Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-24 / 162. szám

Békéscsaba, 1921. julius 24. Kőrőavidék VEGYES Ujabb számadás a háború költségeiről Newyorki jelentés szerint Ernest L. Bogart, az illinoisi egyetemen a közgazdaság tanára, kiszámitototta, hogy a világháborúban résztvett ál­lamok háborús kiadása kettőszázgyolc milliárd háromszázöt millió nyolc­százötvenegyezer és kettőszázhuszon­ketiő dollár volt. Ebből az összeg­ből több mint negyvennégy |milliárd dolláros kiadásával Anglia áll első helyen. Tízezer méter magasságban a föld fölött. Párisból jelgntik: Kirch repülő a bourgeti repülőtéren uj magassági rekordott állított föl. Háromszáz ló­erejü motorral ellátott repülőgépével 10.600 méter magasságot ért el. A hendoni légi derbyben John Her­bert James maradt a győztes, aki a 200 kilométeres utvonalat 1 óra és 14 perc alatt tette meg. Agglegények veszedelme Törökországban A Daily Mail jelenti, hogy az an­gorai török nacionalista parlamentben törvényjavaslatot terjesztettek elő, amelynek az a célja, hogy Törökor­szág elnéptelenedését megakadályoz­zák. A törvény elsősorban az aggle­gények ellen irányul. Minden huszon­öt éves férfinek kötelességévé teszik a megházasodást. Aki nem házasodik meg, vagyonának negyedrészét kény­telen az államnak átszolgáltatni. Ezt az adót a mezőgazdasági állambank veszi át és azokra ruházza, akik anyagi okokból nem tudnak meghá­zasodni. Állami szolgálatba aggle­gények nem alkalmazhatók a törvény értelmében. Azok pedig, akik meg­házasodtak, kölcsönökben,, pénzbeli támogatásban s egyéb kedvezésben részesülnek, támogatják őket gyer­mekeik nevelésében is. Az agglegé­nyek ellen viszont egyéb szigorú rendszabályokat is léptetnek életbe. A törvényszéki eljárásoknál a háza­sok enyhébb elbánásban részesülnek, mint az agglegények, akiket gyakran igen szigorú munkára is Ítélnek. Az ötven éven aluli férfiaknak meg­engedik, hogy két esetleg több fele­séget is tartsanak. Törökországban a poligámia elméletileg meg volt eddig is engedve, de költségessége miatt csak gazdag emberek enged­hették meg maguknak azt a fény­űzést, hogy több feleséget is tartsanak. Az uj törvény a többnejüséget ismét lehetővé teszi. SZÍNHÁZ A csabai szinház sorsa A fővárosi lapokból, kerülőuton, elkésve értesült í csabai napisajtó arról, hogy a csabai sziniidényre pályázatot írtak ki. Meglepetés volt ez a hir nemcsak nekünk, újságok­nak, de a szinházjáró közönségnek is és méltán gondolkozóba ejthet mindenkit. Különös elsősorban a pá­lyázat kiírásának titokzatos formája, de még különösebb az, hogy a szín­ügyi bizottság cimü, ugylátszik exklu­zív intézmény, mely a nyilvános el­lenőrzésnek is felette áll (?), dacára az utólag sebtiben és titokban kiirt pályázatnak, még májusban valóság­gal elkötelezte magát Csáky Antal­nak, akinek tavalyi működése — hogy enyhén fejezzük ki magunkat, olyan sok kivánni valót hagyott maga után. Békéscsaba ma Csonkamagyaror­szágnak jelentős városa és semmit, tehát a színészet ügyét sem lehet ugy kezelni, mint történt a múltban. Ez alól még a szinügyi bizottság sem kivétel, melynek tehát nincs joga, hogy a közönség, a nyilvánosság hozzászólása, ellenőrzése nélkül dönt­sön művészi kérdésekben, mert azok után, ami a csabai színháznak Csá­kyék kezébe való átjátszása körül történt, ehhez való hozzáértését, vagy legalább is elfogulatlan jóhiszemű­ségét tisztelettel kétségbevonni va­gyunk kénytelenek. Azzal, hogy ez a Békéscsaba kul­turnivója szempontjából nem közöm­bös színházi puccskísérlet sikerülni nem fog, mindenkinek tisztában kell lennie, tehát Ja hivatalos köröknek is. Ha a rövid és elkésetten kihir­detett pályázati határidőre megfelelő pályázatok be nem 'érkeznek, a pá­lyázat határidejét ki kell tolni, mert Csáky-féle kísérletezéseket eltűrni nem lehet. Békéscsaba inteligens, áldozatkész szinházjáró közönségének joga van arra, hogy amúgy is lefokozott igénye­inek megfelelő társulat kapja meg a csabai színházat, olyan társulat, amelynek a 'megfelelő együttesen kívül díszletei és ruhatára is van. Csákiéknál pedig mindhárom kellék hiányzik A szinház sem nem üzlet, sem pedig nem magánügy, hanem köz­ügy és fontos kulturérdek. A szinház nevel, kulturát fejleszt és terjeszt, tehát legelsősorban művészi értéket kell nézni a pályázatnál. Ebben a tekintetben pedig a közönségnek is van szava, mely az elmúlt szini idényben feltétlenül Csákyék ellen szavazott. Elvárjuk a szinügyi bizottságtól, hogy minden további lépését a nyil­vánosság legteljesebb ellenőrzése mellett teszi meg. Megkérdeztük ez ügyben dr. Ber­i thóty István polgármester urat is, ; aki ugy nyilatkozott, hogy eddig 3 I pályázó és több érdeklődő van a ; csabai színházra, de a szinügyi bí­| zottság májusban Csáky kérelmét l nem utasította el, hanem bizonyos i kikötéseket állított fel vele szemben, amiből joggal vélelmezheti Csáky, | hogy a színházat megkapja. A szín­í ügyi bizottság azonban másként is ! dönthet. Igen. Máskép is kell döntenie, ! mert lehetetlen, hogy a színházat ki­| sérletezések céljaira adják ki. Közgazdaság. Szabadforgalom. Irta: Mázor Pál oki. gazda. A legutóbbi piacon ismét sajnála­tos események játszódtak le, amelyek semmiképen sem alkalmasak arra, hogy a termelök és a fogyasztók kö­zött szükséges egyensúlyt fentart­sák, sőt ellenkezőleg: olyan hatást váltottak ki a termelő kisgazdák ré­széről, amelyek alkalmasakarra, hogy a hetipiacról visszariassza őket, mert hiszen nincsen a kisgazda által elő­állított terménynek szabott ára; a gazda pedig nem tudja megállapí­tani esetenként azt a határt, amelyen túllépnie nem szabad. — A legutóbbi időben a jelenlegi kormány szabad­forgalom mellett döntött," lévén az a meggyőződése, hogy azon esetben, ha a kisgazdát különféle korlátozó rendeletekkel, rekvirálással stb. to­vább már nem molesztálják, ugy in­tenzívebben indul meg a termelő munka s nagyobb lévén a kínálat, természetes, hogy az árak lejebb fog­nak lassanként szállni. Igaz, elismerem, az árak még ma is tul magasak, de ennek nem a kis­gazda az oka, hanem ' legelsősorban a háború, továbbá azok, akik Ma­gyarország megcsonkítását előidézték, a hazaárulók és mert ennek a szo­morú állapotnak eredménye az lett, hogy ma kisebb területen sokkal több fogyasztót és olyan egyéneket kell táplálni, kik önhibájukon kivül produktív munkát egyáltalán nem végezhetnek ; s ez — sajnos — nem­csak Békéscsabán van igy, de az egész országban. Itt tisztelettel jegyzem meg, hogy ezen az állapoton sajnos, semmiféle kormányrendelet és rendőri aszisz­tencia segíteni nem fog, mert hiszen akkor, amidőn a kisgazda egyéb életszükségleti cikkeit szintén tul ma­gas, 100-szoros áron kénytelen a helybeli piacon megszerezni, termé­szetesnek találhatjuk, hogy ő sem adhatja termékeit olcsóbban, mint az iparos és kereskedő. A legvilágo­sabb példa erre, hogy a mult évben statisztikailag lett kimutatva, hogy kevesebb területet vetettek el búzá­val a kisgazdák, mint annak előtte; ennek oka abban rejlett, hogy a gazda nagy fáradtsággal, sok után­járással előállított portékája felett nem rendelkezhetett ugy, mint azon ipa­ros, aki megvette a keréktaiphoz, küllőkhöz stb. valót, avagy a rőfös kereskedő a szatin, a grenadin, crep, muszlin, avagy mit tudom én miféle műnyelven elnevezett bécsi rongyot s ugy adhatta, amint az neki jólesett; nem vonta felelősségre senki, mert nem is értett hozzá. Továbbá ezek a fentnevezett üzletemberek nem állot­tak ki egész éven át olyan rettegést, mint a kisgazda, aki egész éven át szakadatlanul ki van téve az időjá­rás szeszélyeinek, a növényi és állati paraziták légióinak s legvégül a tőzs­dének. De menjünk tovább. Az a kisgazda, — mert hiszen ezekről van szó — kora hajnaltól, késő éjjelig fárad, izzad, véres verejtékkel munkálkodik, hogy a legszükségesebb munkát a földnek megadja s hogy a magas munkabérek, a nagy adók s egyébb terhek mellett vénségére egy pár ga­rast szerezzen. Egy 20 holdas kisgazda csak ugy tud megélni, ha a felesége és egész családja állandóan a talpon van, ha elég korán tud a csirkéivel a piacon megjelenni. Meggyőződhet mindenki aki akar arról, hogy sok kisgazdá­nak felesége már december hónap­ban költetett csirkét a szobában, azokat ott tartja, együtt él velük, ápolgatja s mindezt azért, hogy az Andris fiának tudjon venni inget vagy lábravalót, mert szorgalmas férje szerezménye másra kell. Arról is meggyőződhet;bárki, hogy a kis­gazda az, aki a legkevesebb csirke­húst fogyasztja, egyszerűen azért, mert nem telik neki s lévén az ő gyomra heti 18 leveshez 'hozzászok­tatva, mely bár egészséges eledel, de mégsem csirkehús ! Igy van ez s amikor szerény véle­ményemet én mint gazda, de teljesen földnélküli, nem osztom a fogyasz­tókkal, azért nem, mert nagyon ré­gen ismerem a kisgazdát s megtu­dom érteni — dacára hogy én is a piac/ól élek 1 Amidőn a fentieket előadni bátor voltam, egyben nem mulaszthatom el, hogy a vezető rendőjkapitány ur figyelmét fel ne hivjam arra, hogy a kisgazdákkal a piacon tapintatosan járjanak el s igyekezzenek a terme­lők és a fogyasztók érdekeit egyfor­mán megvédeni. egy Istenben, hiszek egy bazában, egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen" Takarékpénztárak, Szövetkezetek és Részvénytársaságok részére minden üzleti könyvet pontosan készít fővárosi mintára be­rendezett vonalozó intézetében a Körösvidék Rt. ÉS ÉPÍTÉSI HMÍIHT9R BETONÜRU BELANKA MIHÁLY ÉPÍTÉSZ, BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 18. SZ. Raktáxon tart és szállít: Vasbeton kerítéseket, kádakat, kntgyíirüket, csöveket, vályúkat, ce­mentlapokat stb. Továbbá cementet, meszet, téglát, cserepet, épületfát, üveget, nádfonatot, kátránypapirt stb. építési anyagokat. — Tervez és vállal: Lakóházakat, gazdasági épületeket, vasbetonszerkezeteket és bármilyen építkezéseket TERVEZŐ ÉS VÜLLilLím ifiOOü!

Next

/
Oldalképek
Tartalom