Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-14 / 153. szám

2 fiőrösviűék Békéscsaba, 1921 . julius 14. GONDOLATOK Rupert úrra, az örökké szen­zációthajhászó követre megint rá­sütötték, hogy valótlan adatok alap­ján hozta izgalomba a Házat, sőt az egész ország ama részét,. mely könnyen is szívesen beugrik az ilyen szónoklatoknak. Most aztán következik egy csomó kimagyarázás itt is, ott is s a nagy szenzáció felett napirendre térnek. Jól tudta bizonyára Rupert ur is, hogy igy lesz ez; valószínű, hogy ő maga is meg volt győződve adatai hamisságáról, de hát — gondolta — egy kis kavarodás nem árt s ő, a nagy ellenzéki ezen az uton uj ba­bérokat arathat. Az persze nagyon tizedrangu kér­dés az ilyen uraknál,hogyhandabandá­zásukkal az egész országnak mér­hetetlenül sokat ártanak. De mit nekik az ország érdeke, a magyar nép nyugalma, a külföld véleménye! Fő, hogy a* kormánynak kellemet­lenkedjenek s a maguk népszerű­ségét növeljék? Minden egyéb olyan nagyon mellékes! * A magyar rabok, a még mindig orosz fogságban sínylődő hadifoglyok érdekében interpelláltak a Házban, melynek ered­ménye lett egy kiáltványnak megszerkesz­tése az összes külföldi hatalmakhoz. A veszekedések és személyeskedések po­koli zűrzavarában végtelenül jól esik hal­lanunk ilyen interpellációt. íme vannak nekünk közös, nagy, szent fájdalmaink, egyetemes gyötrelmeink, mindnyájunkat összefogó vágyódásatnk. Mennyivel ma­gasztosabb, ha ezeknek adnak kifejezést a derék honatyák, mint egyéni sérelmeik s kicsinyes érdekeik elzokogásának. . Már szinte általánossá lett, hogy min­den interpelláció vagy személyeskedik vagy apró szemétdombokat tár fel, hogy annak bűzét elterjessze az egész ország- j ban, sőt lehetőleg külföldön is. Nem csoda, ha minden jóizlésü és jóérzésű magyar eirfber már eleve irtózik minden inter­pellációtól. Annál jobban esik hallanunk egy ko­moly, igazán közös érdekeket szolgáló nyilt kérdés elhangzását. Mikor jutunk el újra ahhoz a parla­menti nivóhoz, amikor a képviselők azért fognak interpellálni, mert nemzeti fájdalom szúrt szivükbe, országos érdek elhanya­golását vették észre?! * Az oláh tanárok. Nem vala­mi jó véleménnyel vagyunk az oláh tanárokról, különösen azok, akiknek volt alkalmuk látni, hogy a magya­roktól elvett iskolákba milyen anal­fabéta dászkálokat tettek be vezető pedagógusoknak. Ez a rossz vélemény ugy látszik, nemcsak a magyarok körében él, hanem az erdélyi, sőt az oláhországi oláhság is tisztában van tanférfiai tuáományos és erkölcsi értékével. Ezt bizonyítja az oláh közoktatás­ügyi miniszter nyilatkozata, melyet egy parlamenti interpellációra adott. Tudniillik egy oláh leányiskolában botrány történt. A vizsgálatokhoz kiküldött kormánybiztos éppen nem kislányok társaságához illő módon viselkedett, sőt. . . A képviselő kérdést intézett a miniszterhez, van-e tudomása e botrányról. A miniszter kijelentette, hogy tud a dologról s csak azért akarta elsimítani a botrányos esetet, „mert észrevehető, hogy Romániá­ban a közönség lassanként elveszti bizalmát a tanárikar egyes tagjai iránt s nem akart ehhez ujabb okot szolgáltatni Hát nem kultur állam az olyan, ahol ilyen gondosan igyekeznek el­simítani a kulturbotrányt! ? .. . Fronciocrszoo ratifikálta a trianoni beket Súlyos rágalmak Magyarország ellen Páris, julius 13. A szenátus tegnap esti ülé­sén elfogadta a trianoni szerződést és a kisebbségek­re vonatkozó jegyzőkönyvet. Páris, julius 13. (A MTI szikratávirata.) A Havas­ügynökség jelenti: A szenátus teg­nap éjjeli ülésében tárgyalta a trianoni békeszerződést. Reynald elő­adó mindenekelőtt megjegyezte, hogy a trianoni békeszerződés, jóllehet, már három nagyhatalom ratifikálta, Franciaország nélkül életbe nem léphet, mert ez Franciaország presz­tízsének és befolyásának csökkené­sét jelentené, mert Franciaország akkor nem védhetné meg azokat az érdekeket, melyeknek védelmére és képviseletére vállalkozott. A trianoni békeszerződést ugyanazok a vezér­elvek inspirálták, mint a versaillesi és saint-germaini szerződéseket, te­hát az igazság, az elnyomott népek felszabadítása, a kártalanítások és jóvátételek, a legyőzöttek és egykori támadók terhére rovandó kötelezett­ségek és a feltétlen szükséges biz­tonsági garanciák. Magyarország régi határainak egyi­két sem tartja meg. Mindenünnen régi területének közepe felé van szorítva, volt nemzetiségeinek ja­vára. Azokat az erőket, amelyekkel rendelkezhetik, pontosan megállapí­tott határok közé szorították, ezek nem is szolgálhatnak másra, mint egyedül a belső rend fenntartására és a határok megőrzésére. Különleges nehézségek támadhat­nak azonban a hadsereg megszer­vezése körül, minthogy a katonai szolgálat már nem kötelező, az ön­kéntes; toborzás viszont bonyolulttá válik ebben az agrár államban oly­annyira, hogy a bolseviki propa­ganda könnyűvé tételétől lehetne tartani. A több mint négy éven át tartó világháború sem végződhetett ba­rátságos megegyezésekkel és köl­csönös megállapodásokkal. Egysze­rűen a győzők szólnak a legyőzött­höz a Magyarországot érdeklő tria­noni békeszerződésben is. Idézi a jelentés arra nézve, hogy Magyar­országot felelősség terheli a világ­háborúért, többek között a Szer­biához intézett ultimátum ki nem elégítő voltát, az ultimátumra adandó válaszra szabott határidő rövidsé­gét, a hatalmak ismételt közbelé­pési ajánlatainak visszautasítását stb. •a » sa « w i 9 gazdák iskolája - A „Körösvidék" ismételten mél­tatta a gazdák szakképzésének or­szágos jelentőségű fontosságát. En­nek során rámutattunk arra is, hogy a jövő nemzedék megfelelő iskoláz­tatása mellett gondot kell fordítani a felnőttek szakképzésére is, ha nem akarjuk kockáztatni az iskolai neve­lés sikerét. Aki ismeri a gazdaközönségnek erősen konzervatív természetét, az tudja, hogy milyen kevés eredményre lehet számítani a könyveknek, sőt az élőszóval előadottaknak tanításá­ból is, meri sem az egyik, sem a másik nem bir elég erős meggyőző erővel a megszokással szemben. A gazdák legtöbbjének ragaszko­dása az ismert és megszokott föld­miveléshez olyan erős, hogy még a látottak és saját maga által közvet­lenül tapasztaltak sem egyhamar győzik meg az attól eltérő müvelés helyesebb és hasznosabb voltáról. De azért tagadhatatlan, hogy a jól müveit földek szomszédságában élő gazdák mégis jobban müvelik föld­jeiket, mint azok, akiknek birtoka távolabb esik minden képzettebb gazda földjétől. Ez a hatás pedig csak öntudatlan, mert legtöbbször kizárólag ösztönszerű ellesés ered­ménye és az ember természetében rejlő utánzó készség folyománya. Mennyivel nagyobb hatást gyako­rolnának az ilyen jól vezetett gazda­ságok környezetükre, ha egyrészt ter­jedelmük azonos volna a szomszé­dos birtokok átlagos nagyságával, másrészt vezetőik a gazdatársada­GySIkoI a szovjet Páris, julius 13. Moszkvából érkező szovjet-hírek szerint számos moszkvai gyárban a munkások harcot hirdetnek a szovjethatalom ellen. Ezek a munkások már nem is jelentek meg azon a hivatalos értekezleten, amelyet a szovjetveze­tőség az oroszországi általános helyzet megbeszélése céljából hivott össze. A munkások az uton-utfélen osztogatott kommunista röpiratokat mind el­égetik. Állítólag az orosz lapok sem titkolják, kogy a bolsevikiek szigorú megtorlásokkal élnek ezekkel a munkásokkal szemben. Csaknem száz munkást tartóztattak már le és néhány kivételével mind agyonlődék őket. lomhoz közelebb álló elemekből ál­lanának és velük állandó bensősé­gesebb érintkezést tartanának fenn. A felnőtt gazdák szakképzettsé­gének növelésére eredményesebb eszközt nem tudunk elképzelni a mintagazdaságoknál, melyeknek a tanyavilágban elszórva, egymástól mintegy 5—6 kilométer távolságban kellene elhelyezkedniük, hogy a kör­nyékbeli tanyákból könnyen hozzá­férhetők legyenek. A földbirtok helyesebb megoszlá­sáról alkotott törvény végrehajtasa a lehető legkedvezőbb alkalmat nyújtja a mintagazdaságok tervszerű felállításához, melyek egyébként is beállíthatók volnának minden külö­nösebb áldozatok nélkül, mihelyt a gazdasági felügyelőségek járásonként is fel lesznek állítva. Az értelmesebb kisgazdák között bizonyára akadnának olyanok, akik vállalkoznának arra, hogy gazdasági felszerelésük kiegészítése ellenében kötelezzék magukat, gazdaságukat a gazdasági felügyelő utasításai szerint vezetni s arról az érdeklődő szom­szédoknak felvilágosítást adni. A föld­müvelésre adott utasítások írásba foglalva is átadandók volnának meg­felelő magyarázattal és indoklással, ugy, hogy azt a mintagazdaság ke­zelője az érdeklődőknek felolvas­hassa, azt velük megbeszélhesse. A • mintagazdaságok felszerelésé­hez a gazdasági gépgyárakat is igénybe lehetne venni, mert azok aligha zárkóznának el attól, hogy ilyen helyekre mintagépeket tegyen vagy legalább is méltányos áron rendelkezésre bocsássanak. Ezek a mintagazdaságok volnának az ismétlő iskolák helyei is, ahol va sárnaponkint ismeretterjesztő össze­jöveteleket is lehetne rendezni a gaz­daság bemutatásával kapcsolatban. A gazdasági szakképzettség ter­jesztésének ez a módja megér min­den áldozatot, mert költségei bősé­gesen megtérülnének a fokozódó ter­melés jövedelemszaporulatának adó­jából, nem is véve figyelembe a többtermelésnek számtalan, itt nem részletezhető óriási előnyeit. Belügyminiszteri rendelet Gerendás elszakadása iigpen Most érkezett meg a belügyminisz­ternek az alispánhoz intézett leirata, amely Nagygerendásnak elszakadási ügyében dönt. A leirat szövege a következő: . „Békéscsaba r. t. város határához tartozó Nagygerendás puszta önálló nagyközséggé való alakulása 1919 március 8-án 22031—919. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelettel engedé­lyeztetett. Békéscsaba város polgár­mestere közvetlenül hozzám felter­jesztést tett, hogy fenti, eddig egyéb­ként is végre nem hajtott rendeletet helyezzem hatályon kivül. Ennek az előterjesztésnek a követ­keztében a kérdéses községgé alaku­lás ügyét megvizsgáltam és kijelen­tem, hogy az előidézett belügyminisz­teri rendelet érvénytelennek tekintendő, mert az 1920. I. t. c. 9. §-ának ren­delkezése szerint az u. n. népköz­társaság szerveinek rendelkezései ér­vénytelenek. Megjegyzem, hogy a kérdéses rendelet alapjául vett tény­állás egyébként sem szolgálhatott az önálló községgé alakulás megenge­désének alapjául, mert az 1913. év­ben előterjesztett kérelem, amelyet 1915-ben a belügyminiszter már el­utasítóit, az időközi változások kö­vetkeztében 1919-ben irányadóul nem tekinthető. Az 1918. évben Kovács András és társai részéről előterjesz­tett kérelem pedig a községgé alaku­lás megengedhetősége törvényes elő­feltételeinek a beadás időpontjában való fennforgását egyáltalában nem igazolta s ez a hiány a helyszínen tartott tárgyalás alkalmával sem nyert megfelelő és szabályszerű pótlást. Kijelentem azonban, hogy nincs aka­dálya annak, hogy az önálló köz­séggé alakulás ügye a szabályszerű módon és a törvényben előirt kellé­kekkel biró uj kérelem előterjesztése esetében törvényszerű tárgyalás és elhatározás alapjául szolgáljon". A rendelet tartalmáról az alispán most értesiti az érdekelteket. Tudomásunk szerint a nagygeren­dási adózók nagyobbrésze az elsza­kadás ellen foglalt állást. Nem lehet lényeges magyar-cseh hat ár­kiigazítás a csehek szerint (Prága, julius 13.) A cseh lapok Briand nyilatkozatával foglalkozva egyhangúlag megállapítják, hogy ha­tárkiigazitás Magyarország és Cseh­ország között csakis közös megegye­zés alapján várható. Ez pedig nem jelenthet lényeges változást a jelen­legi helyzeten. Szárazság Angliában London, julius 13. Angliában nagy a szárazság, London vidékén 135 nap óta nem volt eső.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom