Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-23 / 161. szám

Békéscsaba, 1921. julius 79. Csütörtök II. évfolyam 159. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér !8. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai nagsil&p Előfizetési arak: £gy hóra 35 K, negyedévre 100 K. félévre 2Ü9 K. — Egyes szám ára 2 kiróna 9 Keresztény HirlapM és o fliiág Bizony furcsa s csak a türelmes papíron lehetséges, hogy igy összekerüljön a destrukció a szabadkőművesség mételyt lehelő virága és a keresztény sajtó, — de mégis megtörtént abból az alkalomból, hogy a Világ, debreceni „tudósítója" nyomán hasábos cikkben em! ékezett meg a Tiszántúli Keresztény Írók és Hírlapírók Szövetsége megalakulásáról. A nevezetes tudósítás humorosan és irónikus éllel van megírva, de épen ezért kitetszik a sorok közül a bűntudatos megriadtság. Elhisszük, hogy Világéknak nem tetszik semmiféle keresztény megmozdulás, hiszen ez csak az ő maradék hatalmuk további lemorzsolását jelentheti s éppen ez a rituális felszisszenés oszlatja el aggodalmunk utolsó, legkisebb árnyékát is a debreceni keresztény sajtószervezkedéssel szemben. Eldöntött tény, hogy az összeomlásnak következésképen az ország megcsonkításának legfőbb okozója a „magyarországi*

1 sajtó. Az a sajtó, melyaek a Világ egyik legtipikusabb képviselője és azok a szabadalmazott újságírók, akiknek soraiból kerültek ki a kériek, magyarlajosok, göndörök, lászlójenők és sok-sok társuk, akik részint a jó! megérdemelt börtönökben álmodják vissza a Világ világát, részben pedig a biztonságos külföldön bujtogatnak a keresztény Magyarország ellen. Legalább is ízléstelen, de inkább felháborító tehát az, hogy még mindig a Világ és érdektársainak elismerjük tekintélyes csoportja sajátítja ki magának a „magyarországi" újságírást. Az újságírás ma még hivatottság kérdése és nem szükséges hozzá Világok szabadalma. Elég szomorú, hogy az úgynevezett hivatásos ujságirók annak idején olyan könnyedén eldobták a magyar jelzőt és „magyarországi "-vá vedlettek s szakszervezetté válva borultak a vörös kalapácsos ember lába elé. Ennek a magyar újságíró gárdának nincs joga a magyar újságírás nevében beszélni és nincs joga lekicsinyelni azokat, akik bátor kézzel ragadták meg azt a zászlót, amelyet a hivatásosok porba ejtettek. Ma a keresztény újságírás — igaz — nagyrészt olyanok kezében van, akik nem csak újságírók. De becsülettel végzik azt a nemzetvédő munkát, amelyet végezniök kötelesség. Majd ha a keresztény újságírók gárdáját felnevelik a keresztény szövetségesek, akkor nem lesz szükség a külső segítségre, de akkor Világ-ék sem lesznek már, akik ellen küzdeni kell a tisztességes sajtónak. Lítwésioff áruló ? Általános felfordulás előjelet Oroszországban — Parasztok ós kozákok véres lázadásai a szovjetrendszer ellen Páris, julius 22. Az orosz bolsevik-kormány saját adatai szerint az utolsó hat hónap folyamán Középoroszországban száztizennégy esetben tört ki a lokális forrongás, 249 bolsevikellenes összeesküvésnek jöttek a nyomára, 4300 embert végeztek ki és 29,000-et börtönöztek be. Azt hiszik, hogy a tényleges állapot még ennél is rosszabb. Már ezek a számok is azt mutatják, hogy csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy a szovjetrendszer már gyökeret vert Oroszországban. Az orosz bolsevik-kormánynak a külföldi ügynökeihez küldött minden j egyes tudósítása ugyanazt emlegeti. A beérkezett hirek szerint jelenleg is j igen sok helyen vannak lokális forradalmak és helyi jelentőségű lázongások. Az asztracháni kerületben valóságos guerillaharcok folynak a kom- • ! munisták és Bakstugne helyi vezéremberei között. A kalmük hegylcjtőkön egy Lietny nevü volt bolsevikvezér elárulta és lemészárolta társait. A Briansle kerületben a kozák hetman elpusztította a szovjeteket. Saratovban, amikor a parasztoktól élelmiszereket akart rekvirálni a kormány, Sapojikov vezetése alatt lázadás ütött ki. A lázadást elfojtották ugyan, azonban a vezér az uráli hegyekbe menekült és még mindig sok emberrel rendelkezik. A tatárok Krimeában fellázadtak és szerte pusztítják a vidéket. Mindezek természetesen helyi jelentőségű felkelések és nincsenek egységes vezetés alatt, azonban mind több és több helyen mindgyakrabban ütik fel a fejüket és nagyban hozzájárulnak a fejetlenség terjedéséhez. Ennek a hatása magában a központban is érezhető és a szövetségesek által lefoglalt és Litvinoff titkárához Rigába címzett egyik levél határozottan mutatja, hogy milyen nagy az egymás elleni bizalmatlanság a kommunisták táborában. Egy levél azt állítja, hogy a külügyi népbiztosság összes tisztviselői árulók és hogy az összes külföldi ügynökök lallankint elvesztik a fejüket. Különösen gyanakszik Victor Kopp berlini szovjetképviselőre és attól fél, hogy ennek esetleges árulása folytán az egész eddigi németországi munkájuk kárba vész. A levél egyben kétszínű játékkal vádolja magát Litvinoffot is és azt mondja, hogy Litvinoff végeredményében a saját kétszinüségének • lesz az áldozata. Ez a levél már jó néhány hét előtt kelt ugyan, azonban a Párisba beérkezett hirek szerint azóta Oroszországban nemcsak, hogy nem javultak, hanem rosszabbak lettek az állapotok. Készülődnek a japánok (Páris, julius 22.) Orosz lapok jelentései szerint a japánok nagyszabású katonai erősítéseket végeznek szigeteiken. Cegléd város távirata a kormányzónak (Budapest, julius .22.) Cegléd keresztény társadalma táviratilag arról értesítette a kormányzót, hogy mindaz, amit Beniczky a ceglédi állapotokról elmondott a parlamentben, légből kapott valótlanság. Kéri a kormányzót, hogy akadályozza meg erős kézzel azt, hogy képviselők az indeinnitás védelme alá rejtőzködve, ilyen merényleteket intézzenek az ország talpraállása ellen. Megszállott területről való diákok hazatérése {Buáapest, julius 22 ) Az Országos Menekültügyi Kirendeltség közli, hogy azok a diákok, akik szünidőre megszállott területen levő otthonukba akarnak hazautazni, eziránti kérelmükhöz magyar útlevelet, indexet (középiskolai évvégi bizonyítványt), 1 db arcképet és 370 koronát (az idegen vizűm diját) köleiesek mellékelni. A jelentkezés' annak a menekültügyi kirendeltségnek a közvetítésével történik, amelynek a névsorán az illető diák szerepel. a nemzetgyűlés mai ülése Buáapest, julius 22. A nemzetgyűlés mai ülését Kenéz Béla alelnök nyitotta meg tizenegy órakor. Négyessy László azokról a beszédekről szólott, amelyeket két francia ' szenátor a magyarság érdekében, a trianoni béke végrehajtása ellen mondott a szenátus legutóbbi ülésén. A szenátorok nagy buzgalommal karolták fel felszólalásukban Magyarország érdekeit és a magyarságigaz ügyét. Ez bizonyság arra, hogy a francia nemzet lelkét is megmozdította már szomorú sorsunk. Maguk a franciák beismerték a szenátus szine előtt, hogy Magyarország büntetésének kiszabói sem erényt, sem mértéket nem ismertek holott a magyarságot nem terheli felelősség a háború felidézéséért. Nem folytathatják tovább a vakgyülölet politikáját a szövetséges hatalmak Magyarországgal szemben. A kíméletlen eldarabolás végzetes következményekkel járhat. Briand válaszolt a két szenátor beszédére és szavaiból már nem a gyűlölet, hanem a békülékenység szólott. Négyessy felhívta a nemzetgyűlés figyelmét a francia szenátus hangulatának megváltozására. Perlaki György Pécs ás Baranya tarthatatlan állapota ügyében beszélt. Kérte a kormányt, hogy haladéktalanul tegyen ujabb lépéseket a kiürítés érdekében.. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter a jóvátétel aktuális kérdéseiről számolt be. Bejelentette, hogy a jóvátételi-bizottság az ország súlyos anyagi helyzetére való tekintettel nem fog állandóan Magyarországon tartózkodni. Csak időközönként látogat majd el Budapestre. Azt hiszi, hogy a jóvátételnél teljes mértékben beszámítja a bizottság az oláhok által okozott károkat. Szádeczky Lajos arra figyelmeztette a kormányt, hogy a magyarcseh gazdazági tárgyalásokon ne tanúsítson engedékenységet a csehekkel szemben, mert mi nem vagyunk annyira ráutalva a sürgős gazdasági megegyezésre, mint a csehek. Egyébként könnyű velük a megegyezes, mert a történelem tanúsága szerint jó viszonyban voltunk velük. Friedrich István közbekiáltott: „Gyűlöltük őket mindig ! R leggyávább náció!" Rz elnök rendreutasította Friedrichet. Szádeczky a közös magyar-lengyel határ érdekében szólott még. Rz ülés 14 órakor ért véget. Budapesti terményárak Buza 1125, Rozs 815, Takarmányárpa 950, Tengeri 1100, Zab 1150, Köles 800, Fehérbab 9, Tarkabab 7, Uj burgonya 2-30.