Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-11-08 / 252. szám

Békéscsaba, 1921. november 8. Kedd II. évfolyam 252. szám, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIMBÓHIVATALs Békéemeahátt, Szevi Intvám-tór 18. sz. A ezerkeemtéség telefon Máma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ARAKT Egy hóra 35 K, negyedévre ÍOO H félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. 9 népfőiskolai morálom A magyar faj erejét és életképes­ségét bizonyítja az a körülmény, hogy még mindig ujabb és ujabb mozgalmak, alakulások — ugyanegy cél felé törekedve, sokszor egymás­ról nem is tüdva — sietnek a porba sújtott nemzet lelki erejének feléb­resztésére, gazdasági és szellemi energiájának akcióba állítására. Az a hatalmas nemzeti fellángolás, amely a kommunizmus bukása után meg­kapta a magyar ielkeket, még ma is íobog, izzóan, erősen, de már nem olyan széles rétegekben, mintákkor. Midőn ezt egyrészt a magyar faj javára kell elkönyvelnünk, másrészt aggodalommal kell tekintenünk azért, mivel szétforgácsoljuk a tömörítésre hivatott nemzeti energiákat és kis­jelentőségü mozgalmak megindítá­sával irányításával és /ezetésével pazaroljuk el azokat a különböző irányú gazdasági és szellemi erőket, amelyeknek egy cél felé való irányí­tásával egy nagy átfogó társadalmi, gazdasági és kulturális fellendülés következhetnék be. A magyar lélekben van valami vezetésre való törekvés és valami speciális sajátosság, amely abban jelentkezik, hogy bár ő maga nem dolgozik, nemhogy nem támogatja azt, aki dolgozik, hanem akadályo­kat igyekszik az elé gördíteni. Igy vagyunk ma a népmüvelés kérdésével. Mindenki, aki ma érvé­nyesülni akar, a falu népére veti magát, különböző jogosult és jogo­sulatlan, illetékes és illetéktelen egyé­nek, levitézlett politikusok, örök­akarnokok, zugbankárok és ügynö­kök, másképpen érvényesülni nem tudó politikai szélkakasok, ma mind erre a szerintük kiadós konjunktu­rális területre vetik magukat, amely­nek az a köfetkezménye, hogy a falvak népe nem tud eligazodni az őket agyontámogatni akaró egyesü­letek között. Annyi egyesület, szö­vetség, annyi lap akarja ma már boldogítani a falu népét, hogy az nem tudja, hol foglaljon állást, kik az ő igazi barátai és kik akarják őt kihasználni önző egyéni politikai céljaikra. Magyarországon az egész nép­művelési gondolat, • közelebbről a népfőiskolák gondolata a Magyar Gazdaszövetségben fogamzott meg. Ennek az egész népfőiskolai moz­galomnak a célja az, hegy a föld­mivelőnépet, illetőleg annak 16—40 év közötti értelmes és önként vál­lalkozó egyedeit kioktassa azokra az ismeretekre, amelyek gazdálkodásá­nak észszerűbb viteléhez, kereske­delmi tevékenységéhez, adópolitikai működéséhez, állampolgári jogainak és kötelességének gyakorlásához és egyéb olyan ismeretekhez juttatják, amelyek birtokában nemzetfenntartó hivatását az eddiginél is fokozottabb mértékben töltheti be. Eddig a föld­mivelőnépnek nem adatott meg a lehetőség arra, hogy a maga foglal­kozási körében mindazokat az isme­r teket megszerezze, amelyek a gaz­daságvitelének roppant sokoldalu­ságához szükségesek. Most, amikor a gyilkos trianoni béke összetiport bennünket, jövőnk fejlődésének gyökerei a mezőgazda­ságból kell, hogy kinőjjenek; a me­zőgazdaságnak nagyobb jövője pedig csak ugy lesz Magyarországon, ha a földmivelőnép mindenirányu mü­velése s ennek folytán az agrikul­tura nagyobb, intenzivebb, fejlettebb, tökéletesebb lesz. Magyarország egységét népünk kulturális és gazdasági fölénye te­remtheti meg, az a magasabbrendü kultura, amely Csonkamagyarország területéről kiáradva, egységes nem­zeti kulturává válik Nagymagyar­ország területén, amely egybefor­ra»ztja velünk a megszállott terüle­tek magyarságát és amely magasabb­rendfiségénél fogva észrevétlenül, nagyobb erőfeszités nélkül rázza le magáról a megszállók piócahadát. Gazdasági talpraállásunk alapja a földben gyökeredzik; a földben rejlő érték termelője pedig a földmives, a gazda, ki ha minél több ismeret­tel, tudással, tapasztalattal forgatja a földben levő tőkét, annál nagyobb eredményeket ér el egyénileg és annál jobban emeli gazdasági pozí­ciónkat, nemzeti vagyonunkat. A háború a magyar kar erejéről tett tanúbizonyságot, a béke a ma­gyar ész, a magyar akarat és a ma­gyar tudás a magyar teremtő erőről kell, hogy tanúbizonyságot tegyen. A népfőiskola mint a fölemivelő­nép legfelsőbbfoku iskolája, nevelni fog olyan földmiveseket, olyan kis­gazdákat, akik a háborúban meg­szerzett magyar vitézséget és elisme­rést a béke munkájával sokszorosan fogják a nemzet javára gyümöl­csöztetni. Vita nélkül fogadták oB véglegesen a detronizáló javaslatot A nemzetgyűlés vasárnapi ülése Budapest, november 7. A nemzetgyűlés vasárnapi rendkívüli ülésén vita nélkül fogadták el harmadszori olvasásban a detronizáló törvény­javaslatot. A javaslat elfogadása után Bottlik József elnök napirendi indítványt tett, amelynek érteimében a Ház üléseit 1 egyelőre felfüggesztették. Az elnököt felhatalmazták, hogy a í kormánnyal együttesen határozza meg a Ház legközelebbi í összehívásának időpontját. Felhatalmazták ezenkívül az elnököt arra is, hogy a megüresedett < kerületek mandátumaira kiirja a választásokat. Bethlen miniszterelnök beszámolót tart Hódmezővásárhelyen (Budapest, nov. 7.) A nemzetgyű­lést ismét elnapolták. Előreláthatólag nem is hívják össze addig, amíg a miniszterelnök meg nem alkotja az uj plattformot. — A kormány nem mond le egyelőre, minthogy a kül­politikai helyzet teljes tisztázódása előtt nem hagyhatja el helyét. Gróf Beihlen István miniszterelnök rövi­desen beszámolót tart Hódmező­vásárhelyen, amely alkalomra Pécsett mondott programmbeszédét revi­deálni fogja. Kunfiők oseh fegyverek támogatásával szeretnék visszaállítani a magyar köztársaságot (Bécs, nov. 7.) Renner kancel'ár Kunfival és emigráns társaival Prágába utazott, ahol Benest arra akarják rábírni, hogy a csehek fegyveres beavatkozását hajtsa végre Magyarország ellen, hogy a cseh fegyverek oltalma alatt visszaállít­sák a magyar köztársaságot. In terpelláeió az angol alsóházban a magyar hadifoglyokról (London, nov. 7.) Kensworthy képviselő az angol alsóházban szó­vátette a magyar hadifoglyok haza­szállításának ügyét. A külügyi állam­titkár az interpellációra adott vála­szában előadta, hogy Nausen dok­tor, a hadífogolyhazaszállitó-liga ve­zetője mindent megtesz az Oroszor­szágban sínylődő magyarok haza­szállítása érdekében, ezen felül ő maga is szorgalmazza az ügy elin­tézését. A szerbek biztosítják a budapest—szabadkai távíró és telefonforgalmat \ < (Portorose, nov. 7.) A portorosei \ konferencián, ahol tudvalevőleg az j európai államok forgalmának biz­tosítására vonatkozó kérdéseket tárgyalják, Jugoszlávia három táv­íróvezetéket és négy áramkört en­gedett át a szabadka—budapesti távíró- és telefonforgalom lebonyo­lítására. Rövidesen hasonló megál­lapodás jön létre Nagyromániá­val is. Belgrádban magyar-olasz • szövetségtől félnek Paris, nov. 7. A kisántánt szinte érthetetlen eré­lyességgel követeli Magyarország tel­jes lefegyverzését. A jugoszláv kormány aggodalmá­nak van reális alapja is. Belgrádban ugyanis attól tartanak, hogy ha mo«t rein gyengítik meg teljesen a ma­gyarokat, később fegyveres segítsé­get nyújtanak az olaszoknak Jugo­szlávia ellen. aaiiBaaBaaaaaaaaBaaaaaaaaea Nagyrománia kétszínű politikát folytat a csehekkel ós a szerbekkel szemben {Prága, nov. 7.) fl cseh sajtó eddig következetesen tagadta, hogy a kisántántnak Magyarország ellen tervezett és előkészített fegyveres akciója Nagyrománia magatartasa miatt hiusult meg. R prágai sajtó eddig állhatatosan hangoztatta, hogy a kisántánt államai között teljes az egyetértés. Most a „Narodny Listy" szakított a cseh közönség további félrevezetésével és nyíltan hangoz­tatja, hogy Bukarestben kétszínű politikát folytatnak a csehekkel és szerbekkel szemben. A kisántánt egységét Nagyrománia véglegesen megbontotta és kétszínű magatartása szorosabb közeledésre kényszeríti Csehszlovákiát és Jugoszláviát. Portugáliában nem örvendenek IV. Károlynak (Lissabon, nov. 7.) Portugáliában nem örvendenek annak, hogy IV. Károlyt Madeira szigetére internál­ják. A portugál kormány attól tart, hogy az antanthatalmak katonai őr­ségeket helyeznek el a szigeten, a melyek szigorú rendszabályokkal ne­hezítik meg a kereskedelmet. Nem hajtják végre a szerb mozgósítást (Belgrád, nov. 7.) A kormány rendeletet adott ki, amellyel elha­laszthatja az újoncok bevonulását. A 21—50 éves férfiak utazásának korlátozásait megszünteti. Az uta­zási tilalom tehát már csak 18—21 évesekre vonatkozik. Kivonulnak a felkelők Nyűg a tmagyar országból (Sopron, nov. 7.) A nyugatma­gyarországi felkelők megkezdték az átadandó területek kiürítését. Felsőbujából, Nagymartonból és Kismartonból Sopronon át kivonul­tak a felkelők. R kiürített területe­ken egyelőre az ottani lakosokból alakult polgárőrség tartja fenn a rendet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom