Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-11-27 / 269. szám

Békéscsaba, 1921. november 27. Hörősvit/ék 3 Osztrák kommunisták garázdáikodnak Nyugatmagyarországon Az osztrák elővédekkel kommunista agitátorok jönnek Nyugetmagyarországba, ahol külömböző atrocitásokat követtek el. Egy kommunista vasbottal fejbe verte a németujvári főszolgabírót, aki véresen esett össze. 9 törvényhatósági választások eredménye Nagy érdeklődés mellett folyt le szombaton Békéscsabán négy megyei törvényhatósági bizottsági tagságnak választás utján való betöltése. A választások végül is az alábbi eredménnyel zárultak: I. ker. Botyánszky Mihály, II. ker. dr. Medovarszky Mátyás, III. ker. Laurinyeoz Mihály, IV. ker. Sass István. A részletes eredmény a következő : Az I. kerületben Botyánszky Mihály 35 szavazatot kapott Fekete Géza 21 „ Dr. Medovarszky M. főjegyző 3 „ „ Oláh Márton 1 ,, „ A II. kerületben Dr. Medovarszky Mátyás 76 „ „ Dr. Debreczeny Lajos 36 „ „ Oláh Márton 3 „ „ Fekete Géza 2 „ „ Botyánszky Mihály 1 „ „ R III. kerületben Laurinyecz Mihály 45 „ „ Oláh Márton 26 A IV. kerületben Egyhangúlag Sass István jegyzőt választották meg. Látogatás a legnagyobb csabai ipartelepen Milyen a Róla belülről Békéscsaba, november 26. Tavaly ősszel a bútorgyár emeletes épületére ízléses márványtábla került, melyen aranyos betűk hirdetik, hogy a faipar helyét elfoglalta a textil. A gyár tüneményes gyorsasággal létesült. Néhány lelkes ember a mult év májusában beszélt róla s rövidesen a Magyar Altalános Hitelbank, a Magyar Pamutipar rt., a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, Werner Ede és Társa, Weisz és Janovitz és Réthy Béla, mint alapítók 15 millió korona alaptőkével megalapítják a Rokka Kötszövőgyár részvénytársaságot; juliusban már építkeznek; átalakítják a rozzant bútorgyárat és megépítik a legszükségesebb épületeket s novemberben már megindul az első gép, az első munkanapon 10 munkással, hogy hétrőlhétre nagyobbodva ma már számottevő tényező legyen a magyar textiliparban. Miután a gyár Békéscsabát hirdeti az egész ország, sót még a külföld előtt is, szükségesnek láttuk, hogy közvetlen szemlélet után bemutassuk a Körösvidék olvasóinak a „Rokka"-t. Munkatársunk korán reggel keresi fel Gottlieb Pál vezérigazgatót, aki a legnagyobb előzékenységgel áll rendelkezésünkre. Beszélgetés közben elmondja, hogy a gyár nyersanyagszükséglete, a finom gyapjufonal — sajnos — Magyarországon nem szerezhető be; legutóbb azonban gyapjút vásároltak, azt kiküldték Svájcba megfonatni s így mégis csak teljesen magyar anyagból dolgoznak. A korona áresése természetesen szintén erősen befolyásolta a gyár működését. A kész nyers gyapjufonal mai ára ugyanis 13—18 svájci frank s míg tavaly egy frank 38—40 korona volt, ^ma 170—180 korona. Tehát egy kilogramm festetlen gyapjufonál ma, átlagos árat véve alapul, 2635 korona. Ilyen rettenetes árak mellett szinte emberfeletti munkát végez a gyárvezetőség, hogy dolgozhasson. S dacára az árak ilyetén emelkedésének, a Rokka csodálatos olcsón dolgozik és gyártmányai igen kapósak. — Gyártja a gyár az úgynevezett vatelint, a berliner kendőket és a közönséges alsó trikó és varrott harisnya-árukat mint tömegárut s ezenkívül a legfinomabb gyöngykötésű selyem- és gyapjú ruhákat, kabátokat stb. A nyers gyapjufonaí kerül a gyárba és az egyes munkatermeken át konfekcionálva teljesen kész áruként jut a kereskedésekbe. A vezérigazgató ur szives intézkedésére fíampel Alfréd üzemigazgató, aki Nesweda Lajos igazgatóval együtt intézi a technikai ügyeket, körül vezet bennünket a gyárban. Munkatársunk az azonnali viszontlátásra köszön el, de az igazgató ur ezt mosolyogva vonja kétségbe. Legelsösorban a gyár szivét, lelkét, a gépházat nézzük meg. 76 négyzetméter fűtő felületű, két atmoszféra nyomású, óránként 1200 kilogramm gőzt szolgáltató kazán egy 120 lóerős gépet táplál, mely a gyár energia központja. Ez két 35 lóerős villanymotort tart üzemben s azonkívül minden egyes munkateremnek külön hajtó motorját. Az üzem folytonossága mindenkép biztosítva van, mert ha a gőzgépben hiba esik, öt percen belül nyersolajmotor hajtja a dinamót, ha pedig a d namónál van üzemzavar, az egész b rendezést rákapcsolják a városi villamos müvek vezetékére. A vízvezetéket és tűzbiztonsági berendezéseket két darab, egyenként 25 ezer liter ürtalmu víztartály táplátja. A nyersanyagraktár egy mintegy 20—25 méter hosszú, 10 méter széles helyiség, hol óriási kötegekben van felhalmozva a nyers gyapjú- és selyemfonal, mely innen a festőműhelybe kerül, hol naponta 300 kilogramm nyersanyagot festenek meg. A festő medencék vizét gőzzel melegítik s a megfestés után óriási betonkádakban mossák ki a fonalat, mely mosás után a száritókamrába jut, hol száraz légfűtés van s óriási ventillátorok pár perc alatt kiszárítják. Innen már a megmunkálásra kész fonal a munkatermekbe jut, közvetlen feldolgozásra. Az első munkateremben 55 körkötő gép van, melyeken harisnyának, bélésnek és trikó alsóruháknak való trikószövetet kötnek. 35 kisebb gép napi 350 kilogrammot, 20 nagyobb gép napi 500 kilogrammot képes feldolgozni. Ma még az orsókra való motollálásnál sok baj van. A tanulatlan munkások nagyon sok kárt okoznak, amíg kellő gyakorlatra tesznek szert. 24 gép á 24 orsóval dolgozik a pamutnál, 3 gép á 24 orsóval selymet gömbölyít, 1 gép pedig a legfinomabb gyapjúfonalat teszi át az orsókra. A selyem orsókat egy úgynevezett fölvető álványról olyan színösszeállításban gombolyitják le, aminő színezést a kötésnél kívánnak. Itt az úgynevezett láncos kötés készül 21 gépen, amelyek mindenike 2 rnéter szélességig állitható be. Ugyanezeken a gépeken készülnek az úgynevezett berliner kendők, a vatelin és a selyem sálak is. 1—1 gép naponta 20 berliner kendőt,, vagy 50 méter vatelint képes előállítani s a mai üzem mellett 500 méter vatelin és 100 berliner kendő készül naponta. Itt készülnek a kendőkre, sálakra a rojtok is. Egy gépen 16 rojtsáv, összesen 800 méter készül. A kikészítő műhelyben a kész áru hengeralaku drótkefékkel felszerelt gépekbe kerül, melyek a bolyhozást végzik el. A bolyhozás után a szövési hibákat javítják ki külön teremben, majd a trikószövetek a szabómühelybe kerülnek kiszabásra. A kötőgépek osztályán, ahol kész női blúzokat kötnek, illetve annak egyes részeit állítják elő, vannak a nyakkendőkészitó gépek is. A közismert kötött nyakkendők müselyemből készülnek egy végnélküli hosszú darabban és csak később szabják szét. Közeledünk a gyártelep utolsó részéhez. A varromühelyben 60 drb, nagyrészt különleges varrógép van, hol kézről-kézre megy az előkészített anyag, amíg teljesen kész kabátok és egyéb felső ruházati cikkek alakjában a villamos vasalóterembe kerül, ahonnan egy lépés a csomagoló, majd a készáruraktár. Déli 12 óra jóval elmúlt, amikor az ezer féle látnivalótól és a csodás technikai berendezkedésektől szinte kábultan elbucsuztunk a vezérigazgatótól, azzal a jóleső tudattal, hogy egy nagy kulturáju és fényes perspektiváju jövő előtt álló iparvállalat van Békéscsabán, mely a városnak is hírt, dicsőséget szerez mindenfelé, ahol áruival megjelenik. VEGYES Közúti közlekedés Newyorkban. Az újvilág sok széditő technikai alkotása között is csudálatraméltó helyet foglal el Newyork közúti közlekedése. A temérdek autón kivül egész sereg villamos vonat is közlekedik az utcákon és pedig nemcsak a föld szinén, hanem több emelet mélységben a föld alatt és több emelet magasságban a föld felett. Hogy e vasutak üzeméről halvány képet nyerjünk, tekintsük át egyetlen ilyen vasúthálózat, a „Subvay" (földalatti) napi forgalmát. A társulat által közzétett statisztika szerint a „Subvay" naponta, 2,008.000 utast szállít Newyork egyik részéből a másikba. A sok ezer villamos kocsiból álló kocsipark szédületes sebességgel száguld a föld alatt. Az összes kocsik napi utja összegezve olyan távolságot ad, ami a Páris— newyorki útnak százharmincszorosa. HIJREK — Lemondott a városi mezőgazdasági bizottság elnöke. A városi mezőgazdasági bizottságban viselt elnöki tisztjéről és bizottsági tagságáról Kaczkó András lemondott. Lemondását nagyfokú elfoglaltságával indokolja meg. Érdekes, hogy Kaczkó András már második elnöke volt a bizottságnak. Előtte Botyánszky Pál mondott le az elnökségről hasonló indokolással. — Tanácsülés. A 26-án tartott tanácsülésen az alábbi ügyek nyertek elintézést: Iparigazolványt kaptak Kádor Károly és Varga K. Gy. kefegyártók, Behán András lakatos és fegyvermester, Uhrin Pál cipész, Tevan Sándor szállítási és fuvarozási, Varga K. Györgyné fehérnemű kereskedő, Bielik Mária vasaló és fényező, özv. Molnár Jánosné nőiszabó és dr. Rácz Sándorné szappanfőző iparra. Elutasittattak : Goldfinger Henrik tollkereskedés és Sulyok Mihály pékipar iránti kérelme. A fekália-kihordási dijat hektoliterenként 10 koronában állapították meg. Építési engedélyt kapott özv. Tevan Adolfné. — Békésmegyei egyetemi ifjak estélye. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre Budapesten az elmúlt szombaton jól sikerült ismerkedési estélyt rendezett, amelyen hazafias alkalmi beszédeken kivül szavalatokat és zeneszámokat adtak elő a kör tagjai. — Károly exkirály apanázsa. Néhány cseh lap értesülése szerint Csehországot bele fogiák vonni Károly király és családja apanázsának fizetésébe. Jól értesült körökben azt hiszik, hogy a jóvátételi összegből fogják megfizetni a Csehországra eső részt. így nincs miért tiltakozniok. Ezt is mi fizetjük ki. — Követésre méltó példa. Mint minden évben a háború kezdete óta, ugy ez alkalommal is 25 fiu és 25 leány swetter öltönyt küldött a békéscsabai Hubertus kötött- és szövött iparárugyár a városi Népjóléti Hivatalhoz a szegény iskolásgyermekek felruházására. A részvénytársaság nemes adományáért a Népjóléti Hivatal nevében ezúton mond hálás köszönetet Dr. Gally, népj. tanácsnok. GABONAJAT NE ADJA EL, míg a BÉKÉSMEGYEI ÁLT. TAKARÉKPÉNZTÁR ÁRUOSZTÁLYÁNAK fel nem ajánlotta, mely azért a legmagasabb árakat fizeti.