Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-06 / 173. szám

Békéscsaba, 1921. augusztus 6. Szombat II. évfolyam 173. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz&in A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szára ára 2 korona 9z éhező Oroszország Az orosz éhínség felől egyre bi­zonytalanabb adatok kerülnek nap­világra. Négy millióról hat millióra, majd tizennyolc millióról harminc millióra szaporodott az éhezők száma. A Petit Journal most egy Kerenszki­vel folytatott beszélgetést közöl s eszerint már hetven millió orosz parasztot fenyeget az éhhalál. Csi­cserin segélyt kérő felhívása kissé valószinütleniti e túlzott számokat, de hogy a valóságban csakugyan az éhínséggel küzd az orosz nép, erre elég bizonyság az, hogy a szovjet bármilyen oldalról jövő segítséget elfogad és e tekintetben teljesen figyelmen kívül hagyja a politikai szempontokat. Kétségtelen, hogy az uráli kerületek parasztjai minden készletüket vetési célokra használták fel, ugy hogy a lakosság ott is éhe­zik. Súlyosbítja a helyzetet a kolera is, amelynek meggátlására katonai intézkedéseken kivül a szóvjet már egészségügyi rendelkezéseket is adott ki. A külső segítséget illetőleg Briand az Egyesült-Államokkal együtt akar működni. A franciák azonban csak ideiglenes segítségre gondolnak s szándékuk az, hogy az élelmiszere­ket csak magánszervezetek és a vörös kereszt oszthatnak szét. — Francia részről normális kereskede­lempolitikai kapcsolat létesítéséről nincs szó, mert az a szovjetrendszer elismerését jelentené. A franciáknak ezzel csak az a céljuk, hogy lehe­tetlenné tegyék azt, hogy az élelmi­szerellátást tényleges rendeltetésétől a kommunisták kizárólagos előnyére elvonják. Jogot akarnak szerezni ezzel a franciák arra, hogy a szov­jetkormánytól különböző garanciákat követeljenek a személy- és vagyon­biztonság és az Oroszországgal ha­táros államok biztonsága tekinteté­ben, mert érthetetlen volna, hogy a hatalmak, miután Oroszországnak segítséget nyújtottak, ki legyenek téve a vöröshadsereg támadásainak. A belső segítséget illetőleg mosz­kvai jelentés alapján ma egyedüli hirünk az, hogy a nagyorosz végre­hajtó-bizottság az Ínséges kormány­zóságok vetőmaggal való ellátása érdekében a mezőgazdasági és fo­gyasztási szövetkezeteknek az ínséges területen felhatalmazást adott, hogy a termékeny vidékeken vásárlás vagy árucsere utján őszi rozs- és buza­vetőmagvakat szerezhessenek be. — Egyébként kilátás van most már az amerikai segítségre is, mert az orosz kormány hivatalos közleménye sze­rint az amerikai állampolgárokat már mind szabadon bocsájtották. Azt azonban még nem tudjuk, hogy hol és mikor léphetik át a határt ?! A szovjet részéről egyik rendel­kezés most a másikat éri. A nép­biztosok tanácsa például pontos rendelkezést adott ki a kereskedelmi tevékenység megkezdéséről és foly­tatásáról, valamint a felügyelet sza­bályairól. Minden polgárnak joga van mezőgazdasági termékekkel és ipari árukkal kereskedelmet folytatni. Kivételt csak azok a termékek képez­nek, amelyek ellenében külön szer­ződések alapján nyersanyagokat szál­lítanak. A georgiai kormány intéz­kedéseket tett, hogy szakemberek bevonásával a Kaukázuson keresztül a legközelebbi időben hegyi utat építsenek. Az ut az északi Kaukázust a hegyháton keresztül a legrövidebb irányban köti össze a Kaukázus mögötti területtel — természetesen élelmezési szempontból. A fahiányon — részben ugy igye­keznek segíteni, hogy a pétervári ipari munkások és a központi hiva­talok alkalmazottai nagyrészt önel­látás utján szerzik be a télre a szük­séges fakészletet. A kormány szállí­tóeszközöket is bocsát rendelkezé­sükre. Természetes, hogy a szovjet az éhségről szóló túlzott híreket tagadja. Csicserin elismeri ugyan, hogy a helyzet nagyon komoly, de azt ál­lítja, hogy az éhségfölkelésekről és a pogromokról szóló hirek légből kapottak. Csicserin erről szóló kör­táviratával szemben azonban szembe kell állítanunk azt a tényt, hogy a kormány az Oroszországból mene­külőkkel szemben nagyarányú óvó­intézkedéseket tett: a határ mentén ellátási állomásokat létesített és a határvonalon erős csapatokat helye­zett el. Egyébként is a kommunista lázitó szónokok az utcákon népgyű­léseken azzal kecsegtetik a lakossá­got, hogy a szomszédos államok­ban óriási gabonakészletek vannak. Igy akarják nyugat felé uszítani az éhező tömeget. Különösen a balti országokban, Lengyelországban, Lit­vániában, Lettországban és Észtor­szágban lévő készletekről beszélget­nek, amelyek szerintük az összes éhező oroszoknak elegendők vol­nának. Ausztria nem hűid katonai csapotokat Nyugat-Magyarország megszállására Nagyobb számú csendőrség kiküldését termik Bécs, augusztus 5. Bécsben ma olyan hirek terjedtek el, hogy az osztrák kormány mellett működő szövetségközi katonai misszió lépéseket .tett a nyugat­magyarországi határon történt állítólagos csapatösszevonások miatt. Hiva­talos helyről szerzett információk szerint ezek a hirek ilyen formában nem felelnek meg a valóságnak. Csupán arról van szó, hogy a bécsi hadügyminisztérium altisztek számára iskolát rendezett be Bécsben, Qrácban, Linzben és Insbruckban. A szövetségközi katonai bizottság a st.-germaini békeszerződésre való hivatkozással állást foglalt az iskolák felállítása ellen és kényszeritette az osztrák kormányt, hogy azokat szüntesse be. A katonai bizottság egyidejűleg lépéseket tett a katonai hadgyakorlatok ügyében is, amennyiben tudatta, hogy az osztrák haderő csapatgyakorlatai legfeljebb egy zászlóalj keretére szorítkozhatnak. Az osztrák kormány ez ellen a rendelkezés ellen a nagykövetek tanácsához fordult orvoslásért. Ami a nyugatmagyarországi határon való csapatösszevonásokat illeti, az osztrák hadügyminiszter kijelenti, hogy ilyen katonai intézkedés nem történt, a kormánynak azonban kötelessége a határvédelmérői gondoskodni. Ebből a nyilatkozatból nem lehet pontosan megállapítani, hogy mi a szándéka az" osztrák kormánynak. Illetékes helyen még kijelentették, hogy a kormánynak egyáltalán nem szándéka Nyugat-Magyar­országot katonai csapatokkal megszállani, mindössze arról van szó, hogy a rend és nyugalom fenntartására nagyobb csendőralakulatot küldenek Nyugat-Magyarországra. Ez az intézkedés állítólag az antant főbizottságának tudtával és beleegyezésével történik. a nemzetgyűlés mai Slése Budapest, aug. 5. A nemzetgyűlés mai ülését Kenéz Béla alelnök 11 órakor nyitotta meg. Bemutatta Budapestnek és Szegednek a vagyonváltságról szóló feliratát. Vita nélkül elfogadták a katona­tisztek és állami özvegyek árvái­nak nevelőintézetéről szóló javas­latot és a madridi postai egyez­mény becikkelyezésének javaslatát. Kószó István előadó a büntetések kivételes elhalasztásáról szóló ja­vaslatot ismertette, amit Rassay Ká­roly és Tomcsányi V. Pál igazság­ügyminiszter felszólalása után álta­lánosságban is, részleteiben is el­fogadtak Patacsy Dénes a pécsi és bara­nyai állapotokról interpellált. Meg­említette, hogy az emigrált kommu­nisták legújabban ugy zsarolják a lakosságot, hogy tizenkétszeres adókat szednek. Részleteket olvas fel a Baranyai Magyar Újságból, amely szerint a kisantant arra tö­rekszik, hogy Magyarországot pro­tektorátusa alá helyezze. Bánffy Miklós külügyminiszter azonnal válaszolt Patacsy interpel­lációjára. Kijelentette, hogy tud a baranyai igazságtalanságokról. A törvénytelen cselekedetek sorozatá­nak azonban napokon belül vége szakad, mert katonai megbizottaink már hétfőn megérkez­nek Baranyába A választ a Ház megnyugvással vette tudomásul. Értekezlet a házelnöki állások betöltéséről A kereszténypárt értekezletet tar­tott a házelnöki s alelnöki állások betöltése tárgyában. Az értekezlet az elnöki állásra Huszár Károlyt, az alelnöki állásokra pedig Bottlik József és Gadl Gasztont hozza ja­vaslatba. Mindenesetre a miniszter­elnök szava lesz a döntö. í A négerek háborút hirdet­nek a fehérek ellen (Newyork, augusztus 5.) Ma nyilt meg Newyorkban a négerek kon­gresszusa, amelyen az elnök han­goztatta, hogy a legközelebbi há­ború faji háború lesz és a japánok, a kínaiak és a négerek üzennek ha­dat a fehéreknek. Kiegészítik az angol hajóhadat (London, aug. 5.) Az angol kor­mány elhatározta, hogy nagy össze­get fordit hajóhadának kiegészíté­sére, minthogy a japánok jelenleg • 8, az amerikaiak pedig 12 legújabb | tipusu óriási hajóhadat építenek és ' szerelnek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom