Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-10 / 150. szám

Békéscsaba, 1921. julius 10. Körösvidék 5 Mese o gőzfürdőről. A Borsszem Jankó 2 hónap óta minden számában tréfásan ugy foglalkozik a Tisza-perrel, hogy Gadó elnököt egészen megőszülve, elaggott emberként mutatja már be, később pedig már Gadó elnök fia, majd unokája is folytatja a Tisza-per tárgyalását s a régóta elhalt vádlottak és tanuk unokáit hallgatják ki s még mindig keresik a Tisza-gyilkosokat. Ez vice, — mondjuk: rossz vicc! — de az már valószínűleg egészen komoly, hogy a csabai gőzfürdőről még az unokák is fognak tárgyalni, vitatkozni és mesélni. Mikor az orosháziak a Gyopárostóhoz építendő fürdőépületről tárgyaltak, Szenczi Horváth uram a képviselőtestületben azzal indokolta ellenző szavazatát, hogy kár arra költeni, mert mióta legelőször megfürdették, azóta sem fürdött és mégis lám milyen nagyra nőtt! Nálunk is vannak sokan, sokan, akik igy gondolkoznak s az unokák majd szép meséket fognak regélni azokról a fantasta nagyapákról, akik egykoron városi közfürdőről — ábrándoztak. Sajnos, vannak SZÍVÓS, makacs emberek is, akik, ha nem tudnak agyukba fúródott egy rögeszmét igy úgy egyenes uton megteremteni, keresik a módját, hogy lehetne azt megfordítva, más uton mégis életre kelteni ? A német vagy furfangos sváb — ha sikerül — erre azt szokta mondani : „umgekehrt ist auch gefahren !

u Próbáljuk csak meg mi is! Mit szólna a jókedvű adakozó publikum ahhoz, ha egy nagy szükséget pótló és mégis jövedelmező iparvállalathoz fognánk! Az bizonyos, hogy Csabán egy nagy gőzmosó és vasaló vállalat nagyon-nagyon kellene. Először is azért, mert nincs. Másodszor azért, mert nagyon kifizetné magát. Száz és száz köz- és magánhivatalnok, kereskedő- és iparos-segéd és tanonc s mindenféle legényember van, aki sehol sem tud mosatni. Az egész városban alig van egy-két mosó- és vasalóné — s el mer kérni egy ingmosásért 12—15 K-t, egy gallérvasalásért 4 K-át stb. Már a háború előtt is sokan, igen sokan küldték fehérneműjüket Pestre Kováidhoz, Kassára Haltenberghez, Nagyváradra, stb. De most már a postai szállítás is olyan drága, hogy nem lehet kibírni, — de még az otthoni házimosatást sem. Tegyen csak számítást a pontos háziasszony, hogy mibe kerül egy nagymosás? Számítsa csak a 100 meg 120 K-ás mosóasszony vagy asszonyok napszámán felül amit egy nap alatt ötször megettek és megittak, számítsa ki a kosárszámra behordott és eltüzelt rengeteg fát csak 1 kor.—1 kor. 30 fillérrel klg.-kint, — a 80—90—100 K-ás szappant, szódát, — a vasaláshoz a fát vagy faszenet, vagy viaszt, a keményítőt stb. s rá fog jönni, hogy egy nagymosás is 500—600 K-ba kerül, de ugyanannyiba egy vasalás is. No hát ezt annál olcsóbban elvégezheti egy jó mosó-, vasaló-vállalat ugyanolyan jól, — ha becsületesen és jól van vezetve. Hanem még olcsóbban végezheti el ugyanazt, ha a mosóintézet gőzfürdővel kapcsoltatik egybe. Miért? Mert a fürdőben úgyis kell fűteni, gőzt fejleszteni, vizet mei legiteni és mosatni is kell a sok fürdőruhát is, — igy kell ahhoz egy mosókonyha is. Minden van tehát a mosáshoz, gőz is, meleg viz is s a vasaláshoz sok tüz is, — igy mosni, vasalni olcsón lehetne. A két vállalat kétfelől jövedelmeztetve, rentábilissá lehet s érdemes vállalkozás arra, hogy abba akár a város is tőkéjét befektesse, akár egyesek részvényeket jegyezzenek. Ilyen módon talán mégis csak össze lehetne hozni a szükséges tőkét ? Most még csak az volna szüksé ges hozzá, hogy az előállitási költség kevesbedjék. Erre is van kilátás. A budapesti téglagyárak a tégla árát 2200 koronáról leszállították 1200 koronára. Reménykedni merünk, hogy a csabai téglagyárak is — különösen ha közüzemről van szó — gavallérok lennének s igen mérsékelten fogják szállítani a téglát. Nyertek már eleget. Budapesten a jó agyagból égetett téglát 1200 K-ért, a fedőcserepet 4400 K. helyett 3000 K-ért adják, a szomszédbeli mezőtúri városi téglagyár is tudja adni 1700 K-ért, akkor még sem illik a rossz földből égetett téglát Csabán 2500 K-ért, s a cserepet 5600 K-ért árulni. Az épületfa sem nőtt az egekig. Igaz, hogy borzasztó drága volt, — el mertek venni 9—10 K-át is coljáért — hanem most már adják 2-80—3'50 K-ért is. Igy se vesztenek rajta. Nohát, ha a fauzsorások is mérsékelték nyereségeiket, miért ne mérsékelnék a téglagyárosok is és egyéb anyagárusok is ? Igy lehet reményleni, hogy most már olcsóbban is lehetne éffittetni és ha két üzemet is egyesilenének, lehet nem csak reményleni, de biztosan kalkulálni is, hogy bizony ez a vállalkozás hasznothozó és jövedelmezővé válnék. Erzsébethelyen mertek befektetni egy rövid időszaki mulató fürdőbe nagy összegeket, hát egy vállalkozó társaság vagy a város ne merne egy biztos jövedelmű vállalatba fogni ? Nem kell ahhoz egyéb, csak egy kis bátorság és egy kis okos számítás. Allah növessze nagyra a polgármester ur szakállát! Reméljük, akkorra kinő a közfürdő és mosó, vasaló — terve is és amíg szép, hosszú szakálla megőszül, — akkorra megnő a fürdő és mosóíntézet épülete is. Csakhogy akkorra talán már nem fognak unokáink békának való vizben fürödni ? Ki tudja? — Vagy ez is csak mese ? FAFK. SPORT Ma vasárnap d. u. 3 órakor az Előre birkózó szakosztálya házi birkózó versenyt rendez, melyre a gyulai és orosházai birkózókat is meghívta. 5 órakor az Előre I. csapata az Ifjúsági Labdarugó Szöv. válogatott csapatával játszik barátságos mérkőzést. Közgazdaság. Tahapmányhiány Az idei száraz tavasz és nyárelő nem engedte, hogy a takarmánynak vetett gabonafélék és főleg a lucernások azt a hozamot adták volna, mely hivatva lett volna gazdasági állataink takarmányozását szolgálni, mert a nagy szárazság miatt oly roszszul fejlődtek, hogy a rendes termésnek alig Vs-át juttatták a gazdáknak. Nagyon sok gazdát bizonyára gondolkodóvá teszi az a szomorú tény, hogy jószágát hogyan tudja ezzel a csekély készlettel kiteleltetni, a mi rendelkezésére áll, mert az állatokat csak el kell tartani. Szerencse, hogy ez időben hellyel-hellyel elegendő csapadék volt ugy, hogy még egy kevés tengerit lehet zöldtakarmánynak vetni, vethető köles és muhar is, mely még jó termést adhat, továbbá rozs repcével, vagy borsóval, vagy bükkönnyel (Szt. Jánosi rozs) mely még ősszel kaszálható, hogy a meglévő száraztakarmány készlet megkímélve maradjon későig és jövő év tavaszán korán zöldtakarmány felett rendelkezhessünk. A tarló ma oly állapotban van, hogy bárhol szántható, könnyen megmivelhető és elvethető tetszésünk szerint. Első sorban vethető az úgynevezett „keszthelyi keverék" (rozs és repce) csupán arra kell ügyelnünk, hogy a szántóföld jó apróra és jól elkészítve álljon . rendelkezésünkre, miután a repce aprószemü, porhanyós és rögnélküli földet igényel. Vetés ideje aug. 20-án kezdődjék és 7—7 napi időközökben fogásonkint történjen. Vetőmag kat. holdankint 50 kg. rozs, mely kézzel elszórható, befogasoljuk, aztán lehengerezzük és rája elvetjük — kissé felaggatott csoroszlyával, hogy a mag mélyen ne menjen — kat. holdankint 10 kg. őszi káposzta-repcével, a gép után szintén henger adható. Kaszálása még az ősszel megkezdhető, amint a növény a 15 cm. magasságot elérte. Legjobb kisebb fogásokat véve, harmat elszáliása után kaszálni, 24 óráig renden hagyni, hogy kisé megfonnyadjon. Eleinte több, majd később kevesebb szalmaszecska, vagy pelyvával keverve etetendő, mert felfuvó hatása van. Másodsorban rozzsal vethető a szöszös-bükköny, habár itt e vidéken kevés helyen ismeretes ez a háládatos bőven termő, de nem elsőrendű takarmánynemü növény, mert levele és szára szőrözött s az állatok nem igen kedvelik, ha mér erősen fejlődő, de máskülönben nagyon jó, mert fiatalabb korában minden háziállat szívesen fogyasztja míg fás nem lesz és fő előnye, hogy tavasszal korán vágható s a lucerna előtt már etethető s május elején, esetleg — ha az idő kedvező — már ápril második felében kaszálható. Előnye az őszi bükköny, vagy őszi borsó felett az, hogy 5—6° hideSet kibír, tehát fagy állóbb. Talajban nem válogat, voltaképen homokos vidékre való, de hozama biztos a kötött földeken is, habár hozama tavasszal vetve a zabosbükkönnyel és lucernával nem vetekedhetik, további előnye az is, hogy kettős termelésre alkalmas, amennyiben korán tavasszal lekerülvén a földről, utána más kultur növény is vethető és minthogy a földet beárnyákolva tartja a föld strukturája a tarlónak kitűnően porhanyó, nagy a reproduktió képessége, ugy, hogy sokszor a sarjú oly sürü, hogy magnak meghagyható és kielégítő termést ad. A szőrös-bükköny szára hajlandó a megdülésre, azért szükséges rozs, vagy búzával vetni, hogy támasztéka legyen, amelyre felkapaszkodhatik. Célszerű valamely később fejlődő rozsot kaszálni a keverékbe, mert a rozs korábban érik s már május elején hányja kalászát, mikor a szöszös bükköny még oly kicsiny, hogy alig érdemes kaszálni és igy a két növény fejlődése lépést tart. Vetőmag szükséglete kat. holdanként 45—50, szöszös-bükköny, 60—70 kg. buza, vagy rozs, de ha kevés a bükkönymag, 30 kg. is elegendő s az esetben 80 kg. buza veendő hozzá. Egy hátránya, hogy erős földeken folyton virágzik és nem köt, ugy, hogy mig termése nem kielégítő sok esztendőben, sarjuhajtás mindég ad elég vetőmagnak valót. Bcsaba, 1921. julius 8. V. L. Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő: CSORBA BÉLA Kiadja és nyomatja: A Körösvidék Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó R.-T. Békéscsaba Szent István-tér 18. szám. Meghívó. A Békéscsabai Kisgazdák Hitelszövetkezete, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, az 1921. évi junius hó 26-án egybehívott gyűlés határozatképtelensége folytán 1921. julius 17-én, délután fél 3 órakor a Kisgazdák Egyletében újból rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 37. §-a értelmében meghivatnak NAPIREND: 1. Cégváltoztatás. 2. Uj alapszabályok alkotása?. 3. Indítványok. Békéscsaba, 1921. julius 6. Eladó szalma. Sopronyí-tanyán tíz öl buzaszalma eladó. Értekezni lehet Jókai-u. 6.sz. a ZEISLER LIPÓT fakeneskodö Békéscsaba. Fatelep : A vasutihid átjárójának végében, ERZSÉBETHELYEH. Értesíti az épitő közönséget, hogy fatelepén levő faanyagának négyzet colját 3 és fél koronáért, gömbölyű rúdnak folyóméterét 15 koronáért számítja. 1—3 Egy jó hangú CZIMBALOM egy „Virágos Madonna" szentkép, egy íróasztal, két db. csillárlámpa és több apróbb tárgyak eladók. Jelentkezni lehet délután 3 órától II. Munkácsy-utca 1. szám alatt. 1—1 üönü Xa-Xa a világ legnagyobb állatfilmje ]önü