Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-09 / 149. szám

Békéscsaba, 1921. julius 9. Szombat II. évfolyam 149. szám. Szerkesztőség és kiatíúhivaia!: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szurr. A szerkesztőség teiefon szánts : 60 Előfizetési arak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona SüjfeÉn! akik bejártátok Galíciát, akik roha­moztatok az Isonzó halálvölgyén, őrt áltatok Tirol jeges -szikláin, akik megnyomorodtatok Sabác sánca előtt és mind, akik elől jártatok a véres mezőkön, amikor mindnyájunknak el kellett menni, hozzátok szólok 1 Ti tudjátok, hogy a Szervecs part­ján büntetésből agyonlőttek egy apát (akinek gyámoltalan özvegye és há­rom árvája maradt otthon), mert a kimerültségtől elaludt a poszton a drótakadályok előtt. Ti tudjátok, hogy Coneglianónál hóhérral köttették fel azt a cseh közkatonát, aki a maga egyetlen nyomorúságos életét akarta átlopni a Piavén az olaszoknak. Csak Ti lehettek birái azoknak az árulóknak, akik minket vala­mennyiüneket, szenvedő, nélkülöző magyar katonákat adtak el! Más nem tudja, hogy mit jelente­nek azok a vádak, amelyeket Károlyi Mihályra és cinkostársaira most ol­vastak rá. Árulás 1 Másnak csak szó, amely ismeret­len fogalmat jelöl. De mi láttuk az e! lenség jól irányozott gránátjaitól szétszaggatott emberi testeket! Mi láttuk a halálos kintól eltorzult arco­kat, a megfagyott ajkakat, a kime­reit szemeket, hallottuk a haldoklók hörgését és ma is visszhangzik fü­lünkben egy-egy fájdalmas orditás, egy sikoly, amely borzalmas éjsza­kákon riasztott fel. És mi tudtuk, hogy aki mellettünk vérzett el, föl­dink volt, szelid munkásember, aki­nek elhidegült kezeitől azelőtt, ott­hon apró gyermekek vártak kenye­ret, vagy mosolygós arcú fiatal le­gényke volt, akiért öreg, támasz nélkül maradt édesanyja imádkozott. Nekünk vérforraló embertelensé­get jelent az árulás! Nekünk azt jelenti, hogy az árulók irányították reánk az ellenség gyilkos ágyúit, amikor szorongó szívvel ku­porogtunk füstös gránáttölcsérekben, oszladozó hullák között, amig körü­löttünk a halál orgiázott 1 Mi vérünket vittük (apró, lelkes, kzürke katonák végtelen sorokban) feláldozni, mellünket vittük a szu­ronyok elé, mi éheztünk, fáztunk, piszkosan, férgesen, lerongyolódva állottunk őrhelyünkön éjszakáról éj­szakára, ők pedig (Balla Aladárék kegyelmes társasága) az írásba fog­lalt vád'szerint a jól fűtött pezsgős kaszinóból Párisba jártak, térképen megmutatták nyomorúságos sáncain­kat eladták gémberedett testünket és százszor Istennek ajánlott életün­ket az ellenséges vezérkarnak ! Cél­pontul az ellenséges ágyuknak! ­azért, hogy rangot, méltóságot, cí­met és pénzt, vérdijat kapjanak ér­tünk 1 Ezt más nem érti meg, csak mi, az eladottak 1 S ha a közlegényt agyonlőtték, mert elaludt a posztján, ha felakasz­tották a másikat, mert gyávj volt és az életét akarta megmenteni, mondjátok hát meg, mit érdemelnek Károlyi Mihály cinkosai, akiknek kezére ezei- meg ezer halottunk vére tapad, akik ezér és ezer hitvest tet­tek özveggyé, ezer és ezer gyerme­ket apátlanná és koldusbotot, man­kót adtak annyi bajtársunk kezébe!! 1 M. ííz oroszoii aratás után tómodnob ? .1 Gsapaíösszeyonásoli a lengyel és az oláh határon - Varsó, julius 8. A szovjetkormány legújabb terveiben az aratás megtörténte u:árira halasztja el általános támadását, amelyet egyszerre akar megindítani Len­gyelország és Románia ellen. Lengyel feldéYilök jelentése szerint a határ -mentén nagy csapat­tömböket vonultatnak fel az oroszok. Ugyanilyen értelmű jelentések ér­keznek a besszarábiai határról is. Az oroszok támadási kísérletei esetén a lengyelek és az oláhok nem régen kötött egyezményüknek megfelelően közösen lépnek akcióba. Apponyi interpellációja a munka­nélküliségről és a diáknyomorról A nemzetgyűlés mai ülése {Budapest, jul. 8.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra­kor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. Megalakították az államjegyek ki­bocsátását ellenőrző bizottságot,mely­nek elnökévé Ernszt Sándort jelöl­ték ki. Apponyi Albert gróf sürgős inter­pellációi jelentett be. A katonai ellátásról szóló javasla­tot harmadszori olvasásban is elfo­gadták, majd folytatták az állami kis­lakások építésére vonatkozó javaslat általános megvitatását. Orbók Attila örvendetes jelenség­nek tartja, hogy az állam építkezé­sekhez kezd. Az építkezések céljaira szánt 300 millió koronát nagyon ke­vésnek tartja, de reméli, hogy ez csak kezdeményezd lépés, amely buzdításul fog szolgálni a magántő­kének. Az építkezésnek jelentékeny mértékben való megindítására csakis a magántőke lehet hivatott az állam mostani súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel. Cettler J?nö a javaslat szociális jelentőségét méltatja. Reméli, hogy az állami lakások felépülése által a lakásínség némileg enyhülni fog. Hegyeshalmy Lajos kereskedelem­ügyi miniszter ismerteti azokat a körülményeket, amelyek javaslatá­nak benyújtására kényszeritették. Az állami építkezések megindításával három célt akar szolgálni : csök­kenteni akarja a lakásínséget, fog­lalkoztatni akarja az építőipart és enyhíteni .akarja a munkanélkülisé­get. Reméli, hogy mindezt e! is éri a javaslatban foglaltak végrehajtása által. Eddig Budapesten már 142 egy szobás, 132 kétszobás és 20 diák­lakás épült. Az egy- és háromszo­bás lakások építésétől most egyelőre kell tekinteni, minthogy kétszobás lakásokra van legégetőbb szükség. Kéri a javaslatnak általánosság­ban való elfogadását. Bródi Ernő a javaslat ellen szól. Az elnök napirendi • indítványa szerint (amit elfogadnak) a Ház leg­közelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja. Szünet után Apponyi Albert gróf általános ér­deklődés közepette emelkedik szó­lásra. A diáknyomor és a munkanélkü­liség ügyében interpellál. Hangsúlyozza, hogy a diákság leírhatatlan nyomora a magyar in­telligencia jövő nemzedékét fenye­geti pusztulással. Kérdi a kormányt, hogy milyen intézkedésekkel igyek­szik enyhíteni a diákok nélkülözé­sein. Majd a fenyegető munkanélküli­ségre hívja fel a kormány figyelmét. A munkanélküliség ma világszerte veszedelmes méreteket ölt. Nálunk még türhetőek a munkaviszonyok, Angliában és Amerikában azonban több millióra megy a munkanélkü­liek száma. Nálunk főként az a körülmény okozza a munkanélküliséget, hogy iparunkat, gyárainkat elválasztották a békeszerződéssel nyersanyag for­rásainktól. Örömmel állapítja meg, hogy a miniszterelnök nagy érdeklődést ta­núsít a munkásügyek iránt. Kérdi, hogy a washingtoni nemzetközi munkásegyezmény pontjait milyen értelemben hajlandó becikkelyezni és alkalmazásukat törvényesen biz­tosítani. Bethlen István gróf miniszterel­nök azonnal válaszol. A kormány foglalkozott a diák­nyomor kérdésével és a diákságnak karhatalmi szolgálatra való felhasz­nálása által igyekszik megoldani a kérdést. A munkanélküliség enyhítésére is történtek intézkedések. Ezzel a kér­déssel különben rna este miniszter­tanács fog foglalkozni. Magyarországon ma elenyészően kicsi a munkanélküliség a nyugati államokban mutatkozó méreteihez képest. Legnagyobb Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Kecskeméten s csak ha­todsorbanBudapestén,ahol a munka­nélküliek száma 9 és fél százalék. A kormány elhatározta, hogy meg­könnyíti az építkezéseket vagyonadó­beli engedmények által. A washingtoni egyezmény pont­jainak becikkelyezésével a kormány foglalkozik. Megjegyzi, hogy az egyezmény pontjait a nyugaii álla­mok, sőt az Egyesült-Államok sem fogadták el. Válaszát Apponyi megköszöni. Az ülés vége 15 órakor. A franciák is igazságtalannak tartják a trianoni békét (Páris, julius 8) A szenátusban ma osztották széjjel a trianoni béke becikkelyezéséről szóló jelentést. Ér­dekes pontja a jelentésnek az, amely szerint igazságtalan dolog, hogy sok millió magyar kerül idegen uralom alá a békeszetződés értelmében, de ezt nem lehetett más visszaságok (?) felidézése nélkül elkerülni. Azt is beismeri a francia kormány, hogy a békeszerződésMagyarországot meg­fosztotta a létfenntartásához szük­séges jövedelmi forrásainak nagy­részétől is. Ennek megfelelően álla­pítja meg anyagi kötelezettségeit. Uj csodaáriyu (Newyork, julius 8.) Egy amerikai katonai mérnök olyan ágyút kon­struált, amelynek lőtávolság?. 300 mértföld, átütőképessége pedig olyan nagy, hogy ma nincs olyan fedezék, vagy erődítmény, amelyet el nem pusztíthatna. Legcsodálatosabb tulaj­donsága az, hogy lövéseit zajtalanul és füst nélkül adja le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom