Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-12 / 178. szám

Békéscsaba, 1021. augusztus 7. Vasárnap II, évfolyam 174. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent lat vári-1 Gr IS. szám A szerkesztőség telefon szánsa: 60 FügffefS&n teűrssnzetiény g&olitik&i sinpiSmp Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — E^yes szám ára 2 korona, Egység a terányíian ! i A legutóbbi parlamenti események, ! köztük Rakovszky István mentelmi • ügyének elintézése is azt bizonyít- j ják, hogy a Bethlen-kormány poli- • tikai helyzete teljesen megbízható. j Ugy a költségvetést, mint a kivált­képen bizalmi jellegű indemnitást a nemzetgyűlés majdnem egyhangúlag fogadta el. — A nemzetgyűlés Ra­kovszky mentelmi ügyében is ugyan­olyan határozatot hozott, amely a bizalomnyilvánitás terén a kormány által elfogadott határozati javaslaton is tulment. Belitska honvédelmi mi­niszter ugyanis azt a kijelentést tette, hogy a kormány elfogadja ugyan azt az indítványt, mely szerint báró Prónay Pál alezredes felelősségre­vonásáról záros határidőn belül je-, Ientést kell tenni a nemzetgyűlésnek, de a határidő kikötését némi bizal­matlanságnak is lehetne tekinteni a kormány iránt. A nemzetgyűlés több­sége nyilván még a látszatát is ke­rülni óhajtotta a bizalmatlanságnak és a záros határidő követelését el­vetette. A politikai helyzet elfogulatlan szemlélőinek meg kell állapítania azt is, hogy az oktobristák állandó, de erőtlen próbálkozásai inkább el­múlt forradalmi szereplésük mente­getését célozza, mint azt, hogy a politikai életben előtérbe kerüljenek. Azoknak az erőlködése pedig, akik a volt monarchia helyreállításán fá­radoznak, eleve sikertelenségre van kárhoztatva, hiszen a mai Magyar­ország javarészt olyan színtiszta magyar területekből áll, amelyek még az Ausztriával való közösség idején is a teljes függetlenség és az Ausztriától való különválás alapján állottak és ezt az egyetlen vívmányt, amelyet a nemzet elért, meg is ki­vánják őrizni. A volt monarchia politikai kovácsai nyilván maguk is érzik, hogy terveik mennyire nép­szerűtlenek s azért azokat közvetett uton iparkodnak megközelíteni. Hogy ez sikerül-e nekik, azt a nemzet­gyűlés legutóbbi bizalmi szavazata mutatta meg. Végső eredményükben a mai par­lamenti események csak arra voltak jók, hogy a nemzeti alapon álló különböző pártokat az ország füg­getlenségének védelmében egységbe kovácsolják, amely egység a Bethlen István gróf kormányának igen szilárd alapja. Amerika különbéke Javaslata a Házban Az ingatlan vagyonváltság tárgyalása gyűlés mai ülése A nemzet­Budapest, aug. 11. Bottlik József alelnök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg az ülést. Bejelentette, hogy Schandl Károly sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Az interpellációra 1 óra­kor térnek rá. Ráday Gedeon gróf belügyminisz­ter emelkedett ezután szólásra. Öröm­mel tölti el, hogy bemutathatja a nemzetgyűlésnek az északamerikai Egyesült államok jegyzékét, mely­ben tudomására hozzák a magyar kormánynak a kongresszus mindkét házának 1921. évi julius hó 1-én hozott határozatát, amely a volt császári és királyi osztrák-magyar kormány és az amerikai Egyesült Államok között a háborús állapotot megszünteti, az amerikai Egyesült Államok és honosai részére ellenben kifejezetten fenntartja az összes jo­gokat, amelyek a trianoni békeszer­ződéssel az amerikai Egyesütt Álla­mok vagy honosai javára megálla­pítottak. Ezt olyan ajánlat kíséreté­ben közölték a magyar királyi kormánnyal, hogy, amennyiben a magyar kormány a békehatározat­ban foglaltakat a maga részéről elfogadná, az amerikai Egyesült Államok kormánya hajlandó volna a Magyarország és az ameri­kai Egyesült Államok között létesítendő külön békeszer­ződés megkötése végett tár­gyalásokba bocsátkozni. Kéri, hogy a jegyzéket adják ki a külügyi osztálynak azzal, hogy a holnapi ülésen tegyen jelentést. A Ház igy határoz. Ezután áttértek az ingatlan va­gyonváltságáról szóló törvényjavas­lat folytatólagos tárgyalására. Szabó Balázs az első felszólaló. A vagyonváltság végrehajtása nagy akadályokba fog ütközni, részben a nagy szárazság, részben a korona romlása miatt. A nemzetgyűlésnek az együttműködésére példát kellene adni. Czettier Jenő már több izben fe­jezte ki aggodalmát a pénzügymi­niszter politikája felett. Igyekeztek egységes pártot összehozni, mely nem minisztereket gyárt, hanem szak­tekintélyeket hív meg a kormányba. Hegedűs jövetele a tronopoliumok megszüntetését jelentette. Ezt he­lyesli, de azért a kritika jogát fenn­tartja. Hiába, hogy nem helyeztünk súlyt a gazdasági rekonstrukcióra, amely nélkül minden csak próbál­kozás, mert a gazdasági bajaink nem szűnnek meg. Nagy hiba, hogy a nagybirtokok a mezőgazdasági ipart nem fejlesztik eléggé, a kis­gazdáknak meg nincs hozzá ele­gendő anyagi erejük. Végül kijelenti, hogy kívánatosnak tarta.i ha a pénzügyminiszter egyenlő elbírálás­ban részesítené az ingó és az ingat­lan vagyont a váltság szempont­jából. Gunda Jenő méltányosságot kár az adóssággal megterhelt ingatla­nokkal szemben, Grieger Miklós ugy találja, hogy a javaslat a nagybirtokosoknak ked­vez. A törpe- és kisbirtokosok szá­mára több méltányosságot kiván. Kószó István szintén a kisbirtoko­sok védelmére emel szót. Helytele­níti, hogy volt miniszterek és poli­tikusok nagy vállalatok és részvény­társaságok igazgatásában foglalnak helyet, ahonnan nem csak a gazda­sági életet, hanem a politikát is irá­nyítják. A kilökésnek és az őster­melőnek nem jut elegendő pártfo­gás. A pénzügyminiszter javaslatát nem helyesli, mert súlyosabban ter­heli meg a gazdatársadalmat, mint a nagyvállalkozókat, holott a válla­latok áthárítják terheiket a kö­zönségre és háromszorosan, négy­szeresen veszik be a váltság­összeget. Ebből a szempontból ítélve antiszociálisnak tartja a javaslatot. A vámosok, törvényhatóságok és köz­ségek vagyonváltságát helyteleníti. A városoknak szükségük van va­gyonukra, amelyet csak közcélok érdekében gyümölcsöztetnek. Sze­gedet állítja például a városok va­gyonával való gazdálkodásra. Mózer Ernő kéri a külügyminisz­tert, hogy ismertesse az északame­rikai Egyesült Államok jegyzékét. A külügyminiszter felolvassa az Egyesült Államok jegyzékét. A nemzetgyűlés kiván ja, hogy a kormány fogadja el a jegyzéknek azokat a pontjait, amelyek megfelel­nek a trianoni békeszerződés hatá­rozmányainak és készítse elő a ma­gyar—amerikai külön békeszerződés kidolgozására tartandó tárgyalásokat. Az ülés vége 14 órakor. 4 szárazság országos kárt okozott a burgonyá­én tengeri termésben (Budapest, aug. 11.) Az ország minden részéből érkeznek be jelen­tések a földmivelésügyi miniszté­riumba, amelyek szerint a tartós szá­razság a burgoya és tengeri ter­mésében tetemes károkat okozott. Várakozáson alul maradt a szabolcsi burgonyatermés is, ami az egész or­szág élelmezésére nagy hátrányt jelent. A szárazság olyan pusztitó munkát végzett, hogy legtöbb he­lyen már a tartós eső sem segítene. Negyvenöt milliárdot fizet­nek az oláhok az elrablott MÁ V szerelvényekért ? (Gyula, aug. 11.) Az oláh újsá­gok félháborodva irnak egy állítólagos antantrendelkezés­ről, amely szerint Nagyrománia 45 milliárd korona kártérítést köteles Magyarországnak fizetni az elrablott magyar vas­úti szerelvényekért. Az oláh újságok szerin tNagy­románia egy fillért sem kap a magyar jóvátételi összegből, amig ezt a kártérítést meg nem fizeti. Osztrák vélemény a csehországi közállapotokról (Bécs, aug. 11.) Osztrák lapok arról adnak hirt, hogy Csehszlová­kia belsó rendjét és egységét elhá­ríthatatlan veszedelem fenyegeti. Ez a veszedelem nemcsak a tótok irredenta mozgalmában nyilvánul meg, hanem a Csehországhoz ra­gasztott más uj területek lakóinak elszakadási törekvésében is, külö­nösen az Erdőskárpátokban öltött nagy méreteket az a mozgalom, amely végeredményben Csehszlo­vákia egészségtelenül összetákolt épületének a rombadöntésére irá­nyul. A tót lakosság már nem ári be azzal, hogy a prágai kormány autonómiát igér a számára. Teljes függetlenséget a cseh államtól, il­letőleg Magyarországhoz való csat­lakozást kivan. A tanítói oklevelet egyenjogúsítják a közép­iskolai érettségivel (Budapest, aug. 11.) A vallás-és közoktatásügyi miniszter szakaszos törvényjavaslatot dolgozott ki a ta­nítói oklevélnek a középiskolai érett­ségi bizonyítványokkal való egyen­jogúsítására. A javaslat, minthogy a minisztertanács már elfogadta, rövi­desen a nemzetgyűlés elé kerül. A javaslat életbeléptetésével a tanító­ság régi óhajtása teljesül. Ujabb tárgyalások Felsöszilózia ügyében (Varsó, aug. 11.) Az antantszak­értők szerdán ujabb tárgyalásokat kezdtek Felsószilézia átadása ügyé­ben. Remélik, hogy minden kérdést könnyen megoldanak. Szombaton hallgatják kl a Tisza-per utolsó tanúit (Budapest, aug. 11.) A Tisza-per egynapos tárgyalási szünete után ma, pénteken az orvosszakértőket és a Bálóné-féle emlékkönyvre vo­natkozólag az írásszakértőket hall­gatják ki. A szombati tárgyaláson előreláthatólag befejezik a tanúki­hallgatásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom