Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám
1921-09-30 / 217. szám
Békéscsaba, 1Q21 szeptember 30 Péntek II. évfolyam 217. szám. Szerkesztaseg es kiadóhivatal: Békéscsabán. Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona flltfemokrácia A demokráciát jelszóként, de tartalma és lenye^e nélkül a demagógia sajátította ki magának és csak ujabban, a világháború szerencsétlen vége óta vette át ezt a jelszót a kulturhiány takarására néhány erőszakkal létesült államalakulat is, mint .alkotmányalapot. A demokrácia lényege az emberszeretet és az egyenlőség. Ez olyan ősi, mint maga a kereszténység és tartalmat mindenkor a kereszténység adott a puszta szónak. Az utóbbi evtizedben, amikor a kereszténységet a fórumon háttérbe szorította a jelszavas, népbolonditó politika, a liberalizmus jelszava mellett a demokrácia köpönyege volt a legnépszerűbb elleplezője annak, hogy a keresztény középosztályt és főleg a munkásságot belefogják a zsidó vi.águralmi törekvések szolgálatába. A demokrácia jelszava takarta el azt a kiáltó külömbséget, mely az „önzetlen" demokrata vezér felékszerezett jóltápláltsága és a fajtársak által kiuzsorázott, agyonnyomoritott munkás tüdövészes sápadtsága között kiabálóan előtérben állott. A demokrácia jelszava azonban nemcsak arra volt jó, hogy az áldozatokat beszéditse abba a táborba, mely csupa jót igért és csak nyomort és szenvedést adott, hanem arra is, hogy az ellenőrzésre és a nép vezetésére hivatottak figyelmét elterelje a tulajdonképeni célról. Igy eshetett meg, hogy a nép nagy rétegének, különösen az ipari munkásságnak a vezetése idegen érdekeket szolgáló idegen faj kezébe került s mikor a magyar fajnak szüksége volt a magyar tömegekre, a demokrata jelszót hangoztatok idegen célokért a magyarsággal szemben vitték harcba a magyar tömegeket. Azt hisszük, nem csalódunk, amikor a demokrácia jelszavával takarózó, alacsony kulturáju nemzetek életének is ugyanazt a véget jósoljuk, mint aminő csúfos vége volt nálunk a liberális demokrácia hangoztatásának. Románia „demokrata királyság" ; Csehország „demokrata köztársaság", Jugoszlávia „demokrata monarchia", Ausztria „ultrademokrata (szocialistako.nmunista) köztársaság. Ilyen arculcsapása a tényleges demokráciának, mintha csak ennek a négy államnak a belső állapotát nézzük, még soha nem történt. A legsötétebb cári zsarnokságra emlékeztető rendőrállamok ezek a természetellenes alakulások, ahol vagy magasabb rendű kulturaval biró népet igáz le egyenlőség hangoztatásával a fegyveres terrorra támaszkodó kisebbségi hatalom, vagy pedig egyenlő életlehetőségek mellett nyomja el a szabad gondolatot, a szabad érvényesülést az a csoport, amelyiknek a fegyver a kezében van. Megállapítható, hogy soha abszolutisztikusabb uralom nem volt, mint Leninék uralma, de az is tény, hogy ezek után következnek szomszédaink. Hosszú volna sorra venni a bizonyítékokat arra nézve, hogy ezeknek az államoknak a demokráciája a legfélreérthetetlenebbül faji érdekeket szolgáló áldemokrácia, de nem is szükséges. Minden újságolvasó megállapíthatta azt azokból a hírekből, amelyek minden szuronyos határzáron keresztül jönnek s amiknek az olvasásakor ökölbe szorul a kezünk. A keresztény Magyarországot, ahol a legtisztább tartalommal teljes demokráciavan (nem aVázsonyí—Ballaféle demokrácia !), szeretik, főleg keleti szomszédaink, de az egész Európa zsidósága, abszolutisztikus konzervativizmussal vádolni. Ennek az ostoba vádnak aztán tapsolnak mindenütt, idebent ugy, mint odakint az áldemokrácia demagógjai. Ez természetes! Az ő uralmukat, a jelszavas áldemokrácia uralmát dönti meg elsősorban a keresztény morálnak a politikába való bevitele. Ezért fáj a keresztény Magyarország minden áldemokrata uralomnak. Pedig a jelszavak elröppennek a demagógia ajkáról s nyomukban legfeljebb rombolás marad. Az igazi, a krisztusi demokráciának azonban tartalma van; az épit és maradandót alkot. ílz osztrohoh az antant katonai beavatkozását akarják kikényszeríteni A nagykövetek Ausztriára hárítják a felelősséget a megegyezés késedelméért Budapest, szept. 29. Beavatott politikai körökben ugy vélik, hogy Ausztria Nyugatmagyarország kérdésében halogató politikát folytat. Mesterségesen késlelteti a megegyezés létrejöttél, mert mindenáron be akarja várni az ultimátum lejáratát. Ez a kétszinü politika sem változtat a magyar kormány helyzetén. Sőt megállapítható az irányadó körök hangulatából, hogy határozottan javult a magyar pozíció. Legfényesebb bizonyíték erre az a tény, hogy a nagykövetek tanácsa is-felismerte a halogatás okát és a megegyezés hiányáért az osztrák kormányra hárítja a felelősséget. A magyar kormány uj válaszjegyzéke Parisba érkezett (Paris, szept. 29.) A magyar kormány már elküldte a szövetséges hatalmak pénteken érkezett második ultimátumára válasz jegyzékét, amelyet a szövetségesek a mai napon meg is kaptak. A jegyzék feltünteti, hogy menynyire fontos az ántánt szempontjából is, hogy Nyugatmagyarország ügye békés megegyezés utján intéződjék el. A cseh szocialisták tiltakoznak Csehország katonai beavatkozása ellen (Prága, szept. 29.) A cseh szociáldemokraták gyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak az ellen, hogy Csehország beleavatkozzék Nyugatmagyarország ügyébe. A cseh szocialisták meggyőződése szerint a békeszerződés végrehajtásának ellenőrzése a nagyántánt dolga. Hegedűs megkapta felmentését (Budapest, szept. 29.) A hivatalos lap mai száma az alábbi kormányzói kéziratot közli : Kedves dr. Hegedűs! A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Ont magyar kir. pénzügyminiszteri állásától saját kérelmére, nehéz viszonyok között önzetlenül teljesített kiváló szolgálatainak teljes elismerése mellett felmentem. Kelt Budapesten, 1921. szept. 27. Horthy s. k. Gr. Bethlen István s. k. Az ezres bankjegyek október végén elvesztik értéküket (Budapest, szept. 29.) Az OsztrákMagyar Bank ezer- és tízezer koronás bankjegyeit október 1-töl 31-ig már csak 75 százalékos értéklevonással váltja be. Október hó 31-ike után ezek a bankjegyek teljes mértékben elvesztik fizetési képességüket. Hegedűs Lóránt nagybeteg (Budapest, szept. 29.) Hegedűs i Lóránt nagybeteg. Lakásán fekszik. Senkit sem fogad. Jendrassik Ernő professzor mindennap meglátogatja. Véleménye szerint a volt pénzügyminisztert teljesen kimerítette az idegfeszítő munka, amelyet tervének sikerébe vetett fanatikus hittel végzett. Állapotát súlyosbítja a sok hálátlanság és alattomos támadás, | amelyben távozása idején része volt. Október 19-ére várnak Ítéletet a Tisza-perben (Budapest, szeptember 29.) A törvényszék elnökének véleménye szerint a Tisza-perben október 19-én, szerdán délelőtt 10 órakor hirdetik ki az ítéletet. Az oláhok sürgetik a nemzeti hadsereg leszerelését (Pdris, szept. 29.) A bukaresti kormány ujabban ismét jegyzékkel fordult a nagykövetek tanácsához, amelyet arra akar rábírni, hogy haladéktalanul hajtassa végre a magyar nemzeti hadsereg leszerelését. Az oláhok azzal indokolják meg követelésüket, hogy amig Magyarországnak számbavehető fegyveres ereje van, addig az utódállamok kisebbségei nem nyugszanak meg mostani helyzetükben. Októberben nem fizetik még ki az uj tisztviselői segélyeket (Budapest, szept. 29.) A pénzügyminisztériumból szerzett értesülés szerint a nemzetgyűlés által megszavazott tisztviselői drágasági segélyt októbe 1-én még nem fizetik ki a tisztviselőknek, minthogy a segély kiutalása körül felmerülő adminisztrációs munkálatokat még nem tudták befejezni. Moszkvába szállítják a magyar túszokat (Budapest, szept. 29.) A külügyminisztérium hadifogolyosztá'yának hivatalos értesülése szerint a szovjetkormány már megkezdte a kicserélendő magyar túszok Moszkvába szállítását. Szentpétervárról és a többi fogolytáborokból is Moszkvába gyűjtik a magyar túszokat, hogy hazaszállításuk könnyebben megtörténhessék. A Hadifogolyujság 19-ik száma tartalmazza azoknak a túszoknak a névsorát, akiket eddig Moszkvába útnak indítottak. A csehek ledöntöttek egy Ferenc József szobrot j (Prága, szept. 29.) A „Bohémia" j irja: Rossbergben egy csapat cseh ! határvadász ledöntötte Ferenc József szobrát. Érdekes, hogy a vitéz cseh i katonák a szobor ledöntése után a [ lakosság felháborodása elől futva ' elmenekültek.