Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-11-06 / 251. szám

Békéscsaba, 1921. november 6. Vasárnap II. évfolyam 251. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma s 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKt Egy hóra 35 K, negyedévre tOO K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. Magyar egység Esztendők óta történelmi időket élünk. Olyan eseményeknek vagyunk szemtanúi, legtöbbször szenvedői, a melyeken évtizedekig fognak elmélkedni a történészek, amelyeket a késő utódok iskolás gyermekei fognak tanulgatni. Nagy dátumokként fogják beemlékelni azokat a napokat, amelyek izgalmasan rohantak el felettünk, hosszú idő óta állandó lelki feszültségben élő szerencsétlen mai emberek felett. Kétségkívül ilyen dátum lesz 1921. november 5., vagy 7-dike is, a Habsburg ház detronizálásának napja. Erről is, mint más szomorú napról, ugy fognak megemlékezni a tanárok, mint a magyar nemzet megalázásának fájdalmas emlékeiről. És ha majd azt hallják a késő unokák a történelem-órán, hogy minden népben akkor lángol fel leghatalmasabban a nemzeti öntudat, akkor legerősebb az együvé való tartozásnak, a testvériségnek érzése, a mikor a legmélyebb megalázást kell elszenvednie; akkor azok a múltba tekintő hivő diákok el fogják képzelni, hogy szenvedésünkben, gyalázatunkban mi nagyon szerettük egymást, hogy a gyötrelmek eggyé, testvérré kovácsoltak össze minden magyart az Urnák 1921-ik esztendejében. Ha aztán valahogy kezébe kerül egy-két újság a nagyidőkről álmodozó diáknak, nagyot, de nagyot fog csalódni, mert ezekből az újságokból nem magyar egységet, nem nemzeti egygyéforradást, nem testvériséget fog kiolvasni, hanem veszekedést, gyűlölködést, gyanúsítást, a legcsufabb magyar pártoskodást. És ragyon ki fog ábrándulni a jövő magyarsága a ma veszekedő, gyalázatában is pártoskodó magyarságából. Nehéz is azt megérteni, hogy mi sohasem tudunk egymásra találni. Akkor sem, ha jól megy a dolgunk, akkor sem, ha kegyetlen a gyötrődésünk. Pedig mindenki tudja, minden nép története hirdeti, hogy megerősödés, megújhodás, talpraállás el sem képzelhető egység, szeretetteljes összeforrás nélkül. Nekünk mindenáron keresnünk kellene az utat, mely bennünket magyarokat egyetlen táborba tömörít, hiszen ez a maroknyi nép nem állhat meg, nem maradhat fenn az ellenség vasgyürüjének kellős közepében, ha még bensejét is rágja a testvérviszály férge. Ma a szabadkirályválasztók és legitimisták állnak egymással szemben, tegnap ezer más kérdés szaggatott szét bennünket, holnap ki tudja, mi bontja meg a magyar egységet ? Minden veszekedésnek, minden pártoskodásnak nagyon súlyosan fizetjük meg az árát és mégsem, sohasem javulunk meg . . . Nem akarjuk megérteni, hogy nekünk nincs semmi más kötelességünk, mint egyet akarni: magyarnak lenni. A politikában nem tudunk összeforrni. Hagyjuk hát a politikát 1 Ne politizáljon mindenki, csak az, akinek elkerülhetetlenül kell folytatni e csúf mesterséget. Mi pedig mindnyájan, a tömeg, a polgárság, a munkásság a magyar nép minden tagja, ne ismerjünk más feladatot, mint erősíteni, lobogtatni, súlyosabbá tenni magyarságunkat. Az iparos dolgozzon ugy, hogy munkájával a magyar iparnak legyen dicsősége, a gazda előtt lebegjen folyton az a cél, hogy a magyar mezőgazdaságnak szerezzen elismerést, a tanár ne ismerjen más feladatot, csak azt, hogy a magyar érzést lángoltassa szüntelen a reá bizott fiatalság lelkébe, toll és kalapács, könyv és ekeszarva mind egy célt szolgáljon : erősíteni, felemelni, nagygyá tenni azt, ami magyar. Ha széthuzunk a politikában, irigykedünk a gazdasági életben, legalább érzésben, végső céljainkban, legszentebb vágyainkban legyünk egyek: magyarok. Az érzelemben való magyar egység lassanként majd összeterel bennünket. Szivünkön keresztül megleljük az egymáshoz vezető utat, azt, melyen egyedül juthatunk el megújhodásunkhoz. Vagy tovább marakodunk, gyalázatunkban is tovább pártoskodunk ... és magunk siettetjük végromlásunkat, hogy mielőbb beteljesedjék a költő kétségbeesett vészkiáltása: „mint oldott kéve széthúl nemzetünk I" Vasárnap rendkívüli ülésen fogadja el a Ház a detronizálásrol szóló törvényjavaslatot Budapest, nov. 5. A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra után egy néhány perccel nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Gaál Endre személyes kérdésben kér szót. A trónfosztásról szóló törvényjavaslat vitája során Rassai Károly szólal fel elsőnek. Hangsúlyozza, hogy önszántából fogadta el a javaslatot, mert az abban lefektetett elvek érvényesülésétől várja az ország gazdasági fellendülését. Szerinte vissza kell utasítani a leghatározottabban minden olyan gondolatot, amely a Habsburgok restaurálására irányul. Mert — úgymond — mi is történt volna, ha IV. Károly visszakerült volna a magyar trónra ? Ha nyertünk volna is valamit területi integritásunkból, elvesztettük volna politikai integritásunkat. Balla Aladár részletesen ismerteti a legutóbbi puccskísérlet előzményeit. Felemlíti, hogy a puccs előkészítői mindig lehetetlen eszközökkel dolgoztak. A javaslatot — mint meggyőződésével teljesen megegyezőt — elfogadja. Dömötör Mihály időrendben felsorolja azokat a támadásokat, amelyeket a Habsburg-dinasztia a magyar nemzet ellen évszázadokon át intézett. A javaslathoz hozzájárul. A Ház a javaslatot Kószó István határozati javaslatával módosítva, általánosságban elfogadja. A részletes vita során Rassai Károly határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kéri, hogy a törvényjavaslat indokolásába foglalják belé az Eckarüschaui levelet is és azt a körülményt is, hogy a király önként elhagyta az országot, valamint azt is, hogy a volt monarchia trónjainak együttes öröklése megszűnt. Bethlen István gróf miniszterelnök arra kéri a Házat, hogy a javaslatot változatlanul fogadja el. A miniszterelnök szavai után sza-. vazás által szótöbbséggel változatlanul elfogadják a javaslatot részleteiben is. Az elnök napirendi indítványt tesz, amely szerint a Ház holnap, azaz vasárnap délelőtt 10 órakor rendkívüli ülést tart, amelyen a trónfosztási törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadják. A kereszténypárt felől egy kiáltás hangzik fel: — Éljen a király 1 Szünet után Barla Szabó István a földmivelésügyi minisztert interpellálja a kishaszonbérletek ügyében kiadott rendeletek ügyében. Nagyatádi Szabó Istváa földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy radikális intézkedéseket készit elő a kishaszonbárletekre vonatkozó törvényes rendeletek pontos végrehajtására. Drozdi Győző személyes kérdésben szólal fel, majd háromnegyed 3 órakor véget ér az ülés. Megérkeztek Budapestre a jóvátételi bizottság vezetői (Budapest, nov. 5.) Tegnap este Budapestre érkezett a jóvátételi bizottság több vesetője, akiknek nyilatkozata szerint a bizottságnak 7 tagja van, akik részint a nagy-, részint pedig a kisántánt képviseletében megfelelő kisérettél érkeznek meg a fővárosba. A jóvátételi bizottság itt tartózkodási költségei a magyar államot terhelik. Haller Istvánt megfosztják mandátumától (Cegléd, nov. 5.) A város képviselőtestülete f. hó 10-én rendkívüli közgyűlést tart, amelyen Lakos József és 70 társa azt fogja indítványozni, hogy tegyen lépéseket a város közönsége Haller Istvánnak mandátumától való megfosztására, minthogy Haller István is abból a pártból való, amelynek kebeléből a puccskísérlet kiindult. A szerbek sürgetik Magyarország leszerelését (Belgrád, nov. 5.) Szerdán délután minisztertanácsot tartott a szerb kormány, amelyen az ántánt legutóbbi jegyzékével foglalkozott. Megnyugvással veszi tudomásul, hogy a nagyántánt közbelépése teljes eredménnyel járt a detronizálás kérdésében. Kívánja azonban haladéktalanul Magyarország teljes leszerelését s azt, hogy a leszerelést ellenőrző bizottságban az S. H. S. királyság is képviselve legyen. A budai nagy tüz áldozatai (Budapest, okt. 5.) Reggeli jelentések beszámoltak arról, hogy szombatra virradó hajnalban 3 órakor kigyulladt Budán a Pálffy-téri laktanya. R hatalmas épület teljesen leégett. Csak a szomszédos házakat tudta megmenteni a Budapest minden kerületéből kivonult tűzoltóság. Rz oltásnál önfeláldozó munkát végeztek a tűzoltók. Rohonczi József csővezető a második emelet egyik ablakából lezuhant a tüz fészkébe, ahol szörnyethalt. Rz oltás vezetői szerint Rohonczin kivül még mintegy 8—10 halottja van a nagy égésnek. Budapesti sertésárak (Budapest, nov. 5.) Zártvásári maradvány 280 darab, érkezett 23 darab, összesen 803 darab. Eladatott 25 darab. Nyilt vásáron maradvány volt 899 darab, érkezett 283, öszszesen 1182. Eladatott 60, megmaradt 1122 darab. Áruk: Legjobb minőségű 100—106 K, Közép minőségű 80—100 K, Silány minőségű 60—85 korona. Lapunk mai száma 6 oidaL