Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-02 / 143. szám

' / / Békéscsaba, 1Q21. julius 2. Szombat II. évfolyam 143. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: F.gy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 üt. — Egyes szánt ára 2 korona Bomba dörrenése zavarta meg az uj Jugo­szláv alkotmány megszavazása alkal­mából rendezett ünnepséget és a bomba, ha nem is érte azt, akinek szánva volt, súlyos sebet ejtett azon az elbizakodott gőgön, mely azt hiszi, hogy a „felszabadított" test­vérek, rokonnépek belenyugodtak a zsarnok elnyomásba. Szerbia az orosz izgatásoktól és biztatásoktól ficánkoló kis balkáni államocska, az orgyilkosság hiva­talos megszervezésével és végrehaj­tásával lángralobbantotta a világ­háborút, mely irtózatosan végig­gázolt rajta is. Amikor elült az ágyuk szava és bekövetkezett — talán programmszerüleg — az össze­omlás Középeurópában, Szerbia is sietett a nagy osztozkodáshoz s ha­marosan felfalta volt szövetségesét, Montenegrót, bekebelezte Dalmáciát, Boszniát, Hercegovinát, Horvát-Szla­vonországot, a Bácskát, a Bánátot, Krajnát, Karinthia egy részét s a legfeljebb csempészdereglyékkel biró állam egyik napról a másikra ura lett páncélos tengeri uszóváraknak, s ura akart lenni a kék Adriának is . . . Itt azonban megálljt paran­csolt a felfuvalkodott kis szomszéd­nak az Adria természetes őrállója s a nagyétvágyú belgrádiaknak le kellett tenni világhódító terveikről. Leigázni népeket azonban fegy­verrel csak igen rövid ideig sike­rülhet. A kultúrfölény az egyedüli, mely erőszakos hódításokat megtar­tani tudhat, ez pedig Szerbiánál hiányzott, hiszen mindazok a népek, akiket igájába hajtott, kulturában messze felette állanak. Az elégedet­lenséget ma még elnyomják a szu­ronyok, a panaszosok jajja nem hal­latszik tisztán a fegyvercsörgéstől, mégis nyiltan hangoztatja a „testvér" horvát nemzet, hogy ez a ráerősza­kolt államközösség nem kell neki. Montenegró fekete hegyei között el­keseredett élet-halál harcot viv a szabadságszerető crnagorc nép és a valóra vált ábránd, amit messze Oroszországban szőttek, a hatalmas délszláv állam, mihelyst papíron tes­tet öltött, recseg-ropog, ingadozik és idő kérdése, hogy alkotó elemeire szakadjon. Amikor ezt az erőszakos állam­alakulatot az alkotmány csirizével próbálják összeragasztani és igy állandósítani, egy a Narodna Obrana iskolájában felnőtt szerb, a nemzeti fegyverek egyikével, a bombával figyelmezteti az egész világot arra, hogy a délszláv egység nincs meg. A merénylő most természetesen kommunista. Tettét moszkvai (vagy pécsi ?) utasításra követte el. Mi ezt is hajlandók vagyunk elhinni, bár meggyőződésünk, hogy a kommu­nistáknak semmi okuk Jugoszlávia s annak leendő uralkodója ellen törni. Bizonyos azonban az, hogy a horvátok nyilt önállósági törek­vései, a montenegróiak fegyveres szabadságharca és ez a Belgrád ünnepén felrobbant bomba, nem az egységet igazolják. A belgrádi bomba lángja rőten világítja meg azt a feltartózhatatlan folyamatot, mely lassan megérleli a helyzetet és természetes uton repa­rálja mindazt a sok hibát, amit Pá­risban az elvakult győztesek el­követtek. Másfél milliárd magyar bélyeg­pénzt hamisítottak Bécsben Budapest, julius 1, Bécsben mintegy másfél milliárdnyi osztrák-magyar bankjegyet lát­tak el hamis magyar bélyegzéssel. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter intéz­kedése alapján ezeknek a bankjegyeknek a bélyegzését érvényteleneknek tekintik és a bankjegyek, ha egyébként nem hamisak, bélyegzetlenekként fognak szerepelni, amelyekért a magyar állam semmiféle kötelezettséget nem vállal. Erre az intézkedésre főként az a körülmény adott okot, hogy az osztrák kormány tudott a Bécsben történő nagybani hamisításról és még sem tett semmit á megakadályozása érdekében. 9z ingatlanvagyonváltsági javaslat a pénzügyi bizottság előtt Budapest, julius 1.­A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága Huszár Károly elnöklete alatt ma ülést tartott, amelyen az Orszá­gos Földmives-Szövetség és más érdekeltségek képviselőit hallgatták meg. Somsich László gróf helyesnek tartja, hogy a váltság megállapítása a kataszteri tisztajövedelem alapján történjék. Kéri a levonási időnek 10 évben való megállapítását 5 helyett. A felszerelési tárgyak váltságát és a kisemberek nagy megterhelését igazságtalannak tartja. Lázár Andor a Magyar Gazda­szövetség nevében magáévá teszi a Somsich által mondottakat. Zlinszky János a lerovásra 6 hó­napi kamatmentes moratóriumot kí­ván. Ifj. Wekerle Sándor a törpebir­toknak; mint létminimumnak a vált­ság alóli mentesítését kívánja. A főrendiházi javaslatot a nyári szünet előtt letárgyalják (Budapest, julius 1.) R nemzet­gyűlés a főrendiház megreformálá­sáról szóló javaslatot még nyári szünete előtt letárgyalja. R javas­lat hivatalos cime : „Törvényjavas­lat az országgyűlés főrendiházáról. Letartóztatott „királyi pár" (Pdris, julius 1. Nizzában egy magát Lajos transkaukázusi király­nak mondó szélhámos jelent meg, ki nejét is királynőnek címeztette. R rendőrség a különös „királyról" megállapította, hogy igazi neve Renee Laforge, ki nemrég szaba­dult ki a börtönből, a „királynő" pedig nem más, mint Clementine Farrara 20 éves mozi színésznő. R „királyi pár" exotikus udvari ru­hákat rendeit és tömérdek ékszert harácsolt össze, de mielőtt zsák­mányukkal elillanhattak volna, a rendőrség lefülelte őket. Zászlósok és hadapród ­jelöltek bevonulása Erdélyben (Bukarest, julius 1.) Az oláh had­ügyi kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében azok az 1897—1899. évfolyambeli hadköte­lesek, akik a volt közös hadsereg­ben, vagy a honvédségnél zászló­sok vagy hadapródjelöltek voltak, julius 15 tői kezdve tényleges ka­tonai szolgálatra vonulnak be. Hazug híreket terjeszt a francia sajtó a belgrádi merényletről {Budapest, julius 1.) A francia sajtó hazug hirt közölt a belgrádi bombamerényletről, amely szerint a szerb régens merénylője magyar ember. A Magyar Távirati Iroda hivatalosan közli, hogy a szerb hivatalos jelentés szerint a merénylő nemzetközi kommunista, aki soha­sem járt Magyarországon és szerb ember. 9 nemzetgyűlés R nemzetgyűlés mai ülését 'Ali órakor Bottlik József alelnök nyi­totta meg. Bejelentette, hogy Tomori István sürgős interpellációra kért és ka­pott engedélyt. Hegedűs kérelmére a Ház ugy intézkedett, hogy az ingatlanok va­gyonváltságáról szóló javaslatot a pénzügyi és a mezőgazdasági bi­zottságok együtt tárgyalják. Mózer Ernő a trianoni béke kö­vetkeztében átmeneti állományba kerülő hivatásos tisztek és altisztek ügyéről tett jelentést. A népiskolai törvény részleges tárgyalása során Drechsler János volt az első fölszólaló. Indítvá­nyozta, hogy a falusi népiskolák 8 osztályúak legyenek. Az I. és II. osztály 10 hónapos, a III—ík: és IV-ik osztály 9 hónapos, a többi osztá­lyok pedig 8 hónaposak legyenek. Végül pedig azt is kívánatosnak tartja, hogy a tanítók akadémiai képzettséget nyerjenek. Schlachta Margit helyeselte az indítványt és hozzájárul a törvény­javaslathoz. A munkásbiztositó felsőbb bírás­kodásáról szóló javaslat tárgyalá­sára tértek át ezután. Szabó János, az első felszólaló általánosságban elfogadja a javas­latot. " Tasnádi Kovács József örömmel üdvözölte a javaslatot és elismeré­sét fejezte ki a népjóléti miniszter­nek a munkásérdekeket szolgáló javaslat benyújtásáért. A javaslat érdekében még Tasnádi Kovács és Bródi Ernő szólalt fel. Az elnök napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tartja. Tomori Jenő Szatmármegye bot­rányos közigazgatási viszonyairól nyújtott be sürgős interpellációt. Az ülés 14 órakor ért véget. A francia kamara külügyi bizottsága — Briand ellen (Pdris, julius 1.) R kamara kül­ügyi bizottságában tegnap az ellen­zéki képviselők indítványokat ter­jesztettek be a katonai és gazda­sági szankciók fenntartására, Felső­szilézia felosztására és a francia keleti politikára vonatkozólag, me­lyeket a bizottság elfogadott, ha­bár a kormány hivei kifogásokat ameltek. Csehországban általános sztrájktól tartanak (Prága, julius 1.) R csehországi bankhivatalnokok sztrájkjának ügyé­ben jelentékeny fordulat állott be. R külömbözö szakszervezetek bi­zottságai ujabban is támogatásukról biztosították a sztrájkoló hivatalno­kokat és proklamációkat bocsájtot­tak ki, amelyekkel az általános sztrájk kimondását készítik elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom