Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-11-04 / 249. szám

Békéscsaba, 1921. november 10. Körösvidék 3 Berlinbe érkezett az első magyar fogolyvonat A fogoly tisztek ünnepélyes fogadtatása Berlin, november 3. Tegnap este 8 óra 50 pereltor futott be az első orosz­országi magyar fogolyvonat, amely az Oroszországban visz­szatartott magyar tisztek első csoportját szállította. A berlini pályaudvaron a magyar követség és a berlini magyar kolónia ünnepélyes fogadtatásban részesítette a tiszteket. A berlini magyar követ beszédet intézett hozzájuk, majd megvendégelte őket egyik nemzetiszínű szalagokkal és zászlókkal feldíszített váróteremben. HÍREK — Az uj sütési dijak. Békés­vármegye törvényhatósági árvizs­gáló-bizottsága megállapította a pé­keknél fizetendő sütési dijakat. Ke­nyér sütéséért kilónként 150 K, kalács és egyéb finomabb sütemé­nyek sütéséért kilónként 2 koronát kell fizetni. — A közigazgatási bizottság ülése. R vármegye közigazgatási bizottság november 9-én a rendes időben ülést tart. — A buza ára husz arany ko­rona. R buza ára rohamos emel­kedés után eljutott a 2250 koronás árhoz. Ennyi ma a huszkoronás aranynak az ára, vagyis a buza elérte az aranyparitást. A buza árá­nak eddigi emelkedése is általános drágulást vont maga után s szá­molni kell azzal a lehetőséggel, hogy ez az aranyparitás elérése még nagyobb drágaságot fog maga után vonni. Már a gyárak és ke­reskedelmi vállalatok is az arany ára után akarják megállapítani a közszükségleti cikkek árát, ami általános nagymértékű drágulást jelent. — Köztisztviselők vámmentes­ségi igazolványai. A kereskede­lemügyi miniszter elrendelte, hogy az állami és törvényhatósági tiszt­viselők vámmentességüket — ha rendeletileg megállapított, az egész ország területére érvényes igazol­ványuk nincs — arcképes vasúti jeggyel igazolhatják, sőt személyazo­nosságukat kétséget kizáróan meg­állapító más igazolvánnyal is. — Francia besúgók a hadbíró­ság előtt. Szegedről jelentik: Ma délelőtt 9 órakor kezdte meg a had­bíróság Mondada alezredes elnök­lete mellett Lángi Ferenc és Incédi Árpád szegedi lakosok kémkedési ügyének tárgyalását. A jóhangzásu nevek mögött korántse sejtsünk ma­gyar embereket. Lángit ezelőtt Stein­nak, Incédit Immerblaumnak hivták. Azért állanak a bíróság előtt, mert a francia megszállás alatt deíektiv­szolgálatokat vállaltak s az alakuló­ban levő nemzeti hadsereg formá­cióiról és mozdulatairól pontos ada­tokat szolgáltattak a megszálló ide­gen csapatoknak. A kémkedésen kí­vül egyéb bün is terheli a két vád­lottat. Gerzó francia detektivfőnöknek beárultak több szegedi polgárt, aki­ket a francia detektivfőnök le is tar­tóztatott. A tárgyalás elé nagy érdek­lődéssel néz Szeged egész lakossága. A tárgyaláson a város több vezető­állásban levő tisztviselőjét fogják tanúképpen kihallgatni. — Értesítés. A „Move" főosztálya értesiti tagjait, hogy raktárán nagy választékban kapható különféle téli­áruk: szövetek, flanellek, barchetok, bélésáruk, kötött- és szövöttáruk, női és férfi swetterek, vásznak és rövid­áruk. Iroda és üzlethelyiség délután 3—6 óráig nyitva. Elnökség. — Szabadszálláson hétmillió koronát adtak sportklub céljaira. Az alig tízezer főnyi lakosú Szabad­szállás népe példát mutat a sport­pártolásban az Alföldnek. A szabad­szállási sportszerető fiatalságból nem régen alakult meg a SzSE. Amikor sporttelepe berendezésére és klub­ház építésére gyűjtést indított, a színmagyar szabadszállási nép pár nap alatt hétmillió koronát adott össze a sportklub céljaira. Az ada­kozásban Vigyázó János gróf mu­tatta a követendő példát, aki egymaga egymillió koronát adott. — Pécs megtévesztett mene­kültjeinek szenvedése Albániá­ban. A magyar impérium átvétele előtt magukat bűnösnek érző kom­munista felbujtók elmenekültek. Me­nekülésükben lelkiismeretlen megté­vesztéssel magukkal rántottak sok olyan munkást is, akiknek egyálta­lán semmi okuk nem volt a mene­külésre. Szerbia külpolitikai okokból támogatta a menekülőket, de mikor látta, hogy e vállalkozásnaic semmi eredménye nem mutatkozik, cserben­hagyta őket. A fölbujtó vezérek Bécsben, vagy más nagy városban eszik a száműzetés libapecsenyéjét, a megtévesztett szerencsétleneket pe­dig a szerbek, mint kellemetlen ide­geneket, Albániába deportálták. A gyilkos klimát nem bírják el és egymásután pusztulnak bele a leg­különbözőbb betegségekbe. Helyze­tüket súlyosbítja az albán lakosság ellenséges magatartása. Fényes nap­pal megrohanják a szerencsétleneket és meggyilkolják. A szerbek semmit sem tesznek a szerencsétlen emberek megvédésére. Pécs társadalma most megmozdult és a magyar kormányt akarja kérni, hogy diplomáciai uton járjon el a szerencsétlenek érdekében. — Ezek azután valutakurzusok. Az orosz valuta összeomlását mutat­ják az alábbi valuta-árfolyamok, amelyeket október végén Oroszor­szágban jegyeztek: egy font ster­lingért 231,600 rubelt adtak, egy dollár ára 62,400 rubel, egy hollandi forintért 19,800 rubelt fizettek, egy svájci frankot 10,479 rubellel érté­keltek, a francia frank 4400 rubel, a lira 2650, a szokol 700 s a márka §00 rubel. Még a lengyel márka is érték, 16 rubelt adnak darabjáért. — Misszió az egyke leküzdé­sére. Dunántul keresztény társa­dalma missziót alakitott az egyke­rendszer leküzdésére, amely külö­nösen a csonka ország e részében járványszerüen tizedeli a megcsap­pant magyarságot. Széles Sándor gyüdi református lelkész a kormány­zónak dunántuli látogatása során memorandumot nyújtott át, amely­ben az egykemisszió létesítéséhez és szervezéséhez legfelsőbb támo­gatását és elismerését kéri. R leg­újabban összeállított statisztika sze­rint a baranyai magyarság 20—29 százalékkal csökkent. A baranyai misszió legjobb reményünk szerint hasonló irányú országos társadalmi mozgalomnak lesz a magva. — Lehár ezredest törlik Kar­cag díszpolgárai közül. Karcagról jelentik : Simon Aladár főmérnök, a kisgazdapárt elnöke megjelent Karcag város főjegyzőjénél, Hajnal Istvánnál, aki a cseh fogságban levő polgármestert helyettesíti és indítványt jelentett be nála abban az irányban, hogy a város képvise­lőtestülete törölje díszpolgárai sorá­ból Lehár Antal báró ezredest, aki a király visszatérése körül jelentős szerepet töltött be. — Anyakönyvi hírek. Születé­sek száma 2. (1 fiu ág. h. ev., 1 leány izr.) Meghaltak: Zsilinszki András ág. ev. 2 hónapos, Korcsok Pál r. kalh. 14 napos. Házasságot kötöttek: Botyánszki János és Bo­tyánszki Dorottya, Tót János és Vamikonyin Ilona, Darabos János és Kubik Terézia. — Felülvizsgálják a közkuta­kat. R népjóléti miniszter utasította a városok polgármestereit, hogy a közkutak vizét vegyileg legalább havonta egyszer vizsgáltassa felül és az eredményről évente jelentést tegyen. R legközelebbi jelentés ha­tárideje december 1-én jár le. * Nádor Mozgó. A francia film­gyártás egyik remeke, a Tetemre­hívás tölti be a pénteki műsort. Ebben az 5 felvonásos drámában, mely a háború borzalmait és pusz­tításait megrázó módon varázsolja elénk, Swerin Mars, a Jacense és a X. szimfónia csudás művésze, utol­érhetetlen alakítást nyújt. A képet a főbb világesemények bemutatása és egy Chaplin-bohózat előzi meg. Kicsoda Osztenburg ? Az exkirály fővezérének életéről Temesvár, nov. 3. — Saját tudósítónktól. — A Károly-puccs hullámai lassan elülnek s a viharzó események le­csendesednek. A világtörténelem né­hány színes lappal lett megint gaz­dagabb és egy érdekes nevet is feljegyez valahol a történelem: az Osztenburg nevét. A történelemnek fel kell jegyeznie mindent és ennél­fogva ez a vakmerő őrnagy, akit idegen kalandornak bélyegez meg a magyar kormány, amely tegnap leg­drágább földjének védelmét bizta rá, mégis csak a Napoleonok kö­zelébe sorakozott, ha rang szerint mindjárt a legutolsó helyre is. A nagy embereket a véletlen csinálja, vagy a véletleneket a nagy emberek, — döntse el, akinek több ráérő ideje van — tény, hogy itt egy egyszerű katona csinált magából valamit, ha csak egy levert trón­foglalás vezére is az az Osztenburg­Moravek őrnagy, akinek a nevét ezer meg ezer lap, millió távirat verte be a kíváncsi emberek emlé­kezetébe. Ki az az Osztenburg őrnagy ? Erre válaszol a következő tudósítás: A Károly-puccs katonai vezére, Osztenburg őrnagy temesvári fiu. Szülei és családja most is Temes­váron élnek. Atyja Nemes Moravek Gyula nyugalmazott vezérőrnagy, aki évtizedek óta temesvári lakos. A köztiszteletben álló öreg ur, „az öreg generális" — ahogy arrafelé neve­zik — évek óta teljesen visszavo­nultan él. Fia, a hires Osztenburg (grófi felesége nevét viseli) már tiz éves kora óta katona, aminthogy a Moravek-család emberemlékezet óta mindig katonacsalád volt. Már gyerekkorában föltűnt bátor­sága és makacssága révén, amellett azonban értelmes, eszes gyereknek ismerték. A bécsújhelyi katonai nevelő intézetből mint hadnagy került ki, még jó néhány évvel a háború előtt és egy vadászezred­ben szolgált. A háború első nap­jaiban már a legelső vonalban har­colt, tagadhatatlanul kiváló katona volt. 1917. őszéig ötször sebesült meg és körülbelül nyolcszor tün­tették ki. A háború utolsó hónap­jaiban mint zászlóaljparancsnok Uk­rajnában teljesített szolgálatot. Rész­ben gabonarekvirálásokkal, nagyobb részben azonban a lázadó ukrajnai lakosság között rendcsinálással volt megbízva, Megbízásának „legfelsőbb elis­merésre" eleget tett, mert 1918. nyarán, mint aránylag fiatal kapi­tány megkapta a Lipót-rendet. Rö­videsen azután ukrán bolsevikokkal való harc közbe* súlyosan megse­besült. Hónapokig járt .mankóval. Akkoriban rövid ideig Temesvárt is tartózkodott, ahova különben csak nagyritkán látogatott el. A parkban üldögélt húgával és beszélgetett ha­diélményeiről, németül természete­sen, mert a Moravek-család német család. A forradalom kitörésekor még bicegett, de azért katonai szolgála­tot teljesített. Egyldőben a gellérthe­gyi citadellában állomásozó vadász riadószázad parancsnoka volt, beke­rült a vörös hadseregbe is, amelyből Szegedre szökött. Szürke katonaélet volt Osztenburg őrnagy élete, aki merészen belendült a történelembe. öreg szülei csak részvétet érde­melnek, mert másik fiuk, aki kapi­tány volt, nemrégiben halt meg Prágában, a háborúban szerzett se­besülése következtében. A budaőrsi csetepaténak igy két súlyos, meg­gyógyithatatlan sebesültje is van, két csendes, szerény öregember, a kik a „rettegett Osztenburgban", a „bátor katonában", az „idegen ka­landorban", a „hős"-ben, vagy a „gyávában'- — nem tudom — mégis csak az ő jó fiukat siratják és örök ellenségei maradnak a vérrel szeny­nyes történelemnek. (/.) 30°o­kai olcsóbban kapja a KÖRÖSVIDÉKET ha előfizet rá, mint ha csak példányonként veszi, mert a Körösvidék előfizetési ára Félévre 200 K Negyed évre lOO K Egy hóra 35 K tisztviselők megfelelő kedvez­ményben részesülnek. FIZESSENELÖ A K ÖR ÖS VIDÉK- re, mert ez Békéscsaba és vidéke legtartalmasabb, legpontosabb és a legjobb forrásból értesült lapja. Iránya keresztény és nemzeti A „KÖRÖSVIDÉK" a legön­zetlenebbül szolgálja a közér­deket és a magyar nép ügyét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom