Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-10-04 / 220. szám

2 Körösvídék Béí^cscsűbű, iyCL október 4. 9 hözszállitásoh hérdéséhez 9 képviselőtestület viharos közgyűlése Megszavaztál! a tisztuiseiöh rendhiiriiíi segélyét. — Csáhyék visszatérhetneb Csabára Kraszkó Mihály a tisztviselők természetbeni ellátására hivatkozva, visszautasította a bizottság javaslatát és a jelentékenyen csekélyebb polgármesteri javaslatot ajánlotta elfogadásra. Követelte ennek ellenében, hogy állítsák vissza a városi hivatalok régi muukare ídjét, vagyis a hivatalos órákat szabják meg délelőtt 9-12-ig és délután 2-től 5 óráig. Darida Károly Kraszkó Mihálynak egyes kifejezéseit és több állítását utasito ta vissza. Szavaira nagy zaj támadt, amely a polgármester hoszszas csengetése után Darida rendreutasitásával ért véget. Heves, hosszantartó vita árán a polgármester javaslata mellett szavazott a túlnyomó többség és utasították a tanácsot, hogy a városi hivatalok munkaidejét reggel 9-től 12-ig és délután 2-től 5-ig állapítsa meg. Elfogadták a városi alapok és pénztárak számadását a városi közpénztár és a városi közkórház 1922. évi költségelőirányzatát, valamint a községi iskolák és óvodák 1921—22. tanévi költségvetését és az iparos és kereskedőtanonc iskolák 1920-21. tanévi számadását. Csdky Antal színigazgatónak a szinügyi bizottság elutasító határozata ellen beadott fellebbezését méltányosnak minősítették és elhatározták, hogy Bodonyi soproni színigazgató meghívását mellőzik és az idei szezonra is Csákynak engedik át a színházat. Egyhangúlag határozták el, hogy az érvényben lévő rendelet értelmében a városi szántóföldek bérletét egy évre meghosszabbítják. A Közmüvelődésháza segélyét tíz ezer koronára emelték fel, a vármegyei szabadoktatási bizottság céljaira pedig öt ezer koronát szavaztak meg. A gazdasági felszerelés megállapítása végett az utolsó állatösszeirás adatait a pénzügyigazgatóság rendelkezésére kell bocsájtani. Ha a bevallásra kötelezett nem ad vallomást, az összeírást az ő költségére keli foganatosítani. A pénzügyigazgatóság a vagyonváltság kivetéséről tervezetet készít, amit 15 napon át közszemlére keli kitenni. A tervezet adatait tartalmazó jegyzéket mindenki megtekintheti és arra írásban észrevételt tehet a közzététel utolsó napjától számított 15 nap alatt a pénzügyigazgatóságoknáí. Az észrevételek beadására kitűzött í határidő letelte után az azok alap; ján esetleg megváltoztatott tervezeI teket a pénzügyigazgatóság, mint határozatot közli a váltságkötelezettel, megokolás kíséretében. A felebbező állításait bizonyítani és bizonyítékait már a felebbezésben előadni köteles. Büntető rendelkezések. Adóesaldst követ el és fogházzal, illetve börtönnel büntetik azt, aki abból a célból, hogy a vagyonváltság a törvényesnél kisebb összegben állapittassék meg: Bevallásában valamely váltságköteles vagyont elhallgat. A hatóságnál olyan valótlanságot állit, amely a vagyonváltság megrövidítésére alkalmas. Valamely törvényes kedvezményt valótlan adatok alapján jogosulatlanul vesz igénybe. Az adócsalásért a szabadságvesztés büntetésen felül mellékbüntetésként a veszélyeztetett vagyonváltság egyszeresétől ötszöröséig terjedő pénzbüntetést is kell megállapítani. Ha a pénzbüntetést nem lehet behajtani, szabadságvesztés büntetésre kell átváltoztatni. 1000 koronától 100,000 koronáig terjedhető pénzbirsággal kell büntetni azt, aki: , Könyvvizsgálat sikeres végzését meghiúsítani törekszik. Az állam tulajdonába jutott váltságföldeken az előzetes gazdasági munkáknak és méréseknek zavartalan végzését akadályozni törekszik. A pénzbírságot a pénzügyigazgatóság szabja ki, melynek határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez van helye fellebbezésnek. Az adóeltitkolás büntető jogi következményei alól mentesül az, aki a vagyonváltság kivetése során olyan vagyont jelent be, amelyet eddig az adóztatás alól eltitkolt. Az ingatlanoknak és ipari üzemeknek vagyonváltsága 10 év alatt, a gazdasági felszerelésnek, kereskedelmi áruraktárnak és egyéb jószágnak vagyonváltsága pedig 5 év alatt évül el. A vagyonváltság fizetésénél olyan hadikölcsönt is fel lehet használni, melyet a feleség, a férj szülei, vagy a közös háztartásban élő gyermekek jegyeztek. Ha az ingatlant haszonélvezet terheli, a vagyonváltságot a tulajdonos köteles megfizetni, a haszonélvező azonban készpénzfizetés esetén a váltságösszeg törvényes kamatát a tulajdonosnak, bekebelezés esetén pedig az 5 százalék kamatot az állampénztárnak megfizetni tartozik. Folytatása következik. Azt hisszük, elmúlt már az az idő, amikor az illetékes hatósagok a plutokrácia sajtójától való félelmükben keresztény vállalkozóknak közszállitást kiadni alig mertek. Nem élünk már oly időkben, mikor még az volta közfelfogás, hogy keresztény embereknek üzletekkel foglalkoznia nem szabad és hiszszük, hogy vannak már a keresztény magyarságnak szakemberei, kik a kartellek és szindikátusok titkaiba betekintést nyertek. Mindezeket most azért tartjuk szükségesnek elmondani, mert egy különösen nagy állami megbízás kiadása előtt állunk, Az állam tudvalevőleg az egy milliárd koronát is meghaladó összeget bocsát rendelkezésre azon célból, hogy a köztisztviselők és családjaik részére ruhák, fehérnemű cikkek és cipők szereztessenek be. Az összeget a kormány nem az egyes tisztviselőknek fizeti ki, hanem a szükséges cikkeket valamely szerv utján nagyban fogja beszereztetni, hogy az egyes tisztviselőknek azután természetben oszthassa ki. Az állam, tehát mindannyiunk pénzének hovafordításáról van szó, joggal kíváncsi a közönség tehát arra, hogy ezen szállításokat kik fogják lebonyolítani és hogy a szállítók garanciát nyujtanak-e arra, hogy a köztisztviselők az elköltött összeggel arányban álló minőségű cikkeket kapnak-e majd. Hogy a kellő élővigyázatra mennyire szükség van, azt bizonyítja azon körülmény, hogy bár feltétlen meggyőződésünk, hogy a köztisztviselők részére történő élelmiszerszállításoknál az illetékes szervek a kellő körültekintéssel jártak el, rnégis ismételten megtörtént, hogy a fogyasztók ehetetlen lisztről és rothadt burgonyáról panaszkodtak. Van azonban még egy körülmény, amely bennünket ezen sorok megírására késztet. Tudomásunk szerint a fővárosban már nagy a tülekedés ezen szállítás lebonyolítása körül és az üzleti életben kissé nyugtalanító, néha egészen furcsa kombinációk lehetőségéről hallunk beszélni. Már megint a különböző szindikátuskombinációkat tervezik és e tervek között van olyan is, amely szerint egy a cikkeket előállító gyár egyúttal az átvevő szindikátusban is helyet foglalna. Ily megoldás lehetetlen helyzetet teremtene. Teljes bizalommal tekintünk eddig már nagy sikereket elért kormányunk működése felé, de minthogy a legnagyobb óvatossággal dolgozó hatóság figyelmét is elkerülhetik egyes jelenségek, melyek a gyakorlati életben észlelhetők, nem tartjuk feleslegesnek e helyen is hangoztatni, hogy ily nagy szállítások kiadásánál a lehető legéberebb figyelemmel kell eljárni, hogy igazi nemzetgazdasági elveket valósítsunk meg oly célból, hogy a gazdasági munkában a magyar faj is részt vehessen és így meg legyen a mód arra, hogy bevált, nemzeti szempontból megbízható, főleg altruista intézetekkel ellenőriztessük a rendkivül fontos munkát, melyet az említett beszerzések lebonyolítása alkalmával a köz érdekében feltétlen becsületességgel kell elvégezni. Cser Frigyes. Teleki hazatér Amerikából (Budapest, okt. 3.) Teleki Pál gróf. volt külügyminiszterünk, aki hoszszabb időt töltött el Amerikában, propagandautjáról a napokban Budapestre érkezik. Békéscsaba, okt. 3. Viharos hangulatban zajlott le a város képviselőtestületének hétfői közgyűlése. A polgármester megnyitója után bejelentet'e, hogy Áchim László és társai indítványt terjesztettek elő a közgyűlés elnapolása ügyében. Az indiuány benyuj ói a zsidó ünnepekre hivatkoznak. Véleményük szerint méltánytalanság volna, ha a képviselőtestület fontos közügyekben határozna, míg az egynegyed részét kitevő zsidó virilisek távol vannak. (Szegény keresztény kurzus I) Szerencsére a szomorúan jellemző indítványnak nagyon kevés pártfogója volt. Fábry Károly fölöslegesnek nyilvánította az elnapolást, minthogy a képviselőtestület keresztény tagjai csodálatosan, szokásuk ellenére csaknem kivétel nélkül jelen vannak. Szavai után az elnapolási indítványt túlnyomó többséggel elvetették és a közgyűlés megtartását határozták el. A polgármesteri jelentés tudomásul vétele után feszült érdeklődéssel hallgatták végig a tisztviselők által kérelmezett, rendkívüli segélyre vonatkozó bizottsági javaslatot. A bizottság a búzával való segélyezést nem tartja lehetségesnek, hanem minden tisztviselő részére 3000 korona, családtagjaik részére pedig fejenkint 1000 korona egyszeri beszerzési segélyt ajánl. A javaslat ismertetése után Áchim László a tisztviselők érdekében szólalt fel. Bohus M. György ezzel szemben a polgármesternek az előző rendkivüli közgyűlésen közzétett javaslatát ajánlotta elfogadásra. A polgármester ismertette javaslatát, mely szerint minden tisztviselő 2009 korona segélyt kap a maga, fejenként 800 koronát pedig családtagjai személye után. 9 vagyonváltságról szóló II. törvény VII. Egyéb jószágok vagyonváltsága. Magyar állampolgárok a törvényben megjelölt, belföldön, vagy külföldön levő ingó vagyontárgyak után vagyonváltságot kötelesek fizetni. Mentesek a vagyonváltság alól, akiknek nincs 20,000 koronát meghaladó értékű adóköteles tiszta vagyona. Válságköteles jószág: Az arany és ezüstnemüek, kivéve az órákat és 12 személyesnél nern nagyobb evöszereket. Az ékszerek és nemes fémek. Személyszállításra szolgáló motorerővel hajtőit jármüvek. A versenylovak. A vagyonváltságot az 1920. december 31-én meg volt most felsorolt összes jószágok értéke után kell fizetni, a háztartás fejének vagyonához hozzászámítva a vele közös háztartásban élő feleségnek és gyermeknek jószágait is. Az arany és ezüstnemüek, ékszerek és nemesfémek 12,000 korona összértékig váltságmentesek. 75,000 K-ig 5, 150,000 K-ig 6 százalék, ezenfelül 450,000 K-ig minden 100,000 K után 1 százalékkal több, 500,000 K-ig 10, 1.000,000 K-ig 11, két és félmillió K-ig 12, 4 millióig 13, 5 millióig 15, 10 millióig 18, 10 millión felül 20 százalék. Aki ilyen vagyonát szülőitől örökölte, a vagyonváltságnak csak kétharmadrészét fizeti. Személyszállító mótorosjármüvek és versenylovak után 100,000 K-ig 10, 1 millió K-ig 15, ezenfelül 20 százalék a vagyonváltság. Vallomást mindenkinek kell adni. Aki ezt elmulasztja 25 százalék pótlékot fizet. A vagyonváltságot a pénzügyigazgatóság veti ki, melynek határozata ellen 30 nap alatt a felszólamlási bizottsághoz felebbezésnek, ennek határozata ellen 15 nap alatt a köz1 igazgatási bírósághoz panasznak van helye. A vagyonváltságot 3 hónap alatt egyenlő havi részletekben kell fizetni és felét sajátjegyzésü hadikölcsönnel lehet kiegyenlíteni. A vagyonváltság kivetése. A vagyonváltság kivetésére a pénzügyigazgatóság a váltságkötelezettet megidézheti, kikérdezheti, tőle írásban felvilágosítást kérhet és a vagyon becslése céljából tanukat és szakértőket hallgathat ki. Könyvek vezetésére kötelezettől követelheti, hiteles mérlegnek és leltárnak bemutatását és könyvvizsgálatot rendelhet el. Ha valaki meghallgattatását kéri, azt teljesíteni kell. Nem hívják össze a nemzetgyűlést (Budapest, okt. 3.) A nemzetgyűlés összehívása nem kormánykörök véleménye szerint nem időszerű, minthogy Nyugatmagyarország ügye uj fordulatot vett.