Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám
1921-10-29 / 245. szám
Békéscsaba, 1921. október 29. Szombat II. évfolyam245. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon azáma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 35 K, negyedévre 109 K, félévre 200 K. Egyes szám ára Külföldi beavatkozás A nagykövetek konferenciája szigorú hangú jegyzéket küldött a magyar kormányhoz, mely imperative szóllitja fel a kormányt szigorú intézkedések megtételére a puccskísérlettel kapcsolatban, azzal fenyegetvén meg Magyarországot, hogy ha végre nem hajtja az antant Követeléseit, ez az egész nemzetre súlyos katasztrófát hozhat. Mindenki tudhatta, hogy a puccskísérlet után csak a leghatározottabb, legkíméletlenebb beavatkozást fogják mutatni a győztes hatalmak Magyarország ügyeibe. Hiszen elég világosan megmondották, hogy nem tűrik IV. Károly visszahozatalát a magyar trónra. Nem lephet azért meg senkit a nagykövetek jegyzékének hangja. De mégsem lehet egyetlen egy magyar ember sem, aki ne érezne súlyos lelki fájdalmat annak olvasására. Mert ez a jegyzék a legmélyebb megalázást jelenti. Világos bizonysága ez annak, hogy semmibe sem vesznek bennünket, hanem egyszerűen rendelkeznek velünk, hiába ismerték el a békeszerződésben is önállóságunkat. Jól tudhatták ezt azok az urak is, akik a királyt felbiztatták a Magyarországba való eljövetelre, de tudhatta maga IV. Károly is, hogy meggondoiatlan cselekedete felbőszíti az antanthatalmakat s ebből súlyos, nagyon súlyos veszedelmek következhetnek nemcsak az ő személyére, hanem az egész magyar nemzetre is. És ha ezt tekintetbe vesszük, csak akkor látjuk egész nagyságában azt a bűnt, amelyet a király tanácsadói elkövettek. Ezzel a puccskísérlettel ime egy ujabb mélységes megaláztatásnak tették ki szerencsétlen hazánkat, lehetővé tették, hogy ismét nyilvánvalóvá legyen az egész világ előtt teljes eltiportsága annak a nemzetnek, amely ezer éve annyiszor mentette meg a kulturvilágot sok súlyos megaláztatástól. Mert hiába tudjuk mi, hogy egyedül a magyar kormány erélyes fellépése s a nemzeti hadsereg fegyelmezettsége akadályozta meg a puccs sikerét, hiába érezzük, hogy mi magunk is minden külső kényszer nélkül, saját jól felfogott érdekünkben olyan elintézést találtunk volna, mely a legkorrektebb, leghelyesebb s tnind«nkinek — elsősorban Hazánknak — számára a legjobb s legbiztosabb feltétele a külső és belső békének; a világ gunykacaja s minket gyűlölő szomszédaink kárörvendő vigyorgása csak azt sziszegi, hogy ime újra ráncbaszedték a rakoncátlan Magyarországot. Igazán csak egy vigasztalásunk lehet ebben a megaláztatásban. Az a büszke tudat, hogy amint a pucscsot is nem külső kényszer hatása alatt hiúsította meg a magyar nemzet, ugy most is nem azért teljesiti az antant kivánságait, mert a győzők igy parancsolják, hanem azért, mert érzi, hogy ez kötelessége önmagával szemben, mert ezt kívánja egy boldogabb, szebb, dicsőségesebb jövő, amelynek reménységéről nemzetünk soha le nem mond. Olaszok a csehek ellen Róma, október 28. Az „Idea Nacionale" nyilvánvalóan hivatalos helyről sugalmazott cikkben foglalkozik a cseh mozgósítással és azt írja, hogy Benes szofizmái átlátszóak és nyílt titok, hogy mindez csak ürügy, hogy Magyarország ellen eljárjanak. A nagyhatalmak azonban már átlátnak a szitán. Olaszország minden esetre biztosítani akarja a velencei értekezlet gyümölcseit. Benes a nyugatmagyarországi felkelés miatt támadja Magyarországot s nem veszik tekintetbe, hogy Magyarországnak erős katonaságra van szüksége, hogy a belső és külső veszélyektől megóvja magát. i m u rt m i Jóváhagyták a velencei szerződést (Bécs, okt. 28.) A Neue Freie Pressének jelentik Párisból, hogy a nagyköveti értekezlet ma délután jóváhagyta az Ausztria és Magyarország között Velencében kötött megállapodásokat. Kik viselhetnek egyenruhát (Budapest, okt. 28.) A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint az egyenruha viselését csak a hadsereg hivatásos tagjainak, a tényleges szolgálatot teljesítőknek és katonai tisztviselőknek engedi meg. Polgári foglalkozásban levőknek egyenruhát viselni tilos. A kisántánt tovább mozgósít Bécs, október 28. A „Neues Wiener Tagblatt" jól informált helyről ugy értesül, hogy a kisántánt a nagyköveti tanács jegyzéke után sem, szüntette meg a mozgósítást, mert a nagyántánt magatartása nem nyugtatta meg a kisántántot. fiz egységes párt felé Budapest, okt. 28. A kereszténypárt körében az egységes párt alakulásának szükségessége mindjobban előtérbe nyomul. Itt Apponyit szeretnék sokan az uj alakulás élén látni. A kisgazdapártban nagyatádi Szabó és hiveik azt akarják, hogy a kisgazdapártba lépjenek be azok, akik a többségi párt hivei s az igy alakult pártnak Bethlen István gróf volna a vezére. A disszidensek szintén hivei az egységes pártnak, de — mint egyik előkelő vezető politikus kijelentette, — semmi esetre sem mennek bele olyan alakulásba, amelyben nagyatádi Szabónak vezető szerepe van. Sőt kifogásolják sokan azt is, hogy egyáltalán mint egyszerű tag részt vegyen a kisgazdák vezére az uj alakulásban. Szombathelyen teljes a rend Szombathely, október 28. Artner tábornok, katonai állomásparancsnok ma nyilatkozott, hogy az egész katonai körlet területén teljes a rend és a nyugalom. Minden intézkedés megtörtént, hogy ezt a nyugalmat semmi meg ne zavarja. A tábornok felhívja a lakosságot, hogy nyugodtan várja be a fejleményeket. Az előfordult rémhírek a destruktív elemek munkájának tulajdonithatók. Kijelenti ezekkel szemben Artner tábornok, hogy senkinek bántódása nem lehet, mert még azok is amnesztiát kapnak, akik félrevezettetve a mozgalomban résztvettek. Összesen 10 letartóztatás történt s a letartóztatottak vizsgálati fogságban vannak. Miskolc lemondatja ündrássyt A „Miskolci Napló" írja az alábbi sorokat: A monarchista puccs egyik értelmi szerzőjét, a miskolci első választókerület nemzetgyűlési képviselőjét, Andrássy Gyula grófot a MTI. jelentése szerint a kormány csapatai őrizetbe vették. Igy felmerülhetett az a kérdés, vájjon megüresedik-e a miskolci első választókerület mandátuma és ha igen, mikép fognak gondoskodni annak újbóli betöltéséről. Miskolc egyik kiváló közjogi szakértőjét kérdeztük meg ebben az irányban, aki a Miskolci Napló munkatársának a következőket volt szives mondani: — Andrássy Gyula grót szerepe még nincs tisztázva, de ugy látszik, hogy az 1920. évi I. t.-c.-ben meghatározott törvényes jogi állapot erőszakos megváltoztatására törekedett akkor, amikor résztvett abban a kísérletben, hogy IV. Károlyt erőhatalommal helyezzék vissza a magyar trónra. Ezzel az ország mai alkotmányai támadván meg erőszakkal, a felségárulás bűntettét követhette el. Ha ez nem is áll, Andrássy oly súlyosan kompromitálta magát, hogy továbbra nem lehet tagja a törvényhozásnak. A tényleges állapotokat véve azonban figyelembe, gr. Andrássy mindaddig képviselője marad a miskolci kerőletnek, mig mandátumáról önként le nem mond, vagy attól meg nem fosztják. — A mandátumfosztás még ilyen esetben is. kissé erős és hosszadalmas müvelet, épen azért leghelyesebb és legsimább megoldási mód az volna, ha Andrássy gróf önként mondana le a miskolci kerületről. Ha pedig erről elfeledkeznék, még mindig vannak módok és eszközök, amelyekkel erre a lemondásra kényszeríteni lehet. Akár melyik megoldási módot választják is az illetékesek, bizonyos az, hogy a miskolci kerület nemsokára választani fog. A kisántánt ultimátumot intéz Magyarországhoz (Belgrád, okt. 28. Avata.) A belgrádi, pragai és bukaresti kormányok elhatározták, hogy Magyarországnak ma ultimátumot nyújtanak át. Az ultimátumban követelik Károly király kiszolgáltatását; a lefegyverezés biztosítását és az illető államok mozgósítási költségeinek megtérítését. Ha Magyarország negyvennyolc órán belül nem fogadja el a föltételeket, a cseh és jugoszláv hadseregek parancsot kapnak a magyar határ átlépésére. — Erre a 26-áról keltezett hirre j vonatkozóan a Magyar Távirati j Iroda illetékes helyen kapott föl| hatalmazás alapján megállapítja, ! hogy a magyar kormányhoz ezideig 5 semmiféle ultimátum nem érkezett.