Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám
1921-11-13 / 257. szám
Békéscsaba, 1921 . november 13. Vasárnap II. évfolyam 257. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 35 K, negyedévre IOO K, félévre 200 K. Egyes szám ára;3 K. Mi az igazi agrárirányzat? Az agrárirány céljaival hazánkban igen kevesen vannak tisztában. A cimben foglalt kérdésre legtöbb esetben azt a választ nyertem, hogy az agrárirány főcélja a buza árának emelése. Ezért általában az a vélemény, hogy az agrárirányzatot támogatni nem lehet, mert az a buza árának emelésével nyomorba dönti a fixfizetéses középosztályt és a munkásosztályt. Akik igy vélekednek, talán azt hiszik, hogy a fixfizetéses középosztálynak és a munkásoknak más barátjaik nincsenek, mint a liberális elnevezést bitorló irány hivei, kiknek agitációs munkáját a nagybankok financirozzák. Mi egyáltalán nem tartjuk csodálatosnak, ha a nem őstermelő közönség ilyen véleményen van, mert hiszen az u. n. liberális orgánumok gondoskodnak arról, hogy a nagyközönséget tervszerűen félrevezessék. Nem lepett meg bennünket a hozzá nem értők rossz informáltsága, ha még ma is lehetséges, hogy budapesti „liberális" orgánumok olyan sületlenségeket Írjanak, melyek vagy tudatlanságra, vagy tervszerű támadásra engednek következtetni és amelyek a félrevezetésre és igazságtalan itélet előkészítésére legelsősorban alkalmasak. Egy budapesti lapban olvastuk például többek között a következőt: „A drágaság bajait nem kell részleteznünk, mert elég, ha annyit mondunk, hogy a 3000 koronás buza réme fenyeget. A közép- és alsóbbosztály fázik és éhezik, a polgári lakások falai csupaszon merednek, képek, szobrok, könyvek, szőnyegek lassan mind eladódtak. De gazdag és gazdagszik a kisgazdaosztály — az egyetlen elem, mely gazdasági helyzeténél fogva a drágaságot letörhetné 1 A kisgazdák azonban csak politizálgatnak, messzire kitérvén az élet kérdései elől. Nem is sejtik ők, hogy gazdagodásuk csak optikai csalódás, ha mellette az ország tönkremegy stb." Ez a beállítás teljesen helytelen. Nem áll az, hogy a középosztály tönkretevője az agrárius. Liberális laptársunknak akkor, ha a középosztály leromlásának okait kutktja, nem szabadna megfeledkeznie a hadimilliomosokról sem 1 A kisgazda pedig nemcsak politizálgat, de dolgozik fáradhatatlanul most is ugyanannyit, amennyit a hires 8 óra munkaidőnek a városban való bevezetése előtt dolgozott. S ha szabad kérdeznünk, csak a buza drágult meg ? Nem, sőt statisztikai adataink vannak, melyek azt bizonyítják, hogy amig Magyarországon I a mezőgazdasági termények árai a világparitáson alul maradnak, az iparcikkek árai az egész vonalon messze meghaladják a világparitás árait. Nem értjük, miért vannak a „merkantilista" körök azon a véleményen, hogy a magyar gyapjúból magyar földön, magyar munkáskezek által (igaz, idegen tőkével) készült u. n. parasztszövetek drágábbak lehetnek Magyarországon, mint e külföldön, mig ugyanakkor hibáztatják azt, hogy a magyar földön magyar munkával (igaz, magyar tőke felhasználásával) termeit buza itthon olcsóbb, mint bárhol a külföldön. Nem, tisztelt ellenpárt, nem engedjük többé félrevezetni a jóhiszemű magyar közönséget és kimondjuk Lehetetlenség a világbéke Harding nyilatkozata az általános leszerelésről Washington, november 12. Harding elnök a leszerelési konferencián kifejtette, hogy az általános leszerelést olyan formában kell kimondani és végrehajtani, hogy azáltal ne erősödjenek meg a radikális pacifisták reményei, sőt rá kell mutatni minden téren azokra a körülményekre, amelyek miatt lehetetlen a világbéke eszméjének a megvalósítása. flita az angol alsóházban a magyar kérdés miatt Paris, nov. 12. Az angol alsóház mai ülésén Weedgenood képviselő azt a kérdést intézte a kormányhoz, hogy minő befolyást gyakorolt abban az irányban, hogy a Habsburg-házból József és Albrecht főhercegeket is megfosszák a magyar trónra való jogosultságtól és hogy a lefegyverzést a szövetségesek, vagy a kisántánt végzi? Válaszában ismertette a miniszterelnök a szövetségesek jegyzékeit és kijelentette, hogy Magyarország lefegyverzésében a kisantantnak szerepe nem lehet. Chovan képviselő arra a kérdésére, hogy a Magyarországgal való közbelépés nem ütközött-e belé az állami függetlenségbe, a miniszterelnök azt felelte, hogy Anglia meg akarta akadályozni a háborút. Windischgratzet 3 havi fogházra ítélték (Budapest, november 12.) Windischgrütz Lajos herceget jogtalan határátlépés miatt 3 havi fogházra Ítélték. — A herceg jelenleg a rimaszombati fogház lakója. Pótválasztások Pécsett és Regőoén (Buáapest, nov. 12.) A pécsi második és a regőcei kerületben vasárnap ejtik meg a pótválasztást. Pécsett egy kereszténypárti és egy liberális, Regőcén pedig két kisgazdapárti jelölt vetekedik a mandátumért. Nyugatmaprország hangulata Sopron, nov. 12. Nyugatmagyarország hangulatát találóan tükrözi vissza az Odenburgsr Tagblatt mai cikke, mely a következőket irja: Ha tanulmányozzuk Girtler pénzügyminiszter költségvetését, látnunk kell, hogy az teijes egészében egészségtelen. Eszerint Nyugatmagyarország négy személyből álló kormányzatára egynegyed milliót kellene juttatni, ilyen állami gazdálkodás leplezett bolsevizmus, mely a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság összeomlásához vezet. Véres összetűzések Róma utcáin (Roma, nov. 12.) A vasutasok sztrájkja még egyre tart. A sztrájkoló városi munkásság tömegei a mai napon hangos tüntetéssel vonultak végig a főbb utvonalakon. Több ponton véres összetűzésre került a sor a sztrájkolók és a kivezényelt karhatalmi alakulatok között. Az ütközeteknek, amelyekben a fascisták is élénk részt vettek, többek között 9 rendőr sebesültjük is volt. Budapesti sertésárak (Budapest, nov. 12.) Felhajtás 900 darab. Legjobbminőségü 108, Középminőségü 94—102, Silányminőségű 84—90, Lehúzott hus 76—80, Sózottszalonna 130—140, Zsir 170 K. nyiltan, hogy mit kiván az igazi magyar agrárpolitika. Gazdasági elméletünk kiinduló pontja, hogy ma a magyar gazdasági politikának a kincseket érő magyar '.termőföldre kell támaszkodnia. Célunk az, hogy ez a magyar föld a magyar faj tulajdonában maradjon és hogy megszerezzük az előfeltételeket arra, hogy ezen a magyar földön a többtermelés megvalósítható legyen. Az agráriusok nem ellenségei az iparnak, hanem olyan egészséges ipart kívánnak megteremteni, amelynek előfeltételei a magyar földben vannak meg és amely ipar a természetes előfeltételek következtében is életképes lévén, nem terheli meg szubvenció formájában az adózó állampolgárokat. Ha az agrárirányzat ilyen egészséges ipart kiván megteremteni, természetszerűleg nem lehet ellensége a munkásságnak, sőt ellenkezőleg, a nemzeti alapon álló munkásság érdekeit sokkal jobban támogathatja, mint amennyire azt a bankkezekben levő ipar teheti. Teljesen alaptalan az a vád is, hogy az agrárirány ellensége a hivatalnokosztálynak. Ellenkezőleg, a mezőgazdaságnak elsőrendű érdeke az, hogy munkája eredményét elsőrendű közigazgatás és zavartalanul működő államgépezet biztosítsa. Ennek a jólmüködő közigazgatásnak azonban előfeltétele a jól megfizetett és megelégedett tisztviselő. Végül szükségesnek tartjuk még, hogy a cikkünk elején idézett liberális véleményhez néhány megjegyzést füzzünk. Nem igaz az, hogy az emelkedő búzaárakkal elsősorban a kisgazda gazdagszik, mert hisz a termés legnagyobb része már a közvetítő kereskedelem tulajdonában van s igy az áremelkedések az egyre szaporodó közvetítők hasznát növelik. Abban, sajnos, igaza van az idézett lapnak, hogy a kisgazdák gazdagodása csak optikai csalódás. Ez igaz olyan értelemben, hogy amíg a gazdatársadalom fáradságos munkájáért papírpénzben kapja az ellenértéket, addig a nemzetközi spekuláció gondoskodik arról, hogy ezen papírpénz belső értéke egyre csökkenjen és a sokat emlegetett ládafiában végre értéktelen papirrongyoknál egyéb ne máradjon. Objektíve beállítva igy fest az agrárprogramul, melynek megvalósítása minden fajvédő gazdaságpolitika előfeltétele. Cser Frigyes. Lapunk mai száma 6 oldal.
