Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-30 / 217. szám

Békéscsaba, 1Q21 szeptember 30 Péntek II. évfolyam 217. szám. Szerkesztaseg es kiadóhivatal: Békéscsabán. Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona flltfemokrácia A demokráciát jelszóként, de tar­talma és lenye^e nélkül a dema­gógia sajátította ki magának és csak ujabban, a világháború szerencsét­len vége óta vette át ezt a jelszót a kulturhiány takarására néhány erő­szakkal létesült államalakulat is, mint .alkotmányalapot. A demokrácia lényege az ember­szeretet és az egyenlőség. Ez olyan ősi, mint maga a kereszténység és tartalmat mindenkor a kereszténység adott a puszta szónak. Az utóbbi evtizedben, amikor a kereszténysé­get a fórumon háttérbe szorította a jelszavas, népbolonditó politika, a liberalizmus jelszava mellett a demo­krácia köpönyege volt a legnépsze­rűbb elleplezője annak, hogy a ke­resztény középosztályt és főleg a munkásságot belefogják a zsidó vi­.águralmi törekvések szolgálatába. A demokrácia jelszava takarta el azt a kiáltó külömbséget, mely az „önzetlen" demokrata vezér felék­szerezett jóltápláltsága és a fajtársak által kiuzsorázott, agyonnyomoritott munkás tüdövészes sápadtsága kö­zött kiabálóan előtérben állott. A demokrácia jelszava azonban nem­csak arra volt jó, hogy az áldozato­kat beszéditse abba a táborba, mely csupa jót igért és csak nyomort és szenvedést adott, hanem arra is, hogy az ellenőrzésre és a nép veze­tésére hivatottak figyelmét elterelje a tulajdonképeni célról. Igy eshetett meg, hogy a nép nagy rétegének, különösen az ipari munkásságnak a vezetése idegen érdekeket szolgáló idegen faj kezébe került s mikor a magyar fajnak szüksége volt a ma­gyar tömegekre, a demokrata jelszót hangoztatok idegen célokért a ma­gyarsággal szemben vitték harcba a magyar tömegeket. Azt hisszük, nem csalódunk, ami­kor a demokrácia jelszavával taka­rózó, alacsony kulturáju nemzetek életének is ugyanazt a véget jósoljuk, mint aminő csúfos vége volt nálunk a liberális demokrácia hangoztatá­sának. Románia „demokrata királyság" ; Csehország „demokrata köztársaság", Jugoszlávia „demokrata monarchia", Ausztria „ultrademokrata (szocialista­ko.nmunista) köztársaság. Ilyen ar­culcsapása a tényleges demokráciá­nak, mintha csak ennek a négy ál­lamnak a belső állapotát nézzük, még soha nem történt. A legsöté­tebb cári zsarnokságra emlékeztető rendőrállamok ezek a természetelle­nes alakulások, ahol vagy magasabb rendű kulturaval biró népet igáz le egyenlőség hangoztatásával a fegy­veres terrorra támaszkodó kisebb­ségi hatalom, vagy pedig egyenlő életlehetőségek mellett nyomja el a szabad gondolatot, a szabad érvé­nyesülést az a csoport, amelyiknek a fegyver a kezében van. Megálla­pítható, hogy soha abszolutisztiku­sabb uralom nem volt, mint Leninék uralma, de az is tény, hogy ezek után következnek szomszédaink. Hosszú volna sorra venni a bizo­nyítékokat arra nézve, hogy ezeknek az államoknak a demokráciája a legfélreérthetetlenebbül faji érdekeket szolgáló áldemokrácia, de nem is szükséges. Minden újságolvasó meg­állapíthatta azt azokból a hírekből, amelyek minden szuronyos határ­záron keresztül jönnek s amiknek az olvasásakor ökölbe szorul a kezünk. A keresztény Magyarországot, ahol a legtisztább tartalommal teljes de­mokráciavan (nem aVázsonyí—Balla­féle demokrácia !), szeretik, főleg ke­leti szomszédaink, de az egész Európa zsidósága, abszolutisztikus konzervativizmussal vádolni. Ennek az ostoba vádnak aztán tapsolnak mindenütt, idebent ugy, mint oda­kint az áldemokrácia demagógjai. Ez természetes! Az ő uralmukat, a jelszavas áldemokrácia uralmát dönti meg elsősorban a keresztény morál­nak a politikába való bevitele. Ezért fáj a keresztény Magyarország min­den áldemokrata uralomnak. Pedig a jelszavak elröppennek a demagógia ajkáról s nyomukban legfeljebb rombolás marad. Az igazi, a krisztusi demokráciának azonban tartalma van; az épit és maradan­dót alkot. ílz osztrohoh az antant katonai beavatkozását akarják kikényszeríteni A nagykövetek Ausztriára hárítják a felelősséget a megegyezés késedelméért Budapest, szept. 29. Beavatott politikai körökben ugy vélik, hogy Ausztria Nyugatmagyar­ország kérdésében halogató politikát folytat. Mesterségesen késlelteti a megegyezés létrejöttél, mert mindenáron be akarja várni az ultimátum lejáratát. Ez a kétszinü politika sem változtat a magyar kormány helyzetén. Sőt megállapítható az irányadó körök hangulatából, hogy határozottan javult a magyar pozíció. Legfényesebb bizonyíték erre az a tény, hogy a nagy­követek tanácsa is-felismerte a halogatás okát és a megegyezés hiányáért az osztrák kormányra hárítja a felelősséget. A magyar kormány uj válaszjegyzéke Parisba érkezett (Paris, szept. 29.) A magyar kor­mány már elküldte a szövetséges hatalmak pénteken érkezett má­sodik ultimátumára válasz jegy­zékét, amelyet a szövetségesek a mai napon meg is kaptak. A jegyzék feltünteti, hogy meny­nyire fontos az ántánt szempont­jából is, hogy Nyugatmagyar­ország ügye békés megegyezés utján intéződjék el. A cseh szocialisták tiltakoznak Csehország katonai beavatkozása ellen (Prága, szept. 29.) A cseh szo­ciáldemokraták gyűlést tartottak, ame­lyen tiltakoztak az ellen, hogy Cseh­ország beleavatkozzék Nyugatmagyar­ország ügyébe. A cseh szocialisták meggyőződése szerint a békeszerző­dés végrehajtásának ellenőrzése a nagyántánt dolga. Hegedűs megkapta felmentését (Budapest, szept. 29.) A hivatalos lap mai száma az alábbi kormányzói kéziratot közli : Kedves dr. Hegedűs! A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Ont magyar kir. pénzügy­miniszteri állásától saját kérelmére, nehéz viszonyok között önzetle­nül teljesített kiváló szolgálatai­nak teljes elismerése mellett fel­mentem. Kelt Budapesten, 1921. szept. 27. Horthy s. k. Gr. Bethlen István s. k. Az ezres bankjegyek október végén elvesztik értéküket (Budapest, szept. 29.) Az Osztrák­Magyar Bank ezer- és tízezer koro­nás bankjegyeit október 1-töl 31-ig már csak 75 százalékos értéklevo­nással váltja be. Október hó 31-ike után ezek a bankjegyek teljes mér­tékben elvesztik fizetési képessé­güket. Hegedűs Lóránt nagybeteg (Budapest, szept. 29.) Hegedűs i Lóránt nagybeteg. Lakásán fekszik. Senkit sem fogad. Jendrassik Ernő professzor mindennap meglátogatja. Véleménye szerint a volt pénzügy­minisztert teljesen kimerítette az idegfeszítő munka, amelyet tervének sikerébe vetett fanatikus hittel vég­zett. Állapotát súlyosbítja a sok há­látlanság és alattomos támadás, | amelyben távozása idején része volt. Október 19-ére várnak Ítéletet a Tisza-perben (Budapest, szeptember 29.) A tör­vényszék elnökének véleménye sze­rint a Tisza-perben október 19-én, szerdán délelőtt 10 órakor hirdetik ki az ítéletet. Az oláhok sürgetik a nemzeti hadsereg leszerelését (Pdris, szept. 29.) A bukaresti kormány ujabban ismét jegyzékkel fordult a nagykövetek tanácsához, amelyet arra akar rábírni, hogy ha­ladéktalanul hajtassa végre a magyar nemzeti hadsereg leszerelését. Az oláhok azzal indokolják meg köve­telésüket, hogy amig Magyarország­nak számbavehető fegyveres ereje van, addig az utódállamok kisebb­ségei nem nyugszanak meg mostani helyzetükben. Októberben nem fizetik még ki az uj tisztviselői segélyeket (Budapest, szept. 29.) A pénzügy­minisztériumból szerzett értesülés szerint a nemzetgyűlés által meg­szavazott tisztviselői drágasági se­gélyt októbe 1-én még nem fizetik ki a tisztviselőknek, minthogy a se­gély kiutalása körül felmerülő ad­minisztrációs munkálatokat még nem tudták befejezni. Moszkvába szállítják a magyar túszokat (Budapest, szept. 29.) A külügy­minisztérium hadifogolyosztá'yának hivatalos értesülése szerint a szovjet­kormány már megkezdte a kicseré­lendő magyar túszok Moszkvába szállítását. Szentpétervárról és a többi fogolytáborokból is Moszkvába gyűjtik a magyar túszokat, hogy hazaszállításuk könnyebben megtör­ténhessék. A Hadifogolyujság 19-ik száma tartalmazza azoknak a tú­szoknak a névsorát, akiket eddig Moszkvába útnak indítottak. A csehek ledöntöttek egy Ferenc József szobrot j (Prága, szept. 29.) A „Bohémia" j irja: Rossbergben egy csapat cseh ! határvadász ledöntötte Ferenc József szobrát. Érdekes, hogy a vitéz cseh i katonák a szobor ledöntése után a [ lakosság felháborodása elől futva ' elmenekültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom