Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-29 / 216. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, J'^21. szeptember 30. II. tírvény wi Bevallást földjéről és beltelkéról, — szóló és erdő kivételével, — csak annak kell adni, akinek birtokai több kataszteri ivben vannak felvéve. Ha a bevallást a felszólítás után sem adja be a váltság 10 százalékát és ha másodszori felhívásnak sem felel meg, 15 százalékát fizeti pótlék fejében. A vagyonváltságot a pénzügyigazgatóság veti ki, ami ellen a határozat kézbesitéséfól számított 30 nap alatt van panasznak helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság a nyílván alaptalanul panasszal élőt 5 százalék pótlék megfizetésére kötelezheti. A vagyonváltság olyan terhe a földbirtoknak, ami minden, még a bekebelezve lévő terhet is megelőz. A vagyonváltság a megállapító határozat kézbesítését követő 30 nap múlva esedékes és azt a birtok tulajdonosának kell megfizetnie. Ha a birtok közös, ugy a vagyonváltságot a birtoklás arányában viselik a tulajdonosok. A szőlő és erdőbirtok vagyonváltsága A szőlő és erdőbirtok vagyonváltsága egészen másképpen van megállapítva mint a mezőgazdasági ingatlanok váltsága. Ezért ne mulassza el senki se idejében bejelenteni, ha földjének egyrésze a kataszterben szőlőnek van felvéve, de már szántóföld, nehogy a kataszteri nyilvántartás alapján ilyen földjét a szőlőre megállapított magasabb váltsággal terheljék meg. Általános szabály, hogy Magyarországnak szőlőtőkékkel beültetett minden területe vagyonváltság alá esik. Kivételt képeznek itt is a köztulajdont képező szőlők, valamint a 400 négyszögölnél kisebb területüek, de ezek csak akkor, ha a tulajdonosnak más váltságköteles földje nincsen. A termő szőlőbirtok vagyonváltsága, ha az legkésőbb 1917-ben volt ültetve : 1 kat. holdig 1500'— K 2 „ „ 2000 3 „ 2500 10 „ „ 3000 20 „ „ 3500 50 .,, „ 4000 100 „ „ 4500 100 kat. h Idon felül 5000 — „ holdanként. A 3 évnél fiatalabb szőlő a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságát fizeti. Amerikai anyatelepek, oltvány és vesszőgyőkereztetö iskolák után a tényleges érték 15 százaléka a váltság. Pusztulásban levő szőlőknél az Országos Pénzügyi Tanács a váltságot méltányosságból mérsékelheti. Szőlőbirtokosoknak vallomást kell adniok. A vallomás elmulasztása épen ugy 10, illetve 15 százalék pótlék fizetésével jár, mint a mezőgazdasági földváltságánál. Az adóságból csak az 1920. december 31-ike előtt keletkezett és bekebelezett törlesztéses kölcsönök 5 évi törlesztési részlete vonható le és ez is csak akkor, ha azt a tulajdonos a hitelező nevének és lakóhelyének feltüntetésével kéri a vallomásban. A hadviselteket, több gyermekes hadiözvegyeket és 50 százalékos hadirokkantakat ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint a mezőgazdasági birtoknál, azzal a különbséggel, hogy a váltság mentesség csak 1 kataszteri holdnál nem nagyobb szőlőre terjed ki. Az erdőbirtok vagyonváltság alá csak az 50 kataszteri holdat meghaladó fásítások esnek. Ugyanazon tulajdonosnak valamennyi erdeje összeszámítandó. Ha a kataszteri mivelési ág a ténylegessel nem egyezik és az erdőnek feltüntetett terület már irtás, azután a tényleges művelési ágnak megfelelően kell a váltságot megállapítani. Folytatása következik. Budapest, szept. 28. A terményíózsde hangulata szilárd. 1680—1705 koronás kötések történtek. A hivatalos zárlat a következő : Buza 1559— 1715 Rozs 1290•1315 Sürárpa 1575•1650 Köles 135Ü;450 Zab i425— 1460 Tenget í 1750•1850 Kórpa 830-850 Elfogott osztrák csendőrök Bécsújhely, szeptember rí.V. Lajtabergbeu tegnap kilenc osztrák csendőrt őrhelyükön nyugatmagyarországi felkelők megtámadtak és foglyul ejtették őket. A Wiener Tel. Corr. Bureu szerint az osztrák kormány minden intézkedést megtett az elfogott csendőrök szabadonbocsátása érdekében. 9 városi színház és annak bérleti Ugye A Magyar Nemzeti Szövetség és a Move helybeli alakulatai által a mozi-ügy intézésére kiküldött bizottság a Körösvidék f. hó 25 iki számában nyilatkozatot tett közé, fejtegetve benne azokat a nehézségeket, amelyek az uj engedményeseket a mozgóképszínház üzembehelyezésében késleltetik. Ezek között elsősorban kritika tárgyává teszi a nyilatkozat a szinügyi bizottság azon határozatát, amely „épen most" kívánja 6 hónapra biztosítani a színház helyiségeit színjátszás céljaira, holott „az előző engedményesekkel szemben" nem látta szükségesnek ezt az álláspontot érvényesíteni. Válaszom nem akar polémia lenni; minthogy azonban ez a beállítás téves és helytelen információkon alapul s alkalmas lehet a nyilvánosság megtévesztésére, azért azt — mint a szinügyi bizottság előadója — szó nélkül nem hagyhatom. Mindenkor az volt a felfogásom, hogy a városi kőszinházat legalább is az 5—6 őszi és téli hónapon át színjátszás céljaira kell fenntartani, mert csakis egy tartósabb jellegű téli szezon tud jó színtársulatot vonzani, a jó társulat pedig vonzza a közönséget, tartalmas szórakozásban részesiti és fokozza a városi szinügyi alap jövedelmeit. Megkötötte kezünket a múltban az a szerződés, amely az előző bérlőknek évenként 9 hónapra engedte át a színházat s a színészetnek csak 3 hónapot juttatott. Kezdeményezésemre bevezetett kölcsönös tárgyalások után sikerült e szerződést olyformán módosítani, hogy 1919 óta már négy és fél hónap állott a színtársulat rendelkezésére ; mikor pedig a mult év őszén megjelent az a kormányrendelet, amely a belügyminisztert feljogosította a régi mozgóképszinházi engedélyek s ezzel kapcsolatban a bérszerződések revíziójára, iniciativámra a szinügyi bizottság, illetve a városi tanács tüstént felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, amelyben kérte a régi engedményesekkel kötött szerződés hatálytalanítását, vagy legalább is olynemü módosítását, hogy a jövőben évenként 6 hónap álljon a szinügyi bizottság rendelkezésére. Ezt a következetes álláspontot képviselte a szinügyi bizottság most is, amikor az uj bérlőkkel szemben a szerződés feltételeit megállapította. Azt megint elvitázhatatlannak tartom, hogy egy színtársulat — még ha csak közepes összetételű is — fontosa bb kulturtényezö a mozgóképszínháznál. Ez utóbbi többnyire csak vetített mozgóképek utján fejtheti ki a hazafias és morális érzés ápolására irányuló ténykedését, ezzel szemben a jól irányitott színtársulat nemcsak a közerkölcsöket művelheti, de a zene, tánc, ének és előadás utján fejleszti a tömegizlést s hathatós eszköze lehet a magyar nyelv ápolásának is. Azonkívül exisztenciát nyújt egy 70—80 személyt foglalkoztató szervezetnek, tehát szociális jelentősége is elsőbbrendü. Sőt tovább megyek : mikor a belügyminiszter az engedélyt a régi bérlőktől elvonta, azt láttam volna a város érdekében állónak, hogy a színház továbbra egyáltalában ne adassék bérbe mozgóképszínház céljaira ; ha ugyanis a sziniidényen kívüli hónapok alatt üresen áll is és csak esetenkénti alkalmi előadások céljait szolgaija, berendezése jóval kisebb rongálásoknak van kitéve, mint a naponkénti mozgóképszinházi előadások alatt, jövedelmezősége pedig számottevően nagyobb. S *ezt a szempontot sem lehet ma figyelmen kivül hagyni, amikor a szinházberendezésének és épületének karbantartása tetemes összegeket igényel. Csak mellékesen említem meg még, hogy ha a színház nincs bérbeadva, magas nivóju művészi előadások rendezésére is több alkalom nyílik. Mindezek dacára sem tettem észrevételt az ellen, hogy a színház az uj engedményeseknek bármily mérsékelt áron bérbeadassék, mert hiszen mindenkinek erkölcsi kötelessége ezen uj, hazafias és morális célokat önzetlenül szolgáló keresztény társadalmi egyesületeknek a támogatása. Ott azonban, ahol az egyesületi érdek a városnak, a város közönségének és a városi színészetnek érdekeivel — pusztán anyagi okokból — összeütközésbe kerül, habozás nélkül szolgálom az utóbbiakat. Békéscsaba, 1921. szept. hó 27. Dr. Korniss Géza. GONDOLATOK * * * Mi van ma ? 1921. szept. 29., csütörtök R. kath.: Mihály föa. Prot.: Mihály. Nap kél 5 óra 55 perckor, nyugszik 17 óra 45 (5 45) perckor. Hold kél 3 óra 09 perckor, nyugszik 16 óra 29 perckor (4'29) A nép szava Isten szava, de a „Népszava" nem a nép szava! V\ Magyarország" Magyarország sírját ásta! Jött „Az Est" és Magyarország napja leáldozott! A „Világ" nem világosságot, de nemzetközi sötétséget hirdet! Kossuth Pesti Naplója legalább is olyan messze esik a Hatvany Lajos Pesti Naplójától — mint Makó — Jeruzsálemtől!. Aki mindenkinek megbocsájt, az még nem jó ember, csak gyenge! Tanulj engedelmeskedni,hogy tudjál parancsolni! Engedd futni a kis csirkefogót — nagy gazembert nevelsz belőle! Nemzetedet nem szeretheted erősen, ha ellenségei ellen nem érzel fékezhetetlen gyűlöletet! Rézmozsarak, rézüstök és egyéb fontos réz és nikkel tárgyakat ajánlottak fel nagy tömegben a magyar gazdasszonyok a háború alatt hadi célokra. Templomok harangját szedték le a tornyokból, hogy a haza védelmére ágyút öntsenek belőle. És a közönség sokszor fájó szivvel, de mégis odaadta nehezen nélkülözhető értékes holmiját, mert ugy gondolta, hogy ezzel is szolgálja a haza ügyét. Sokat suttogtak arról, hogy ezek a fémtárgyak üzérkedés eszközei lettek hadimilliomosok kezében. Most meg egy szerény napi hir arról számol be, hogy ezeknek a tárgyaknak megmaradt részét bűnös kezek kicsempészték szerb fegyvergyáraknak. Megdöbbenve olvassuk a hirt. Nem akarunk hinni neki. Hiszen ennél gyalázatosabb hazaárulás alig képzelhető el. Most amikor csonka országunkban alig van érc. ezt az értékes fémet, amelyet a magyar áldozatkészség és hazafiság vitt a nemzet oltárára, kicsempésszék az ellenségnek fegyvergyártás céljaira. Ilyen erkölcsi züllés csak kétségbeejthet minden magyar embert. Reméljük, hogy az államhatalom erélyes nyomozást indit s kegyetlenül megbünteti a hazaárulókat. * Balla haragszik. Nem aktuális a dolog, nem is nagyon fontos. Csak éppen, hogy eszembe jutott. Balla képviselő ur nagyon haragszik, hogy Csabán Csizmadia népgyűlésen szónokolt. Kifejezést is adott haragjának valamelyik legutóbbi ülésen. Hát bizony nem is lehet kellemes egy követnek sem az, amikor kerületében más képviselőket hallgat a tömeg. De hát erről senki sem tehet, csak éppen a képviselő ur. Miért nem jön le ö is néha ? Miért felejtette el olyan hamar azt a mesét a menyasszonyról, meg a vőlegényről? Vagy ez az a nagy hűség, amiről olyan szépen fuvolázott? Ha beszámolót nem is akar tartani, szavazói annyit talán megérdemelnének, hogy hébe-korba adj' Istent mondjon nékik? Bizony ha ő nem jön, ne csodálkozzon, ha Csizmadiát hallgatja a nép. Vagy talán azért nem jön, mert érzi, hogy itt ugyan vajmi kevesen várják? Tán' azt tudja, hogy a „menyasszony", a választók tömege régen kiábrándult a „vőlegényből" s akkor akarja látni, amikor a háta közepét? Biz' az meglehet, hogy igy van, de hát erről megint csak nem tehet Csizmadia, sem a csabai választók tömege, hanem csak éppen Balla Aladár, — a haragos. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország!