Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-31 / 168. szám

Békéscsaba, 1Q2L julius 31. Vasárnap II. évfolyam 168. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Békéscsabán, Szent istván-tér 18. sznai A szerkesztőség telefon G/áma: 60 Független ^úliiskssg napéHap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Halálbüntetés Jugoszláviában valami nincs rendjén. Csak nem régen robbant fel egy bomba, melyet azért dobtak el, hogy a régens herceg életét kioltsa. Nagy vizsgálat indult meg a merénylet ügyében és minden nap ujabb szenzációs, a Jugoszláv államra kinos felfedezéseket, meglepetéseket hoz. Titkos fegyverkezés, kommunistamozgalmak, merényletek előkészítése, vezető politikusok meggyilkolásának tervezgetése, összeesküvések: ez jellemzi Jugoszlávia politikai életét. Az alig két éve erőszakosan összekovácsolt állam mindent megtesz, hogy küiső pompával, ünnepségekkel nyilvánítsa ki a világ előtt .azt a nagy nemzeti boldogságot, mely a jugoszlávok lelkét eltölti. De kikipattan a hir, hogy hivatalosan, erőszakkal kényszeritik az embereket a nemzeti ünnepekre, büntetés terhe mellett követelik az utcák fellobogózását, az öröm hangos és színes kifejezését. Ha pedig lehanyatlik a nap Jugoszlávia felett, rejtett utcákon, külvárosi házakban, titkosajtóju helyiségekben összejönnek a nappal kényszerű ünnepben kifáradt emberek s félrelökve az ünneplő ruhát, pokolgépet gyártanak, összeesküvést szőnek, halálos itéietet mondanak ki. A nappal ünneplő ragyogásban uszó állam pilléreit éjszaka feszitgetik, tördelik, aláásogatják. A törvényhozó testület sápadtan, riadtan veszi a híreket. Aztán — mit tehet egyebet — gyártja a szigorú törvényeket. Minden paragrafus halálbüntetéssel végződik. Megölik, aki a hadsereg fegyelmét veszélyezteti, felhúzzák, aki az állami vagyont rongálja, fejbelövik, aki fegyvereket rejt el, vagy idegen, külföldi csoportokkal tart fenn összeköttetést. A rendőrök, detektívek pedig szüntelen kutatnak, hogy összeszedjék az állam benső ellenségeit. Ilyen képet mutat az az állam, amelyet erőszakosan, a határai közé kényszeritett nép megkérdezése nélkül, sőt akarata ellen alkottak meg az ántánt urak valahol messze Jugoszláviától egy fényes terem zöld asztalánál. Fennen hirdették, hogy az igazság és a béke érdekében romboltak le ezer éves országokat s teremtettek uj, erőszakos tákolmányokat. Most persze nem akarják ezt észre venni, hogy alig ocsúdott fel a megcsalt Európa, már is recsegropog az uj államok talapzata. De hát ez már nem az ő dolguk. Intézzék el az uj államok belső ügyeiket ugy, ahogy tudják. Tartsák fenn magukat, ha van hozzá erejük. Hozzák hát a halálbüntetéstől hemzsegő törvényeket. De nevetséges minden kicsinyes erőlködésük. Akár minden utcasarkon bitófát állithatnak fel Jugoszlávia városaiban, akár megtizedelhetik mind azokat a nemzetiségeket, amelyeket képmutató édeskés mosolygással, erőszakosan öleltek kebelükre — egységes államot akkor se fognak építeni a kifosztott Magyarország elrablott romjaiból. A magyar Dé'vidék lakói még a halálos fenyegetések közepette sem felejtik el a magyar kulturát, amelyből a Balkánra sülyesztették őket és az együtt átküzdött boldogabb, dicsőséges évszázadok emlékeit, amik mind mihozzánk fűzik elrabblott nemzetségeinket. Ehhez járul még a természetes gazdasági egybekapcsolódás, amelynek erőszakos elszakítása megöli az ezer éves Magyarország különvált részeit. Ennyi hatalmas erővel szemben ugyan mi eredményt várhatnak a szerbek durva balkáni erőszakkal folytatott kicsinyes küzdelmeiktől ? Hagy Karoly püspök levele egy oláh újsághoz fl „Patria" a sziguranca kezére akarta juttatni Erdély református püspökét Kolozsvár, julius 30. A Magyar Szövetség alakuló nagygyűléséről és az azt megelőző előértekezleten történtekről az oláh sajtó* egyrésze a valóságnak meg nem felelő tudósításokat közölt azért, hogy ezáltal a rendőrség kezére juttassa Nagy Károly püspököt. A román nemzetipárt organuma, a „Patria" például többek között azt is irta, hogy Nagy Károly erdélyi református püspök az előértekezleten heves kirohanást intézett a románok ellen s a románokról, mint a magyarság ellenségéről beszélt. E valótlan közlés megcáfolására most a püspök az Ellenzék utján a következő levelet intézi a Pátria szerkesztőségéhez: „Tekintetes Szerkesztőség! Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy becses lapjuk román szövegét megérthetném. Csak az Ellenzéknek julius 8-iki számában részint kinyomatott, részint a cenzúra által törölt, részint a Patria jul. 9-iki számából számomra külön lefordított két mondatból látom, hogy a Patriában valaki nagyon buzgólkodik azon, hogy a Magyar Szövetség alakuló közgyűlését megelőző előértekezleten a felekezeti iskolák érdekében mondott felszólalásomat ugy állítsa be, mintha én abban „a románok ellen vehemens kirohanást" intéztem volna s a székelységi állami iskolákkal kapcsolatban „ellenségekről" beszéltem volna. Ugy sejtetvén, mintha én „ellenségek" alatt a románokat értettem volna. Nem tudom, az „Ellenzék" helyes fordítását adta-e a „Patria"-ban Írottaknak, de ha igen : tisztelettel kérem a „Patria" igen ttszteit szerkesztőségét ; méltóztassék jövőre olyan tudósítóról gondoskodni, ki egy finomabb szerkezetű magyar nyelvű vitafelszólalást megérteni s azt helyesen visszaadni képes. Mert aki az én hivatott beszédemről ugy referált, mint az „Ellenzék" fordításában jelentkező „Patria" tudósító : az az én beszédemből egyes szavakon kívül, alig értett valamit helyesen. Nem vitatkozom vele. Csak minden elfogulatlan, magyarul értő jelenvoltra hivatkozom, hogy én egészen egyebet beszéltem, mint amit neken. a tudósító sejtelmesen ímputál. Ellenség kifejezést használtam „a felekezeti iskolák ellenségeidről szólva, értve alattuk az összefüggés szerint azokat a magyar tanítókat, kik nem a legemberségesebb eszközökkel küzdenek a mi felekezeti iskoláink ellen. Hogy a románokról, mint ellenségekről beszéljek, — nem: ahhoz nem vagyok elég — szamár. Hát tek. Szerkesztőség 1 Jövőre jó tudósítót kérünk. Akkor esetleg még a vitatkozásig is eljuthatunk. Nagy Károly, ref. püspök. Lenin közeledni akar Nyugathoz (Reval, julius 30.) Lenin minden áron igyekszik megnyerni a nyugati államok jóindulatát Oroszország számára. Legújabban azt kívánja, hogy a szovjetkormány ismerje el Oroszország külföldi adósságait. Az uj magyar jegybank ügykezelése (Budapest, julius 30.) A Magyar Királyi Állami Jegyintézet aug. 1-én megkezdi működését. Egyelőre minden átvett üzletében a volt OsztrákMagyar Bank szabályai szerint jár el. Békéscsaba, julius 30. Tegnap megírtuk, hogy a 101-esek augusztus 2-iki ünnepélyére József főherceget küldöttség hivja meg. Ma délelőtt fogadta a főherceg a küldöttséget, melynek tagjai Bertly János századás, Pongrácz István főhadnagy és Schwézner Ferenc tart. hadnagy, volt 101 -es tisztek és kijelentette, hogy az ünnepségen feltétlenül megjele«ik. A kir. herceg kedden, 2-án reggel érkezik Csabára és a rendezőbizottság nagyszabású előkészületeket tesz fogadására. 9 nemzetgyűlés Mára elült a vihar és a nemzetgyűlésnek csendes ülése volt. A gazdasági felügyelőkre vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalták és komoly, hozzáértő felszólalások hangzottak el. Rakovszky Istvánnak, a távozó elnöknek is jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Bottlik József alelnök bárom negyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Bemutatja Csongrád vármegye átiratát a nemzeti hadsereget legutóbb ért támadások tárgyában. Ezután áttértek a gazdasági felügyelők szolgálatáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Temesváry Imre előadó ajánlotta elfogadásra a javaslatot. Az ezer gazdasági felügyelő munkássága nagy jelentőségű gazdasági fejlődésünkre. Az intézmény járási alapon lesz szervezve. Hegedűs György kéri a föidmivelésügyi minisztert, hogy a gazdasági felügyelők kinevezésénél ne érvényesülhessen a protekció. A rátermettség mellett keresztény és nemzeti érzés szempontjából legyen kifogástalan az, akit gazdasági felügyelővé kineveznek. Szükséges, hogy minden járásba jusson egyegy felügyelő. Kolozsy Endre szükségesnek tartja, hogy az intenzív gazdálkodásra a népet kioktassák. A mezőgazdasági gyáripar megteremtése elsőrendűen fontos, hogy minden gazdasági terményünket idehaza dolgozhassuk föl. Ezzel még munkaalkalmat is teremtünk, Sziráky Pál a törvényjavaslat mellett szólal fel. Nagyatádi Szabó István felszólalása után a gazdasági felügyelősségekröl szóló javaslatot általánosságban elfogadták. A nemzetgyűlés legközelebbi ülését augusztus 2-án tartja. Rádai Gedeon gróf belügyminiszter bejelenii, hogy Beniczky lakását állandóan figyelteti és intézkedett aziránt, hogy senkinek ne essék bántódása.