Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-13 / 152. szám

Békéscsaba, 1921. julius 13. Szerda ftsmaieBaioestairsBcwi^ecmíi^ mmmeoa a SSB Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napiSap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes uám ára 2 korona a vagyonváltság in. Egyik vagyon váltsága sem adott okot annyi kifogásolásra, mint a földé. Nagy nehézségek támadtak a teherviselés megnyugtató arányosítása körül. * Ezeket a nehézségeket az okozta, hogy a tervezet eltért attól a -legtisztább, legvilágosabb és legigazságosabb elvtől, amit a részvényváltságnái alkalmazott. Ott ugyanis a részvénytársaságoknak szabad választására van bizva, hogy részvényben, vagyis természetben kivánják-e leróni a váltságot, avagy készpénzben. Ennek óriási előnye abban rejlik, hogy ha valamelyik vállalat tulmagasnak tartja a részvények értékelését és az ezek alapján kiszabandó készpénz-váltságot, egyszerűen nem fizeti ki pénzben, hanem oda adja az államnak részvényeinek 15°/o-át. A föld vagyonváltságáhak kérdését is evvel a módszerrel lehetne legmegnyugtatóbban megoldani. Mert nem az ellen van kifogásuk a gazdáknak, hogy 15% a vagyonváltság kulcsa, hanem az ellen, hogy a földet a mai természetellenes, bizonytalan és csak a különleges viszonyok okozta, rendkívül magas árakon értékeljék. A legegyszerűbb megoldás tehát az, ha a földváltságot a földbirtok megfelelő százalékában állapítják meg és az állam tulajdonjogát a megfelelő hányadra bekebelezik. Evvel már le is van róva a föld váltsága, anélkül, hogy bárminő bonyolult számadásokra és kivetésekre volna szükség. A gazda azután ráérne gondolkozni, számítást tenni, hogy visszaváltsa-e az államtól földjét vagy ne, akár 5 évig is s mindaddig, amig erre el nem határozza magát, haszonbért fizetne az államnak földjének azután a része után, amit a váltság fejében az államra irtak át. Merem állítani, hogy a legtöbb kisgazda hamarosan visszaváltaná földjét az államtól. A nagyobb birtok ,már kevésbbé tehetné ezt meg, de ezeknél éppen az is a cél, hogy a földbirtok helyesebb megoszlásának legyen segítségére a föld váltság. Ez az egyszerű megoldás alkalmas volna az ok nélküli izgalmak lecsillapítására, a kedélyek megnyugtatására és gyorsan végrehajthatóvá tenné az egész földvagyonváltságot egyszerű telekkönyvi bejegyzésekkel. 9 német háborús bünosah megbüntetését is a szankcióval biztosítják Pdris, julius 12. Briand miniszterelnök kijelentette, hogy a német háborús bűnösök megbüntetését is a németeknek küldött ultimátum biztosítja. Az ultimátum szerint a katonai szankciókat az aláobi három esetben alkalmazzák a szövetségesek: 1. ha nem fizeti Németország a jóvátételi kötelezettségeket, 2. ha nem bünteti meg a háborús bűnösöket, végül 3. ha nem hajtja végre a lefegyverezésre vonatkozó megállapodásokat. Csizmadia Sándor megcáfolja Rupert Rezső állításait Az uj záróra javaslat a nemzetgyűlés előtt — Huszár Károly interpellációja az oroszországi hadifoglyok hazahozatala ügyében {Budapest, jul. 12.) A nemzetgyűlés mai ülésén Csizmadia Sándor munkásképviselő válaszolt Rupert tegnapi interpellációjának rá vonatkozó részeire. Megállapította, hogy az interpelláció adatai valótlanok. Az „Igazság" című munkáslapot ő szerkeszti s ha nemzeti szellemben igyekszik vezetni a magyar munkásságot, az ne fájjon Rupertnek. Rupert ellenséges zúgás közepette személyes kérdésben szólalt fel, majd áttértek ismét az állami építkezések javaslatának tárgyalására. A javaslatot általánosságban elfogadták. A zárórajavaslat benyújtása történt meg ezután. Szabó József indítványozta felszólalásában, hogy az élelmiszerüzletek 19, a többi üzletek pedig 18 óra előtt ne legyenek bezárhatok, a kinyitásuk pedig ne történhessen 7 óra előtt. Szóváteszi ezután a pénzintézeti tisztviselők helyzetét. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter kéri, hogy a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében fogadják el. Beszél a pénzintézeti tisztviseiőkjhelyzetéről, kiknek ügyében legközelebb az intézetek igazgatóival értekezletet tart. Bejelenti, hogy több kisebb szociális törvényjavaslatot fog beterjeszteni és beterjeszti az ipari és kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés ezután a javaslatot elfogadta. Örffy Imre előadó ismerteti az őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés feladata, hogy a kötött forgalomról az ország a szabad forgalomra térjen át és hogy emellett biztosítsa az ellátatlanok ellátását. Cserti József a javaslatot antiszociálisnak tartja és ahhoz hozzá nem járul. Elnök ezután napirend-inditványt tesz, majd 5 perc szünetet ad. Szünet után Huszár Károly sürgős interpellációt terjeszt elő. Néhány hete, hogy felszólította a nemzetgyűlést, hogy intézzen minden parlamenthez kiáltványt, amelyben a világ minden müveit nemzetét szólítsa fel az Oroszországban sínylődő 60 ezer magyar hadifogoly hazahozatala érdekében való közbenjárásra. Magyarországról 310 ezer orosz fogoly szabadult haza a háború befejezése óta, a magyar, hadifoglyok pedig még mindég emberfeletti szenvedések és nélkülözések közepette sinylődnek az orosz fogolytáborokban. Az oroszok különösen az intelligens elemeket sanyargatják. Mintegy 6000 magyar tiszt szenved orosz börtönökben a sok-sok ezer legénységi foglyon kívül. Magyar véreink megmentésének lehetővé tételében apellálunk a világ j minden kultur nemzetére és segitséi güket elvárjuk a jog, törvény, az igazság és az emberiesség nevében! A magyar hadifoglyok szenvedéseinek megszüntetése nemcsak a szovjet uraknak, hanem a velünk szemben küzdött hatalmaknak is erkölcsi kötelessége. Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszol. A kormány készségesen hozzájárul minden olyan lépéshez, melyet a magyar iársadalom tesz, hogy hadifoglyaink viszszakertiljenek. Csernyus Mihály a teljesen vagyontalan és aratás nélkül maradt földmunkásoknak az ellátatlanok közé való felvétele iránt interpellál. Ezzel az ülés véget ért. Az EMKE gyűlése [Bukarest, julius 12.) Az erdélyi magyarok az EMKE meghívására Kolozsváron gyűlést tartottak, melyen több pontba foglalták a magyarság követeléseit. Windischgrátz leleplezése {Budapest, julius 12.) Windischgrátz Lajos herceg foytatni fogja leleplezéseit; csütörtökön a nemzetgyűlésen újra felszólal és beterjeszti bizonyítékait. Fényes talpig becsületes ember Dr. Nagy György vallam a Tisza-per mai tárgyalásán {Budapest, jul. 12.) A Tisza-per mai tárgyalásán dr. Nagy Györgyöt a köztársasági párt elnökét hallgatták ki. Szerinte Kérinek sohasem volt jó órája. Kabalából hordott magával egy olyan órát, amelyik sohasem járt. Alikor hire ment Tisza István megöletésének, bosszúsan azt mondotta előtte Kéri, hogy „a gazemberek martirt csináltak Tiszából, holott nagyobb büntetés lett volna ránézve, ha életben érte volna meg háborús rendszerékek csúfos kudarcát és következményeit. Fényes Lászlót ugy ismerte, mint a rend fanatikusát, aki őt is többször figyelmeztette, hogy ne tartson lázitó beszédeket. Kérit is, Fényest is becsületes embernek tartja. Mindkettőjük teljesen ártatlan Tisza István megöletésében. Szilassy ügyész intéz ezután kérdéseket a tanúhoz, mely közben Nagy György heves vitát kezd az ügyésszel. Fényes László tesz megjegyzéseket a vallomásra. Nem érzi magát olyan jó hazafinak, mintaminőnek Nagy György beállította. Bejelenti, hogy a hallgatóság köréből kézmozdulattal mutatták, hogyan fogják felakasztani. Dr. Gál Jenő védő kéri az elnök intézkedését, hogy a még el nem ítélt vádlottakat a közönség ne gyalázhassa. Az elnök megállapítja, hogy az incidens szünet közben történt. Kalmár-Nagy Béla kereskedő lényegtelen vallomása után Dr, Kolmann védő kéri Lengyel szabadlábra helyezését. Dr. Lévai Vágó ártatlanságát bizonyítva, szintén kéri védence szabadlábrahelyezését, mely kérelemhez Gertner védője is csatlakozik. A bíróság rövid tanácskozás után a védők kérését elutasítja. Dr. Imrédy Rezső volt rendőrfogalmazó vallja, hogy Hüttner neki elbeszélte, hogy a Tisza-ügyet csak azért találta ki, hogy 6—7 év muiva az egész világ nevessen rajta és hogy elterelje a figyelmet miskolci dolgairól. Ezután a tárgyalás folytatását holnapra halasztották. Az irredenta egyesületekért (Budapest, jul. 12.) Tasnády-Kovács József holnap interpellálni fog az irredenta egyesületek feloszlatása ügyében. Interpellációjában kérni fogja a belügyminisztert, hogy feloszlató rendeletét vonja vissza, mert az azt a látszatot kelti, mintha lemondtunk volna a területi integritásról.