Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-14 / 153. szám

2 fiőrösviűék Békéscsaba, 1921

. julius 14. GONDOLATOK Rupert úrra, az örökké szenzációthajhászó követre megint rásütötték, hogy valótlan adatok alapján hozta izgalomba a Házat, sőt az egész ország ama részét,. mely könnyen is szívesen beugrik az ilyen szónoklatoknak. Most aztán következik egy csomó kimagyarázás itt is, ott is s a nagy szenzáció felett napirendre térnek. Jól tudta bizonyára Rupert ur is, hogy igy lesz ez; valószínű, hogy ő maga is meg volt győződve adatai hamisságáról, de hát — gondolta — egy kis kavarodás nem árt s ő, a nagy ellenzéki ezen az uton uj babérokat arathat. Az persze nagyon tizedrangu kérdés az ilyen uraknál,hogyhandabandázásukkal az egész országnak mérhetetlenül sokat ártanak. De mit nekik az ország érdeke, a magyar nép nyugalma, a külföld véleménye! Fő, hogy a* kormánynak kellemetlenkedjenek s a maguk népszerűségét növeljék? Minden egyéb olyan nagyon mellékes! * A magyar rabok, a még mindig orosz fogságban sínylődő hadifoglyok érdekében interpelláltak a Házban, melynek eredménye lett egy kiáltványnak megszerkesztése az összes külföldi hatalmakhoz. A veszekedések és személyeskedések pokoli zűrzavarában végtelenül jól esik hallanunk ilyen interpellációt. íme vannak nekünk közös, nagy, szent fájdalmaink, egyetemes gyötrelmeink, mindnyájunkat összefogó vágyódásatnk. Mennyivel magasztosabb, ha ezeknek adnak kifejezést a derék honatyák, mint egyéni sérelmeik s kicsinyes érdekeik elzokogásának. . Már szinte általánossá lett, hogy minden interpelláció vagy személyeskedik vagy apró szemétdombokat tár fel, hogy annak bűzét elterjessze az egész ország- j ban, sőt lehetőleg külföldön is. Nem csoda, ha minden jóizlésü és jóérzésű magyar eirfber már eleve irtózik minden interpellációtól. Annál jobban esik hallanunk egy komoly, igazán közös érdekeket szolgáló nyilt kérdés elhangzását. Mikor jutunk el újra ahhoz a parlamenti nivóhoz, amikor a képviselők azért fognak interpellálni, mert nemzeti fájdalom szúrt szivükbe, országos érdek elhanyagolását vették észre?! * Az oláh tanárok. Nem valami jó véleménnyel vagyunk az oláh tanárokról, különösen azok, akiknek volt alkalmuk látni, hogy a magyaroktól elvett iskolákba milyen analfabéta dászkálokat tettek be vezető pedagógusoknak. Ez a rossz vélemény ugy látszik, nemcsak a magyarok körében él, hanem az erdélyi, sőt az oláhországi oláhság is tisztában van tanférfiai tuáományos és erkölcsi értékével. Ezt bizonyítja az oláh közoktatásügyi miniszter nyilatkozata, melyet egy parlamenti interpellációra adott. Tudniillik egy oláh leányiskolában botrány történt. A vizsgálatokhoz kiküldött kormánybiztos éppen nem kislányok társaságához illő módon viselkedett, sőt. . . A képviselő kérdést intézett a miniszterhez, van-e tudomása e botrányról. A miniszter kijelentette, hogy tud a dologról s csak azért akarta elsimítani a botrányos esetet, „mert észrevehető, hogy Romániában a közönség lassanként elveszti bizalmát a tanárikar egyes tagjai iránt s nem akart ehhez ujabb okot szolgáltatni Hát nem kultur állam az olyan, ahol ilyen gondosan igyekeznek elsimítani a kulturbotrányt! ? .. . Fronciocrszoo ratifikálta a trianoni beket Súlyos rágalmak Magyarország ellen Páris, julius 13. A szenátus tegnap esti ülésén elfogadta a trianoni szerződést és a kisebbségekre vonatkozó jegyzőkönyvet. Páris, julius 13. (A MTI szikratávirata.) A Havasügynökség jelenti: A szenátus tegnap éjjeli ülésében tárgyalta a trianoni békeszerződést. Reynald előadó mindenekelőtt megjegyezte, hogy a trianoni békeszerződés, jóllehet, már három nagyhatalom ratifikálta, Franciaország nélkül életbe nem léphet, mert ez Franciaország presztízsének és befolyásának csökkenését jelentené, mert Franciaország akkor nem védhetné meg azokat az érdekeket, melyeknek védelmére és képviseletére vállalkozott. A trianoni békeszerződést ugyanazok a vezérelvek inspirálták, mint a versaillesi és saint-germaini szerződéseket, tehát az igazság, az elnyomott népek felszabadítása, a kártalanítások és jóvátételek, a legyőzöttek és egykori támadók terhére rovandó kötelezettségek és a feltétlen szükséges biztonsági garanciák. Magyarország régi határainak egyikét sem tartja meg. Mindenünnen régi területének közepe felé van szorítva, volt nemzetiségeinek javára. Azokat az erőket, amelyekkel rendelkezhetik, pontosan megállapított határok közé szorították, ezek nem is szolgálhatnak másra, mint egyedül a belső rend fenntartására és a határok megőrzésére. Különleges nehézségek támadhatnak azonban a hadsereg megszervezése körül, minthogy a katonai szolgálat már nem kötelező, az önkéntes; toborzás viszont bonyolulttá válik ebben az agrár államban olyannyira, hogy a bolseviki propaganda könnyűvé tételétől lehetne tartani. A több mint négy éven át tartó világháború sem végződhetett barátságos megegyezésekkel és kölcsönös megállapodásokkal. Egyszerűen a győzők szólnak a legyőzötthöz a Magyarországot érdeklő trianoni békeszerződésben is. Idézi a jelentés arra nézve, hogy Magyarországot felelősség terheli a világháborúért, többek között a Szerbiához intézett ultimátum ki nem elégítő voltát, az ultimátumra adandó válaszra szabott határidő rövidségét, a hatalmak ismételt közbelépési ajánlatainak visszautasítását stb. •a » sa « w i 9 gazdák iskolája - A „Körösvidék" ismételten méltatta a gazdák szakképzésének országos jelentőségű fontosságát. Ennek során rámutattunk arra is, hogy a jövő nemzedék megfelelő iskoláztatása mellett gondot kell fordítani a felnőttek szakképzésére is, ha nem akarjuk kockáztatni az iskolai nevelés sikerét. Aki ismeri a gazdaközönségnek erősen konzervatív természetét, az tudja, hogy milyen kevés eredményre lehet számítani a könyveknek, sőt az élőszóval előadottaknak tanításából is, meri sem az egyik, sem a másik nem bir elég erős meggyőző erővel a megszokással szemben. A gazdák legtöbbjének ragaszkodása az ismert és megszokott földmiveléshez olyan erős, hogy még a látottak és saját maga által közvetlenül tapasztaltak sem egyhamar győzik meg az attól eltérő müvelés helyesebb és hasznosabb voltáról. De azért tagadhatatlan, hogy a jól müveit földek szomszédságában élő gazdák mégis jobban müvelik földjeiket, mint azok, akiknek birtoka távolabb esik minden képzettebb gazda földjétől. Ez a hatás pedig csak öntudatlan, mert legtöbbször kizárólag ösztönszerű ellesés eredménye és az ember természetében rejlő utánzó készség folyománya. Mennyivel nagyobb hatást gyakorolnának az ilyen jól vezetett gazdaságok környezetükre, ha egyrészt terjedelmük azonos volna a szomszédos birtokok átlagos nagyságával, másrészt vezetőik a gazdatársadaGySIkoI a szovjet Páris, julius 13. Moszkvából érkező szovjet-hírek szerint számos moszkvai gyárban a munkások harcot hirdetnek a szovjethatalom ellen. Ezek a munkások már nem is jelentek meg azon a hivatalos értekezleten, amelyet a szovjetvezetőség az oroszországi általános helyzet megbeszélése céljából hivott össze. A munkások az uton-utfélen osztogatott kommunista röpiratokat mind elégetik. Állítólag az orosz lapok sem titkolják, kogy a bolsevikiek szigorú megtorlásokkal élnek ezekkel a munkásokkal szemben. Csaknem száz munkást tartóztattak már le és néhány kivételével mind agyonlődék őket. lomhoz közelebb álló elemekből állanának és velük állandó bensőségesebb érintkezést tartanának fenn. A felnőtt gazdák szakképzettségének növelésére eredményesebb eszközt nem tudunk elképzelni a mintagazdaságoknál, melyeknek a tanyavilágban elszórva, egymástól mintegy 5—6 kilométer távolságban kellene elhelyezkedniük, hogy a környékbeli tanyákból könnyen hozzáférhetők legyenek. A földbirtok helyesebb megoszlásáról alkotott törvény végrehajtasa a lehető legkedvezőbb alkalmat nyújtja a mintagazdaságok tervszerű felállításához, melyek egyébként is beállíthatók volnának minden különösebb áldozatok nélkül, mihelyt a gazdasági felügyelőségek járásonként is fel lesznek állítva. Az értelmesebb kisgazdák között bizonyára akadnának olyanok, akik vállalkoznának arra, hogy gazdasági felszerelésük kiegészítése ellenében kötelezzék magukat, gazdaságukat a gazdasági felügyelő utasításai szerint vezetni s arról az érdeklődő szomszédoknak felvilágosítást adni. A földmüvelésre adott utasítások írásba foglalva is átadandók volnának megfelelő magyarázattal és indoklással, ugy, hogy azt a mintagazdaság kezelője az érdeklődőknek felolvashassa, azt velük megbeszélhesse. A • mintagazdaságok felszereléséhez a gazdasági gépgyárakat is igénybe lehetne venni, mert azok aligha zárkóznának el attól, hogy ilyen helyekre mintagépeket tegyen vagy legalább is méltányos áron rendelkezésre bocsássanak. Ezek a mintagazdaságok volnának az ismétlő iskolák helyei is, ahol va sárnaponkint ismeretterjesztő összejöveteleket is lehetne rendezni a gazdaság bemutatásával kapcsolatban. A gazdasági szakképzettség terjesztésének ez a módja megér minden áldozatot, mert költségei bőségesen megtérülnének a fokozódó termelés jövedelemszaporulatának adójából, nem is véve figyelembe a többtermelésnek számtalan, itt nem részletezhető óriási előnyeit. Belügyminiszteri rendelet Gerendás elszakadása iigpen Most érkezett meg a belügyminiszternek az alispánhoz intézett leirata, amely Nagygerendásnak elszakadási ügyében dönt. A leirat szövege a következő: . „Békéscsaba r. t. város határához tartozó Nagygerendás puszta önálló nagyközséggé való alakulása 1919 március 8-án 22031—919. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelettel engedélyeztetett. Békéscsaba város polgármestere közvetlenül hozzám felterjesztést tett, hogy fenti, eddig egyébként is végre nem hajtott rendeletet helyezzem hatályon kivül. Ennek az előterjesztésnek a következtében a kérdéses községgé alakulás ügyét megvizsgáltam és kijelentem, hogy az előidézett belügyminiszteri rendelet érvénytelennek tekintendő, mert az 1920. I. t. c. 9. §-ának rendelkezése szerint az u. n. népköztársaság szerveinek rendelkezései érvénytelenek. Megjegyzem, hogy a kérdéses rendelet alapjául vett tényállás egyébként sem szolgálhatott az önálló községgé alakulás megengedésének alapjául, mert az 1913. évben előterjesztett kérelem, amelyet 1915-ben a belügyminiszter már elutasítóit, az időközi változások következtében 1919-ben irányadóul nem tekinthető. Az 1918. évben Kovács András és társai részéről előterjesztett kérelem pedig a községgé alakulás megengedhetősége törvényes előfeltételeinek a beadás időpontjában való fennforgását egyáltalában nem igazolta s ez a hiány a helyszínen tartott tárgyalás alkalmával sem nyert megfelelő és szabályszerű pótlást. Kijelentem azonban, hogy nincs akadálya annak, hogy az önálló községgé alakulás ügye a szabályszerű módon és a törvényben előirt kellékekkel biró uj kérelem előterjesztése esetében törvényszerű tárgyalás és elhatározás alapjául szolgáljon". A rendelet tartalmáról az alispán most értesiti az érdekelteket. Tudomásunk szerint a nagygerendási adózók nagyobbrésze az elszakadás ellen foglalt állást. Nem lehet lényeges magyar-cseh hat árkiigazítás a csehek szerint (Prága, julius 13.) A cseh lapok Briand nyilatkozatával foglalkozva egyhangúlag megállapítják, hogy határkiigazitás Magyarország és Csehország között csakis közös megegyezés alapján várható. Ez pedig nem jelenthet lényeges változást a jelenlegi helyzeten. Szárazság Angliában London, julius 13. Angliában nagy a szárazság, London vidékén 135 nap óta nem volt eső.'