­kérés folyik pro- és kontra, miköz­ben sok olyan „bizonyíték" kerül felszínre, aminek jobb lett volna bele nem kerülni a nemzetgyűlés nyilvá­nosságának fénykörébe, hanem örökre elfeledve pihenni a sötétségben, amelynek leple alatt születtek. Nem célunk, hogy bárminő vissza­élést takargatni segítsünk, sőt ellen­kezőleg. Minden bűnnek el kell vennie büntetését és nem maradhat vétek felfedezés nélkül. Vannak azon­ban magasabb szempontok, melyek parancsolóbbak mindennél és ezek között a szempontok között első he­lyen áll a nemzet érdeke. Immár hosszú évek óta forrong az egész világ emberisége. Az orosz őrület poklától eltekintve, nézzünk körül Európában, az arany tengerét magához váltó Amerikában, Keleten, Egyiptomban : mindenütt izzik a vad­ság, melyet a világháború borzalmai s mészárlása oltottak bele az embe­riségbe. A boldog Amerikában száz­ezrek tüntetnek, Bécs — a vörös Bécs — népe rabol, pusztít, közvet­len szomszédainknál olyan mérveket ölt a fegyveres terror, aminőre példa soha nem volt, csak egyedül nálunk, kifosztott, megalázott csonka kis or­szágunkban van rend és nyugalom s csak mi, a mi keresztény magyar népünk, mely a megpróbáltatás ne­héz pillanatait, sőt hónapjait és éveit is méltóságos nyugalommal, egy szebb jövendő biztos reményében viseli el. És mégis vannak, mindkét oldalon vannak, akik elmúlt kisiklá­sokat, elfelejtett, de annak idején is elszigetelt jelenságeket most újra és újra a világ szeme elé teregetnek s ezzel mintegy igazolni látszanak ellenségeink felénk szórt rágalmait. Jó urak, ott fent a fórumon, a nemzetgyűlésen, a kormányrúd mel­lett, gondolják meg! Amig önök egymás valódi, vagy vélt bűneit ol­vassák egymás fejére, amig azon tanakodnak, hogy a királypuccs részt­vevőit milyen cimen tartsák fogság­ban, amig mükormány válságokkal komoly és aggodatmat keltő politi­kai válságot idéznek fel, hogy az­után minden maradjon a régiben — addig rengeteg érték megy veszen­dőbe, mert nem végzik azt a mun­kát, amelyre elküldettek és amelyet vállaltak is. Az ország már magunta a meddő vitákat. Most, hogy a közjogi viták­nak immár alapjuk nincs, miután Ausztriával való közösségünk meg­szűnt, uj alapokat teremtünk, hogy legyen anyaga az üres szalmacsép­lésnek. Itt van a választójog, a közigaz­gatási reform, közgazdasági életünk helyreállítása, pénzügyeink rendbe­hozatala, adózási rendszerünk kiépí­tése, — mind olyan feladatok, ame­lyek sürgősek, régen elintézést vár­nak és tulajdonképeni feladata volna a nemzetgyűlésnek. Ezeket kell elő­venni ezeket kell elintézni s nem vihart keverni, hogy ellenségeink­nek legyen igaza, amikor azt állít­ják, hogy nálunk nincs rend és nem folyik a nemzetmentő, épitő munka. M nemzetgyűlés szombati ülése Budapest, december 10. A nemzetgyűlés mai ülését dél­előtt 10 órakor nyitja meg Gaál Gaszton elnök. Szmrecsdnyi György, a külügyi bizottság előadója beterjeszti a kül­ügyi bizottságnak az Egyesült Álla­mokkal kötött szerződés becikke­lyezésére vonatkozó javaslatát. Gaál Gaszton elnök felolvassa azt a levelet, amelyet Béniczky Ödön irt hozzá s amelyben kéri a Ház engedelmét ahoz, hogy meg­jelenhessék azokon az üléseken, amelyeknek napirendjén a mentelmi ügyek tárgyalása szerepel. Rassay Károly kéri az elnököt, adjon módot arra, hogy a Ház már most dönthessen ebben az ügyben. Kéri a nemzetgyűlést, hogy telje­sítse a kérelmet és utasilsa a kor­mányt, hogy tegyen intézkedéseket aziránt, hogy Beniczky a Ház ülé­sein jelen lehessen. Somogyi István felhívja a nem­zetgyűlés figyelmét a mentelmi jog fontosságára. Egész sorozatát ol­vassa fel a mentelmi jog biztosítá­sára vonatkozó tőrvényeknek. Felol­vassa ezután a király magántitkárá­nak a vallomását. A titkár október 15-én parancsot kapott IV. Károly­tól, hogy repülőgépet vásároljon, a melyen a királyi pár Magyarországba utazzék. Azt hitte, hogy IV. Káro­lyék Magyarországba való utazása a magyar kormány hatóságok tudtá­val és beleegyezésével történik. A vallomásból megállapítható, hogy Sopronban IV. Károly kormánya nem tett esküt, sőt kinevezésre is csak ugy került volna sor, ha IV. Károly Budapestre érkezhetett volna. Gratz Gusztáv vallomását olvassa fel ezután Somogyi. Gratz vallo­mása elején utal a húsvéti esemé­nyekre. Elmondja, hogy amikor, el­hagyta a miniszteri széket, ígére­tet tett arra, hogy visszavonul a politikai élettől. Ennek az Ígéreté­nek a beváltásától egy levél tartotta vissza, amelyet még áprilisban ka­pott a királytól azzal a szóbeli üze­nettel, hogy vállalja el Magyaror­szágon a király képviseletét. Ekkor memorandummal kereste fel a mi­niszterelnököt és ajánlotta, hogy ve­gye fel a kormány a királlyal a nem hivataloi uton való érintkezést, mert másként nem hárítható el a húsvéti események megismétlődése. Augusz­tusban személyesen tárgyalt Bethlen­nel, majd visszament Svájcba és arra kérte a királyt, hogy mondjon le arról a szándékáról, hogy ismét visszatérjen Magyarországra. A király ekkor hallgatott is rá, de később valószínűleg külföldi bizalmasainak rábeszélésére mégis megkísérelte trónjának visszafoglalását. Grátz — vallomása szerint — csak október 24-én értesült a történtekről, amikor már IV. Károly Sopronban volt. Ta- { gadja, hogy Sopronban kinevezések történtek volna. Hegedűs Pál altábornagy vallo­mását ismerteti végül Somogyi, majd •; megállapítja, hogy Rakovszkyval, j Andrássyval és Gratzal szemben helyénvaló volt a letartóztatás alkal­mazása, de nem érti, hogy miért került Beniczky is a letartóztatottak sorába. Kdllay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti a közteher-adóról és a háborús vagyonváltságról szóló ja­vaslatát. Az elnök napirendi indítványt tesz, amely szerint a Ház legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 10 órakor tartja. Napirendjén az Egyesült-Államokkal 1921. augusztus 29-én kötött béke­szerződés becikkelyezése, a mentelmi bizottság jelentése és a kormány­programm vitája szerepel. Apponyi Albert gróf kéri a nem­zetgyűlést, engedje meg, hogy Be­niczky Ödön jelen lehessen ügyének tárgyalásán a Házban. Tomcsányi V. Pál igazságügymi­niszter kijelenti, hogy Beniczky levélben is közölhette volna a Házzal azt, amit el akar mondani. Gaál Gaszton elnök szavazásra teszi fel a kérdést. Hatvanhat szó­val 44 ellen az eredeti napirendi indítványt fogadják el. KeaBBaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Bethlen a pártokkal tárgyal Andrássyék ügyében (Budapest, dec. 10.) A késó dél­után folyamán Bethlen István gróf miniszterelnök tárgyalásokat foly­tatott a pártok vezetőivel, akikkel előreláthatólag sikerül megállapod­nia Andrássyék mentelmi ügyében. Az olaszok gátat akarnak vetni az osztrák propagandának (Róma, dec. 10.) Az olasz kül­ügyi bizottságban megtárgyalták a magyar kormányválság ügyét, amely­nek megoldását az olaszok véle­ménye szerint a nyugatmagyarországi népszavazás sürgette. Több felszó­lalás hangzott el amellett, hogy az olasz kormány biztosítsa a népsza­vazások tisztaságát és vessen gátat az osztrákok agitációs munkájának. Lengyelország nem lépett be a kisántántba (Budapest, dec. 10.) Bánffy Mik­lós gróf külügyminiszter a külügyi bizottság tegnapi ülésén kijelentette, hogy teljesen alaptalanok azok a hirek, amelyek szerint Lengyelország belépett a kisántánt tagjai sorába. Rendelettel szünteti meg Bethlen a sajtóoenzurát (Budapest, dec. 10.) A miniszter­tanács tegnapesti ülésén felhatal­mazta a miniszterelnököt, hogy ren­deleti uton rendezze a sajtócenzura ügyét. Sürgetik a magyar—szerb forgalom megnyitását (Belgrád, dee. 10.) A szerb kereskedők memorandum utján sür­gették meg a kormánynál a Ma­gyarországgal való vasúti forgalom fölvételét. Ugyanis rengeteg áru vár kivitelre Németországba és Ausztriába, a magyarországi határ­zár miatt azonban a vasúti forga­lom teljesen megbénult. «*»«••••••••••••••••••••• • » Tiltakoznak a vendéglősök a maximális árak ellen Küldöttség az alispánnál Nemrégen jelent meg a megyei árvizsgáló bizottság intézkedése a vendéglői árak maximálása ügyében. A bizottság által megállapított árak egyáltalában nem vallottak szakértők kezére és egyáltalában nem feleltek meg a követelményeknek. Különösen sérelmesnek találták a vendéglősök, akik Madarász György (Békéscsaba) vezetésével csabaiakból, gyulaiakból és gyomaiakból álló 10 tagu küldött­séggel keresték fel az árvizsgáló­bizottságot. Minthogy ott nem tár­gyalhattak az illetékes tényezőkkel, az alispánnál tisztelegtek, aki teljes mértékben méltányolta a vendég­lősök sérelmét és Madarász Györ­gyöt nevezte ki az árvizsgáló bizott­sághoz a vendéglősök szószólójául. Rövidesen meg is kezdték az ár­vizsgáló bizottsággal ez ügyben a tárgyalásokat. A bizottság elnöke kérte a vendéglősöket, hogy nyújtsák be árajánlatukat a bizottsághoz. A vendéglősök azonban elhatározták, hogy közvetlenül a központi árvizs­gálóhoz felebbezik meg a gyulai bizottság határozatát. Lapunk maI száma 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom