Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-17 / 181. szám

Békéscsaba, 1921. augusztus 17. faj felborította a belső rendet s felbomlasztotta a frontot. Kitört a népköztársaságnak nevezett forrada­lom, majd a véreskezű diktatúra. Ekkor egy férfiú akadt, aki a meg­tépett és földre tiport nemzeti lobo­gót magasra emelte és a _ nemzet vezére lett. (Felkiáltások: Éljen a Kormányzó I Hosszantartó, lelkes éljenzés.) Ennek a férfiúnak a lel­kében támadt a Vitézi Rend meg­alapításának gondolata. — Békében példát mutatnak a vitézek a munkában, ha pedig üt az óra, elsőknek rohannak arra a helyre, hol védeni kell a hazát. — Ismételtem kérem — fejezte be beszédét a kormányzó képvise­lője — ne fogadják e vitézeket bi­zalmatlansággal, szeressék, támo­gassák őket. A lelkes éljenzés lecsillapultával Komáromy Lajos kisgazda köszönte meg a kormányzó helyettesének lá­togatását és üdvözölte Doboz köz­ség uj polgárait. Siménfalvy ezredes ezután meg­hívta a jelenlevőket a vitézi ava­tásra Budára, Szent István napjára. Holdy Kálmán gyógyszerész indít­ványára táviratilag üdvözölték a kormányzót, ezután a díszközgyű­lés a magyar Hiszekegy elmondá­sával véget ért. Ezután hosszú kocsisorban vo­nultak ki a jelenlevők a határba, ahol vitéz Siménfalvy törzskapi­tány átadta a vitézi telket vitéz Déri és vitéz Kövesnek lelkes be­széd kíséretében az előirt forma­ságok között Az uj birtokosokat szép ima közben Palotás István ref. lelkész áldotta meg, Isten ál­dását kérve munkájára is. Ezután vitéz Déri köszönte meg Wenckheim Jenő grófnak a nagylelkű adományt. Vitéz Erdei és Palásthy Béla bir­tokba helyezése is megtörtént. — Őket és földjüket magas szárnya­lású hazafias beszéd kíséretében Szabó Imre békési rkath. segédlel­kész áldotta meg. Siménfalvy most Palásthy Béla gyámjához fordult: — Kérem Qnt Palasthy ur, ne­velje szeretettel hazafiságra a kis árvát s nevelje bele, hogy ezt a földet az édesapja hősiességeért kapta. Majd a kisfiúhoz fordult: — Tied ez a föld, de csak ak­kor marad a tiéd, ha méltó leszel rá, ha olyan leszel, mint hős apád volt! Ezután vitéz Erdei feleségéhez fordult: — Nemzetes Asszonyom! Ké­rem, segitse vitéz férjét a munká­ban és nevelje fiát Istenfélelemben, hazaszeretetben, hogy majdan az édesapja nyomdokaiba léphessen. Wenckheim Jenő gróf intézett még lelkes, buzditó szavakat a beiktatott vitézekhez s ezzel a meghatóan szép ünnepség véget ért. A vitézi szék tagjait, a vitézeket és a meghívottakat, ezután Wen­ckheim :Jenő gróf látta vendégül ebédre a gerlai kastélyban. Az ün­nepi diszebéden a következők vet­tek részi: vitéz Siménfalvy Tihamér vezérkari ezredes, a vitézi szék törzskapitánya, a kormányzó kép­viselője, vitéz Déri, vitéz Köves, vitéz Erdei, a felesége és kisfia, Palásthy Béla a gyámjával, Palásthy Mátyással, gróf Wenckheim Gézáné, gróf Wenckheim Jenőné, gróf Wen­ckheim Matild, gróf Wenckheim Géza, gróf Széchenyi Antal, gróf Wenckheim Jenő, gróf Wenckheim Ferenc, gróf Marenzzi Lajos, Ruszka Zoltán kanonok, r. kath. plébános, Szabó Imre r. k. segédlelkész, Pa­lotás István ref. lelkész, Szabó Jern százados, székkapitány, Lehrer Hen­rik ezredes, vármegyei katonai pa­rancsnok, Bertly János százados, Armandola csendőrszázados, dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty István és dr. Csete polgármesterek, dr. Vangyel Endre és dr. Moldo­ványi János főszolgabirák, Csorba Béla hírlapíró, a Körösvidék szer­kesztője, Szőgyi főhadnagy segéd­tiszt, Husz Árpád számtartó, Hege­dűs főjegyző, Szabó Sándor köz­ségi bíró, dr. Török uradalmi ügyész. Az ebédnél Siménfalvy ezredes a kormányzóra, dr. Daimel Sándor alispán a Wenekheim grófi családra, Wenckheim Jenő gróf a kormány­zóra és a vendégekre, Szabó Jernő százados a vitézekre mondottak po­hárköszöntőt. A vitézek nevében vitéz Erdei Ferencz szólalt fel és köszönte meg az ünneplést. A nemes gróf vendégszerető há­| zánál a késő délutánig együtt vol­! tak a vendégek, a legjobb hangu­j latban ünnepelve az első négy vitézt Békésmegyében. Mi van ma ? 1921. aug. 17., szerda R. kath.: Liberát pk. Prot.: Anasztáz. Nap kél reggel 4 óra 57 perckor, nyugszik 19 óra 10 (este 7*10) perckor. Hold kél 18 óra 20 perckor, nyugszik 3 óra 49 perckor. Délelőtt fél 10 órakor: Városi köz­gyűlés. Este fél 9 (20-30) órakor: Előadás a Nádor Mozgóban. Egyházmegyei közgyűlés [Békéscsaba, aug. 16.) Az arad-békési ág. hitv. ev. egy­házmegye augusztus hó 16-án, hét­főn délelőtt tartotta közgyűlését a békéscsabai egyház presbyteri ter­mében. A közgyűlésen az összes köve­tek megjelentek. Dr. Sailer Vilmos jelentette, hogy négy aradrnegyei egyházközséget szakítottak le az egyházmegye kebe­léről. Hangoztatta, hogy szellemben együttmaradtak mind az egyházköz­ségek. Az elszakitottaknak szive mélyéből üdvözletet küld. Dr. Szeberényi Lajos Zs. esperes jelentése következett A hatalmas gondolatokban gazdag, nagyszerű beszámoló nemcsak az egyházmegye életének jelenségeivel foglalkozott, hanem általános érdekű megfigye­léseket is bőségesen tartalmazott, amelyeknél fogva a beszámoló je­lentősége messze felszárnyalta a köz­gyűlés kereteit. A jelentés beszámolt az egyház­megye belső életében történt vál­tozásokról is. Igy arról is, hogy a Linder Károly lemondása folytán megüresedett erzsébethelyi lelkészig állásra fiát, a Jeszenszky Károly pénztáros távozásával megüresedett pénztárnoki állásra pedig Bárdi Er­nőt választották meg. — Az espe­resség felirt aziránt, hogy a köz­gyűlés sürgesse meg az evangéli­kusok zsinatjának az összehívását és foglaljon állást amellett, hogy a zsinatot Békéscsabán, az ország egyik legnépesebb evangélikus gyü­lekezetének a székhelyén tartsák meg. Az egyházmegyei gyámintézet el­nökéül Sass Istvánt és Bárdi Ernőt választották meg, végül üdvözölték az uj egyházkerületi felügyelőket. Gaál Gaszton elfoglalta a Ház elnöki székét 9 nemzetgyűlés isi ülése Budapest, aug. 16. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök nyitotta meg ünne­pélyeshangu székfoglalójával. Köszö­netet mondott a nemzetgyűlésnek azért a bizalomért, amellyel őt meg­tisztelte. Egész lelkével átérzi hiva­tásának fontos voltát. Mindenkor arra törekszik, hogy a kormány és a nemzetgyűlés között, valamint a nemzetgyűlés kebelében a legtelje­sebb egyetértést biztosítsa. Vitás kérdésekben nem ragaszkodik szi­gorúan álláspontjához. Készséggel hajlik meg meggyőző érvek előtt. A szólásszabadságot mindenkor sértet­lenül oltalmazza meg, amig a Ház tekintélyét nem veszélyezteti. Minden pártkérdést félretéve, az egységes munkát akarja lehetővé tenni. Végül Isten áldását kéri a nemzetgyűlés működésére. A székfoglaló után áttértek a va­gyonválíság vitájának a folytatására. Balázs Viktor határozati javas­latot terjesztett be, amely szerint az ingatlanok vagyonváltsága alól men­tességet élvez minden három holdon alóli kisgazdabirtok. A javaslatot el­fogadták. Sándor Pál a kormány eddigi munkáját bírálta. Hibáztatja a pénz­ügyminisztert, aki a korona meg­javítására törekedett anélkül, hogy a bekövetkezett hullámzások káros kö­vetkezményével számolt volna. A valuta romlását sok l'örülmény okozta, amelyek között a békeszerződés élet­belépése szerepel főhelyen. A pénz­ügyi helyzetet ilyen eszközökkel nem lehet megjavítani. Az adózás jelen­legi méretei túlhaladják a rendes elviselhető határt. Nagy veszedelem fenyeget a jóvátételi követelések következtében. Reméljük azonban, hogy a bizottság felismeri nehéz helyzetünket és a győztesek tőlünk nem fognak semmit se követelni, vagy legalább is nem annyit, mint a németektől. Szünet után még Szij Bálint és Kuna P. András szólalt fel a vita során, amelyet holnap folytatnak. Kényszer kölcsön szelvények beváltása (Budapest, aug. 16.) Szeptember 1-től 30-ig beváltják a Korányi-féle kényszerkölcsön szelvényeket 1000 koronás értékig. Péter szerb király állapota reménytelen (Belgrád, aug. 16.) Péter szerb király eszméletlenül fekszik. Az or­vosok véleményé szerint némi ja­vulás állott be az éjszaka folyamán állapotában. Életben maradásához nincs remény. Megint kérnek a tisztviselők A városi képviselőtestület mai ülé­sén egy szerény kérelem kerül töb­bek között tárgyalás alá: a városi alkalmazottak kérelme. A tárgysoro­zatnak efelett a pontja felett nem térhetünk szótlanul napirendre. Ugy érezzük, erkölcsi kötelessé­günk kiemelni, különválasztani és boncolgatni ennek a kérvénynek az ügyét a többi, hétköznapi jelentőségű tárgypontoktól. Aki még soha életében nem volt rászorulva, hogy kérjen, az talán nem is tudja, mi az. Ha mindenki átértene minden jogos, minden mél­tányos kérést, a tisztviselők kérése sem maradhatna teljesületlenül. Az ő kérésük jogos is, méltányos is. Jo­gos, mert élni, egyszerűen csak meg­élni akarnak, méltányos pedig, mert megélhetésükhöz csak létminimumot kérnek: kenyeret és tüzrevalót. Kicsinyesen gondolkozó lelkiisme­retlen emberek, akik mindég csak magukkal szeretnek törődni, fennen hangoztatják, hogy mindenki csak kér és mindenkinek csak adni kell. Az ilyen emberek nem tudnak, de nem is akarnak különbséget tenai kérés és kérés között. Ők a kérést csak elutasítani tudják, legtöbbször meghallgatás nélkül. Pedig a szerény emberek legtöbb­ször azt is csak kérik, amihez feltét­lenül joguk volna. A mai világban, amikor az emberek nagyrésze nem ismer határt a kapzsiság terén, persze szokatlan dolog szerénység­ről még csak olvasni is. Pedig lám van társadalmunknak egy osztálya, amelyik nem ért ahhoz, hogyan kell munka nélkül vagy kevés munká­val rövid percek alatt sok-sok pénzt keresni, hanem évről-évre nyomo­rúságban tengődik. Tavasszal min­dig szomorúan látja, hogy a hólé befolyik talpatian cipőjén, nyáron izzad téli rongyaiban, mert külön nyári ruhára nem telik, ősszel min­dég keresztül fuj a szél elnyűtt, kiveresedett felöltőjén, télen pedig fűtetlen szobában fekszik és fűtetlen szobában ébred családjával együtt. Társadalmunknak ezt az osztályát a közalkalmazottak alkotják, akik nem önhibájukból nyomorognak, hanem annak a fejében, hogy napról-napra csodálatos türelemmel és önfeláldo­zással görnyedeznek munkaasztaluk mellett azért, hogy a közönség ér­dekei hátrányt ne szenvedjenek. Persze, ha nem fáradt, elkinzott, önérzetes szerény emberek volná­nak, hanem élelmesek és üzletet tudnának csinálni a mások részvé­téből, már régóta akár az egész or­szág hangos lehetne panaszaiktól. Igy azonban hallgatnak türelmesen, amig más hangos és rosszindulatú emberek még az államsegélyt is sűrűn panaszolják fel nekik. Pedig az államsegély odavetett alamizsna. Egy falat keserükenyér, azért, hogy a koldus odább menjen. Havonta 42 deka fehér, másfél kiió fözőliszt és 4 kiló pondró. Eleven, szép kö­vér állami pondró, amely betömi a szitának a likacsait és amit drága pénzen (azaz kedvezményes áron) kenyérliszt néven kell megfizetni. Mindehez még 80 deka úgynevezett zsír is járul. Furfangos amerikai pré­seit zsir,"amely lakkos fekete bádog­hordókban hajózik át a tengeren és meliékizeii csak az a körülmény enyhiti, hogy a fele — tiszta viz. Ezt is egy-két hónapi késedelemmel kapják ki a tisztviselők és a néhány GABONAJAT NE ADJA EL, mig a BÉKÉSMEGYEI ÁLT. TAKARÉKPÉNZTÁR ÁRUOSZTÁLYÁNAK fel nem ajánlotta, mely azért a legmasabb árakat fizteti

Next

/
Oldalképek
Tartalom