Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-12 / 151. szám

Békéscsaba, 1921. julius 12, Kedd II. évfolyam 151. szánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent Isíván-tér 18. szani A szerkesztőség telefon száma: 60 Fiiggetien keresztény potttik&i napilap Előfizetési árak: 3gy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 Soron a a yogpyáSíság H. Ne ijedezzünk a vagyon váltságtól, nem ugy van az tervezve, hogy abba valaki tönkre mehessen. Vagyonúnknak csak egy részét kell áldozatul hozni azért, hogy evvel egyrészt az országot, rííásrészt vagyonunk nagyobb részét megmentsük magunknak. Ha valakinek 10,000 korona értékű vagyona"van, legyen az akár földbe, akár jószágba, akár áruba, vagy akár értékpapírba belefektetve, és abból 1500—2000 koronát oda ad az államnak, még mindig megmarad 8500—8000 korona értékű vagyona, tehát nem beszélhet tönkremenésről. Ha valaki 10 hold földből, 10 lóból, vagy 10 részvényből oda ad az államnak 2-őt, ..még mindig meg marad 8 hold földje, 8 lova, vagy 8 részvénye, tehát még nem megy tönkre, csak vala • mivel kevesebbje marad, mint volt azelőtt. De ezt a részét a vagyonnak nem is kell természetben oda adni, hanem csak az értékét kell megfizetni. Ha például a lovat vesszük számításba, a javaslat szerint 1 lóért 1000 korona váltságot kellene fizetni, vagyis 10 lóért 10.000 -koronát. Minthogy pedig ma egy lóért is megadnak 10.000 koronát, a 10 ló váltságát 1 ló árából már ki lehet fizetni. És igy volna ez a földdel is. 10 katasztrális középminőségü föld után körülbelül 32 mázsa búzát vagy 32 mázsa búzának az árát kellene fizetni, ami akkor, amikor a buza ára 1000 korona, 32.000 koronát jelent, de ha a buza ára csak 500 korona, a váltság is csak 16.000, ha pedig a buza 100 korona, a váltság 10 katasztrális hold föld után csak 3200 korona, ami egy kis hold után 2100—2200, illetve 1000—1100, vagy 210—220 korona vagyonváltságnak felel meg. A föld vagyonváltsága tehát a tervezet szerint a buza ára után igazodik és azt nem is kell most és egyszerre kifizetni. Az sem lenne több a föld értékének 10—15 százalékánál, mert bizony nem igen van ma se 15.000 koronánál olcsóbb föld. Ez pedig annyit jelent, hogy másfél hold föld árából ki lehet ma is fizetni 10 holdnak a vagyon váltságát. Nem igy van a részvények váltsága, amelyeknek értékét nagyobb vállalatoknál ugy állapítják meg, hogy az átlagos osztalékot 3 százalékkal tőkésitik. Ha tehát valamely részvény átlagos osztaléka 9 korona, a részvény értékét 300 koronában állapítják meg és ennek kétharmad része, tehát 200 korona után számítják a 15 százalékos váltságot, ami 30 koronának felel meg. És ez a 30 korona akkor is 30 korona marad, ha a részvény értéke a pénz javulása folytán akár 100 koronára is leszáll, nem is szólva arról, hogy aligha van olyan részvény, amelyért olyan árat lehetne kapni ma, ami megfelel az osztalék 3 százalékos tőkésítésének. Vagyis a részvényváltsága több mint a három évi osztalékát teszi ki a részvénynek. Ez más szóval annyit jelent, hogy 3 évig semmit sem hoz a részvénybe fektetett vagyon. Körülbelül ugyanígy akarja Hegedűs a föidváltságot is megállapítani, elfogadva a gazdák által már általánosan alkalmazott ama szokást, hogy a föld haszonbérét búzában állapítják meg. A javaslat szerint Ugyanis egy kataszteri középminőségü föld váltsága 3 máz 5a buza volna, ami 3 évi haszonbérnek felel meg, az évi haszonbért egy má,zsa búzának számítva kataszteri holdanként. Hegedűs tehát ugy tervezi, hogy a földbirtokos is földjének 3 évi jövedelméből mondjon le egy kataszteri hold föld haszonbérét illetve jövedelmét egy mázsa búzában állapítva meg. A mi vidékünkön is jobb minőségű földekért gyakran 2 mázsa búzát is fizetnek kis holdanként, ami kataszteri holdra átszámítva, közel 3 mázsa búzának felel meg. Viszont az ilyen föld váltsága 6 mázsa buza volna, ugy hogy az ilyen föld váltságát 2 évi haszonbérből lehetne kifizetni, vagyis a földbirtokosnak csak két évi jövedelméről kellene lemondania, ha a váltságot nem akarja vagyonából kiegyenlíteni, ugy hogy oda adja az államnak természetben földjének 15 százalékát. A nagyobb birtokok váltsága már sokkal súlyosabb. Azoknak 5 évi jövedelmét kéri a pénzügyminiszter. Itt bizonyára azt akarja, hogy természetben adják oda a földet, mert ezzel körülbelül meg volna oldható az egész földbirtok rendezés is. Ne rémüldözzünk, ne ijesztgessük hát egymást a vagyon váltsággal, hanem nyugodjunk meg abba, hogy minden vagyonból fel kell áldozni egy részt, csak azért, hogy a többit megtarthassuk. Ruppert iaterpeiláaiója a Ház mai Másén Budapest, julius 11. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Ruppert Rezső sürgős interpellációra kapott engedélyt. Az állami kislakások építésére vonatkozó javaslat folytatólagos vitájában Szabó József szólalt fel elsőnek. Emeletes házak építését ajánlotta takarékossági szempontból. Csertl József határozati javaslatot terjesztett elő arra vonatkozólag, hogy a házhelyrendelet értelmében telekhez juttatott hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek fejenként 2000 koronás építési segélyt nyújtson az állam. Sokorópátkai Szabó keveselte a 2000 koronát. Pákozdi Imre annak a kívánságának adott kifejezést, hogy vidéken is kezdjék meg az állami építkezéseket. Hegyeshalmi Lajos kereskedelemügyi miniszter a felszóllalásokra adott válaszában kijelentette, hogy a pénzügyminiszter rendre majd a mostani 300 milliónál nagyobb őszszegeket is utal ki állami építkezésekre. A javaslatot általánosságban elfogadták. Az elnök napirendi indítványa után Ruppert Rezső mondja e! sürgős interpellációját, amelyben az alábbi négy kérdést intézi a kormányhoz: 1. Hajlandó-e a kormány Eckhardt Tibor jelenlegi sajtófőnököt állásából elmozdítani ? 2. Hajlandó-e a polgári egyéneket minden téren teljes mértékben kivonni a katonai bíráskodás alól ? 3. Hajlandó-e az „Igazság" c. lap megindítására vonatkozó aktákat a Ház asztalára helyezni? 4. Hajlandó-e a Bank-gassei milliók ügyére teljes fényt deríteni? Tomcsányi V. Pá! igazságügy miniszter bejelentette, hogy az interpellációra, amelyet Ruppert az egész kormányhoz intézett, a miniszterelnök fog válaszolni. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazáhaa, Hiszek egy isteni örök igazságban, Ámen." 9 gazdasági felügyelők intézményét kívánja kifejleszteni az a törvényjavaslat, amelyet a földmivelésügyi miniszter a napokban nyújtott be a nemzetgyűlésen. A javaslat szerint a vármegyei gazdasági felügyelőség mellett járási gazdasági felügyelőségek is szervezendők, melyeknek tisztviselői állami tisztviselők lesznek és a megyei felügyelőség alá fognak tartozni. A javaslatból remélhetőleg hamarosan törvény lesz és végre történik valami a mezőgazdaság fellendítésére, a többtermelés előmozdítására. Mindenki tapasztalhatta, aki nyitott szemmel nézi a világ folyását, hogy milyen gyönyörű eredményt értek el néhány évtized munkájával a gazdasági felügyelőségek, illetőleg az állattenyésztési felügyelőségek, amelyekből az intézmény kialakult. Csak a falvak tehéncsordáit kell végignézni megyénkben és visszaemlékezni 10—20 évre, hogy értékelhessük azt a rendszeres és következetes munkát, melye: a felügyelőség végzett, amíg a magyar riskateheneket átvarázsolta gyönyörű nyugati fajtájú, bő tejelő hatalmas csordákká. Persze egy központi hivatal egy egész vármegye gazdaságának fellendítésére vajmi keveset, tehetett. Legfőbb ideje, hogy a mezőgazdaság ügyével többet törődjön maga az állam s a járási mezőgazdasagi felügyelőségek létesítésével közelebb vigye a földmivelés szakszerű irányítását a gazdatársadalomhoz. A felügyelőségek feladata ugyanis egyrészt a kormány állandó tájékoztatása az ország mezőgazdasági helyzetéről, de másrészt a mezőgazdaságra vonatkozó intézkedések végrehajtása is. Ez lehetővé fogja tenni nemcsak a régen meglévő ilyen irányú törvények és rendeletek pontosabb végrehajtását, hanem ujabb üdvös rendelkezések tételét is, melyeknek szükségességét éppen a gazdasági felügyelőségek lesznek hivatva feltárni és betartását ellenőrizni és szorgalmazni. A járás területén működő gazdasági felügyelő nem lesz annyira tulhalmozva irodai munkával, mint a vármegyei felügyelőség. Tevékenységének nagyobb részét fogja annak szentelhetni, hogy határait járva, szosabb kapcsolatot létesítsen a kisgazdák tömegével és tartalmat vigyen a járási mezőgazdasági bizottságok intézményébe is, melyek ma élettelen szervei a még ki nem épített kamara-rendszernek. Ahogy az állattenyésztési felügyelőségek meg tudták nemesíteni egész országrészek állatállományát, ugy a gazdasági felügyelőségek remélhetőleg tökéletesbbiteni fogják az egész földművelést, a föld alaposabb megmu-kálásának, a rendszeresebb trágyázásnak, a vetésforgók betartásának, nemesített vetőmagok használatának általánosításával.