Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-25 / 213. szám

B ékéscsaba, 1Q21 szeptember 25 Vasárnap //. évfolyam 213. szám, Szerkesztoseg es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak. Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona litikai merénylet Ebben az irtózatos kavarodásban, amelybe a világháború egész Euró­pát döntötte, nagyon sürii a politikai merénylők bomba- és fegyverrobaja. Amerre tekintünk, mindenütt vér­tócsák, pokolgépek szilánkjai, kilőtt patronok hirdetik, hogy sehol sincs nyugalom. A háborúban felizgatott kedé.yek még mindig nem tudnak lecsillapodni s a lelkifeszültség itt is, ott is kirobban egy-egy tul vér­mes, rajongó lelkű ember bűnté­nyében. Mi hozzánk is eljutott ma a fana­tizmus őrülete. Fegyvert adott egy gonosz kézbe, mely gyilkolni akart a törvényhozás komoly, magasztos csarnokában. A merénylő egy köztársasági párti, szocialista érzelmű volt katonatiszt, az elpusztításra kiszemelt férfiú egy exponált politikus, ki érzelmeit, poli­tikai törekvéseit ravaszkodás nélkül hirdette. Az eredmény négy — hál' Istennek — célt tévesztett, falba, fába fúródott golyó s még sokkalta nagyobb izgalom, mint amennyi már eddig is rágta és bénította e létéért küzdő szerencsétlen ország munka­erejét. De mi volt az indító oka a me­rényletnek? A fent vázolt termé­szetes és egyetemes lelki feszültség mellett az a sok ellenőrizhetetlen pletyka és rémhír, mely itt bujdosik szüntelen az emberek között gazdat­lanul, de mégis szakadatlan mérgezve s feleslegesen izgatva az amúgy is kétségbeesésre hajló kedélyeket. Annak az általános elégedetlenség­nek, mely nemcsak nálunk, hanem mindenütt e háboruviharral vert Euró­pában ott lebeg a népek milliói felett a megélhetési nehézségeken kivül főoka az a sok ijesztgetés, melyet a rémhírek hordozói ter­jesztenek. A boldog békében jót nevettünk egy-egy rajongó beszédén, ki fan­tasztikus kulisszatitkokról suttogott, de ma, amikor annyi borzalmon mentünk keresztül, amikor átéltünk lehetetlennek hitt dolgokat, ma könnyen felülnek az emberek a leg­képtelenebb híreknek is. Tulideges, rajongó lelkek pedig könnyen vete­mednek bűnre vad rémületükben. Vérengző természetű gonosz embe­rek könnyen nyúlnak a revolver után, hogy gyilkoljanak. Ezek a gonosztevők, vagy őrültek nem is sejtik, hogy bűntényükkel semmit, de semmit nem használnak, ellenben irtóztató károkat okozhat­nak épen annak a köznek, melyen buta fanatizmusukban segíteni akar­tak. Nemcsak a merénylőket kell szi­gorúan megbüntetni, hanem még kegyetlenebbül kell üldözni azokat a titkos szervezeteket, sajtótermékek gyártóit, akik titokzatos izgatással, vagy rosszindulatú gonosz írással állandóan mételyezik még most is a lelkeket s adogatják a revolvert és bombát az ilyen Kövér Ibrahimok kezébe, hogy ők aztán a háttérben lessék, várják a zsákmányt, amely e tébolyodottak bűne folytán esetleg ölükbe hulhat. RevoMvesek a nemzetgyűlésen Rakovszky Istvánra a karzatról négyszer rálőttek — a merénylőt elfogták A nemzetgyűlés mai ülése alatt, Szilágyi Lajos inter­pellációja közben gyors egymásutánban négy revolverlövés dördült el, mely szerencsére senkiben nem tett kárt. A lövések Rakovszky István felé voltak irányítva. A merénylőt, Kövér Ibrahim György volt főhadnagy, vasúti hivatalnokot, letartóztatták. felé irányította. — Tagja volt a köztársasági párt­nak s elhatározására döntő befolyással volt a párt fel­oszlatása, valamint az, hogy meggyőződése szerint uj háborút készítenek elő. Rakó vszkyt azért akarta megölni, mert ő a háborús párt feje. • A merénylőt, aki nem épeszű ember benyomását kelti, ezután át­vitték a háznagyi hivatalba, ahol Lukovics Aladar háznagy hallgatja ki. Itt Kövér elmondta, hogy azelőtt mohamedán volt, de most reformá­tus. Haragszik a Habsburgokra és a legitimistákra, akik a Károlyi által létesített köztársasági államformát elsikkasztották. Politikai hitvallása a tanácsköztársaság. Meg van róla győződve, hogy ezer társa fogja foly­tatni azt a munkát, amitő megkezdett. Mikor elvezették, azt kiáltotta : — Akasszatok fel, de akkor is lesznek testvéreim, akik folytatják, amit én abbahagytam! A merénylet után munkatársunk beszélgetett Rakovszkyval, *ki a kö­vetkezőket mondta: — A merénylőt nem ismerem; sohasem láttam. Pár hete fenyegető levelei küidött, hogy lelő legitimista álláspontom miatt, de a levelet pa­pírkosárba dobtam. Amikor rámlőtt, azt hittem megsebesültem. Ezután megmutatta az egyik revol­vergolyót. A Rakovszky István ellen elkö­vetett revolveres merényletről a kö­vetkező részleteket kaptuk: A lövések Szilágyi Lajos inter­pellációja közben az I. emeleti 2. számú karzatról dördültek el. A karzatokon óriási pánik támadt s a közönség a kijáratok felé, tódult. A lövések olyan gyors egymásutánban követték egymást, hogy a képviselők az üléstermet el sem hagyhatták. Gaál Gaszton elnök kijelentette, hogy a szomorú esemény, amelynek — hála Istennek — eredménye nem volt, a nemzetgyűlés további mun­káját nem gátolhatja s azt meg nem akadályozhatja. A lövések pillana­tában a merénylő ezt kiáltotta: — Éljen a Köztársaság! A karzaton tartózkodó Márton Károly detektív egy széket ragadott fel s azzal fejbesujtoíta a merénylőt, aki megtántorodott. Azután elfogták és lekísérték a képviselőházi őrség őrszobájába, ahol elsőnek Ráday Gedeon gróf belügyminiszter hall­gatta ki. A merénylő kihallgatása során el­mondotta, hogy Kövér Ibrahim György­nek hívják, 42 éves, volt tényleges főhadnagy, vas­utas. A merényletet azért követte el, mert a köztár­sasági párti agitációt nem engedték meg. O meggyő­ződéses szocialista. A lö­véseket Rakovszky István Megegyezés készül a nyugatmagyarországi kérdésben Benes közvetítése — Megérkezett az ántántjegyzék - Olaszország a kisántánt ellen A világ érdeklődésének középpont­jában még mindig a nyugatmagyar­országi kérdés áll és Budapesten is a nemzetgyűlésen eldördült lövé­sek csak rövid időre terelték el a figyelmet erről a megrabiásunkat célzó kérdésről. Tudósításaink a következők: A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelyen Benes cseh külügyminiszternek köz­vetítő javaslatát tárgyalták, meiy azt ajánlja, hogy Ausztria mondjon le Sopronról és közvetlen környékéről, amely esetben Magyarország azon­nal átengedi Nyugatmagyarországot. Bécs, szept. 24. A Neues Wiener Tagblatt jelenti, hogy a nyugatmagyarországi kér­désben uj javaslat érkezett. A ja­vaslatot tegnap tárgyalták a külügyi bizottságban. A pártvezérek nem tudták elhatározni magukat arra, hogy lemondjanak az osztrák béké­ben nekik itélt Sapronról. A szociáldemokraták közvetítő in­dítványt tettek, hogy népszavazás döntsön e kérdésben, de ez a javas­lat sem érte el a bizottságban a többséget. A keresztényszocialisták azt javasolták, hogy a döntést ha­lasszák el. Páris, szept. 24. A nagykövetek tanácsának jeyyzekét, mely 10 napos ha­táridőt tüz Isi 'Nyugatmagyar­ország kiürítésére, tegnap ad­ták át a párisi magyar kö­vetnek. Budapest, szept. 24. Praznovszky Iván párisi követ és meghatalmazott miniszter táviratban tudatta a magyar kormánnyal, hogy átvette az ántánt uj jegyzékét. A távirat közli a jegyzék rövid össze­foglaló szövegét, mely megegyezik a Havas-ügynökség közlésével. A jegyzéket külön futár hozza Buda­pestre. Budapest, szept. 24. Illetékes helyen bíznak abban, hogy az Ausztriával folyó tárgya­lások sorári olyan megegyezés jön létre, hogy Sopron magyar marad. Páris, szept. 24. A Havas ügynökség jelenti: A nagyköveti értekezlet Praznovszky magyar meghatalmazott miniszter­nek jegyzéket nyújtott át, amelyben felszólítják Magyarországot, hogy Nyugatmagyarországot ürítse ki rö­vid időn belül teljes egészében. Ha Magyarország vonakodnék ennek eleget tenni, abban az esetben a szövetségesek kénytelenek lesznek a kényszerrendszabályokhoz folya­modni. Bécs, szept. 24. Az összes lapok vezércikkekben foglalkoznak azzal a javaslattal, hogy Ausztria Sopront engedje át Ma­gyarországnak. Milano, szept. 24. Bonomi miniszterelnök közölte a minisztertanácson, hogy a nagyha­talmak megegyeztek a Magyarország elleni gazdasági rendszabályokban, ha nem adná át Nyugatmagyaror­szágot. Olaszország felszólította Ausz­triát, hogy ne fogadja el a kisántánt államainak a fegyveres beavatkozást célzó ajánlatát, hanem várja meg Olaszország intézkedéseit. A belgrádi és prágai kormányt pedig óva inti Olaszországtól, hogy akcióba lépjen Magyarország ellen. Lapunk mai szúrna 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom