Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-11 / 177. szám

Békéscsaba , 1921 augusztus 11. Csütörtök II. tvjolyam 177. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-ter 18. szám A szerkesztőség teíefon .-izátna: (30 keresztény politikai napilap Eiőfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 2Ö0 K. — E<jyc3 szám ára 2 korona MMM nézopontoh Tegnap ismét, már nem szokatlan vihar verte fel a nemzetgyűlés csend­jét. Mintha mi sem történt volna az elmúlt 7—8 esztendő alatt. Mintha ott ülnének mindazok, akik már el­multak, elmentek vagy elbújtak; a régiek, az obstrució, az elnöki ön­kény; rekedt kiáltások és az elnöki csengő verődtek keresztül néha a hangzavaron s mindezt a szomorú és a mult meddő és felesleges har­caira emlékeztető zavart egy men­telmi sérelemért veendő elégtétel formájának megállapítása kavarta fel. Megállapítható, hogy sérelem tör­tént. Nem személyen, ez elvégre nem is volna olyan túlságosan fon­tos, hogy az ország életének kereke csak egy pillanatra is megakadjon miatta — hanem magán a nemzet­gyűlésen esett sérelem. Ez a sére­lem reperálandó, — ebben sincs kétség és nincs eltérés a nemzet­gyűlés tagjai között. Miért hát mégis ez az izgalom? A megsértett nemzetgyűlés elégtételt fog kapni; a sértő elveszi büntetését olyan mérvben, amilyen mértékben bűnös. Mit akarunk még ezeken felül ? Angol példára hivatkozik a men­telmi bizottság, amikor az angol alsóházat sértő angol katonatiszt bilincsekbe verve, térdreborulva kért bocsánatot az angol képviselőháztól, az angol nemzettől. Hiszen ez is helyes volna, ha egyébként is angol mintára volnánk berendezkedve. De vájjon az angol alsó, vagy felső­házban lehetne-e olyanokat büntet­lenül elmondani, mint teszem azt Beniczky, Rupert, Drózdy és a többi „ellenzéki" képviselő urak? Előfor­fordulhatna-e az angol országgyű­lésen olyan zabolátlanság, mint ná­lunk? Nem. Addig tehát, mig egye­bekben nem vagyunk hasonlók az angolokhoz, nem vehetünk példát a Prónay—Rakovszky-atfér elinté­zésére sem. A legnagyobb hibánk, hogy a történéseket különböző szempontok szerint bíráljuk el akkor is, amikor csak egy szempontnak, a magyar nemzeti szempontból való elbírálás­nak volna helye. Ez a liberális-de­mokrata korból ragadt ránk, mely kor vitézei még ma is minden ese­ményt a saját érdekeiknek megfelelő világításba helyeznek és olyan néző­pontból bírálnak, amely nekik ép­pen a legelőnyösebb. Bizonyítja ezt egutóbb az is, hogy Rakovszky Ist­ván egy csatasorban harcolt a de­mokratákkal, mert a liberális érdek parancsolta a viharinag elvetését s akkor nem számit az, hogy egy egész világ van közöttük. A keresztény magyarságnak nem lehetnek különböző nézőpontjai. Mindent csak abból a nézőpontból szabad megítélni, hogy hasznára van-e az országoak vagy sem, mert ma hazaárulás az, ha követjük a rossz példát és kicsinyes, legtöbb­ször személyes érdekű szempontok­tól engedjük magunkat vezettetni. ^ Lengyelországra is átterjedt a pestis Varsó, aug. 10. A pestis olyan nagy mértékben terjed, hogy már alig tudnak véde­kezni ellene a lengyel határ mentén működő ellenőrző hatóságok. A borzalmas járvány föfészke Asztrachánban van, ahonnan már Lengyelországba is átterjedt. Moszkvában naponta nagy számmal halnak meg pestisben az em­berek Ma Pétervárról is több pestises megbetegedés híre érkezett. Fogjunk össze, mert elpusztul az ország... 9 nemzetgyűlés mai ölése Budapest, aug. 10. A nemzetgyűlésen elült a tegnapi vihar. Csak Ugrón Gábor sirta el panaszát csendben, aztán rátértek Beniczky Ödön mentelmi sérelmé­nek tárgyalására. Részletes tudósí­tásunk a kővetkező: Bottlik József alelnök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések után Ugrón Gábor napirend előtt szó­lal fel. Kéri a két kormányzópártot, hogy a tegnapi napihoz hasonló eseteket lehetőleg kerüljenek. Az országnak most sokkal fontosabb ügyei várnak elintézésre, mint men­telmi jogsérelmek. Somogyi István a mentelmi bi­zottság előadója beterjeszti a bizott­ság jelentését Beniczky Ödön men­telmi sérelme ügyében. Lovász János az első fölszólaló. A gazdáK ismerik az ország súlyos helyzetét és nem is térnek ki a legsúlyosabb adók vállalása elől sem, ha az ország érdekében való. Kéri a nemzetgyűlést, hogy ne sze­mélyes kérdésekkel foglalkozzék, hiszen az országnak számos problé­mája vár megoldásra. Fogjunk ösz­sze, mert elpusztul az ország! A bizottsági jelentést egyébként el­fogadja. Kerekes Mihály hangoztatja, hogy a munkaalkalmak szaporitása érde­kében a kormány nem tett még máig se megfelelő intézkedéseket. A közmunkák megindítását sürgeti. A vagyonváltság egy részét erre a célra kell fordítani. Határozati javas­latot terjeszt elő aziránt, hogy a községek, a törvényhatóságok és a városok ne essenek vagyonváltság alá. Az 500 holdon felüli birtoko­j sok pedig természetben (földben, [ vagy terményben) rójják le a rájuk kivetendő váltságot, végül a hadiöz­vegyek és hadiárvák .részesüljenek méltányos kedvezményben. Ugrón Gábor kéri a kormányt, hogy a közszállitások kiosztását ezen­túl mindig kellő időben meghirdetett versenytárgyalások utján végezze, ugy, hogy a gyárak is, a kisiparo­sok is résztvehessenek a verseny­tárgyalásokov. Kéri a kormányt, hogy vizsgáltassa felül a Wolfner­gyárral kötött szerződést és szün­tesse meg haladéktalanul a kész áruknak külföldről való behozatalát. Rupert Rezső vasutas gyerme­keknek a közalkalmazottak internátu­sában való elhelyezése érdekében interpellált. Szabó Balázs a bajai vizenyős területek lecsapolása érdekében szó­lalt fel. Nagyatádi Szabó István kijelen­tette, hogy minden erővel a köz­munkálatok szaporítására és a ter­melés fokozására törekszik. A bajai területek lecsapolási munkálatait csak akkor indíthatja meg, amikor a pénzügyminiszterrel megegyezésre juthat a munkálatok költsége ügyében. Az ülés vége fél 15 órakor. Mért nem láttamozzák az oláh útleveleket (Budapest, aug. 10.) Az oláh kon­zulátus egyik tisztviselőjének inci­dense támadt az egyik szolgálatos magsjar rendőrrel. A konzulátus ezért szüntette be további intézkedésig a vizurnok kiadását. Vitézzé a vatás Csongrádban (Szeged, aug. 10.) Szeged, Szen­tes és Hódmezővásárhely nyolc vi­tézét avatja fel Budapesten augusz­tus 21-én a vitézi szék. Rigában im\M\ a magyar hadifoglyodat RatifiHáltófe a kicserélési egyezményt Budapest, aug. 10. Az oroszországi magyar hadifog­lyok és a magyarországi kommu­nisták kicserélésére vonatkozó egyez­ményt az orosz kormány is ratifi­kálta. Ma történik meg a ratifikálási okmányok kicserélése. A ratifikálás következtében a foglyok hazaszállitása 6 hé­ten belül megkezdődik. A kicserélés valószínűleg Rigá­ban történik meg. Elsősorban a legénységi állo­mányú foglyokat hozzák haza. A tisztek hazaszállítására azután ke­rül sor. Merényletet kíséreltek meg az oláh király ellen (Bukarest, aug. 10.) Az oláh ki­rály ellen ujabb merényletet kísérel­tek meg. Vonata előtt Vercioravdnál felszedték a vágányokat mintegy 5 kilométernyi hosszúságban. A vonat­kísérő személyzetének ébersége há­rította el a veszedelmet. A me.ény­let elkövetőit, akik kommunisták, elfogták. Lenin menekül Oroszországból (Reval, aug. 10.) Megerősítik azt a hirt, amely szerint Le­nin el akarja hagyni Orosz­országot. Az angol kormány­hoz kérdést intézett, hogy meg­engedi-e, hogy Angliába me­nekülhessen. 9 Tisza-per mai tárgyalása {Budapest, aug. 10.) A Tisza-per mai tárgyalásán dr. Nagy Károly volt főkapitány helyet­test hallgatták ki pótlólag. A Bálóné­féle emlékkönyvről beszélt, majd elmondta, hogy Heltait elővezettette és igazoltatta. Heltai igazolványt mutatott neki, amely szeript a ke­rületi katonai ügyészség védelme alatt állott. Az'igazolványon Sztupka őrnagy aláírását látta. — A Rákóczi­uti iroda munkáját komolytalannak tartotta. Nagy Károlyt nem eskették meg vallomására. • Az orvosszakértők véleményét hall­gatták meg ezután, amely szerint a vádlottak valamennyien beszámítható állapotban voltak a vádiratban is­mertetett események megtörténtekor

Next

/
Oldalképek
Tartalom