Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-23 / 211. szám

Kőrösvidék BékéscsűDű, iy21. szeptember 23. Mi van ma ? 1921. szept. 23., péntek R. kath.: Linus p. Prot.: Tekla Nap kél 5 óra 47 perckor, nyugszik' 17 óra 57 (7 57) perckor. Hold kél 21 óra 25 (9-25) perckor, nyugszik 11 óra 52 perckor. 9 közalkalmazottak kenyere A mai megélhetési viszonyok kö­zött kevesen kisérik megértő figye­lemmel a közalkalmazottak termé­szetbeni ellátásának ügyét, melyet közelebbről szemlélve igazán nem lehet kielégítőnek mondani. A közalkalmazottak a togyasztási cikkeket több hónapos késedelemmel, hiányosan kapják s amellett megtör­ténik sürün, hogy a kiutalt élelme­zési cikkek élvezhetetlenek, hamisí­tottak. Ennek a szomorú ténynek igazolására fényes példát állított a KANSZ. békésvármegyei szövetsé­gének vezetősége az illetékes körök elé a gyulai esetben, ahol a köz­alkalmazottak a három hónap óta nélkülözések között várt liszteliát­mányt ugy kapták meg, hogy ab­ból kenyeret sütni nem lehetett. A szövetség mintát vett és fel­küldötte a vegyvizsgáló állomáshoz, honnan most érkezett le a lelet, mely kétségen felül igazolja, hogy a lisztben nagy mennyiségű szemét, idegen mag, növényi hulladék, fa­darabkák, papirfoszlány, hagymahéj, sőt mi több, még két élő lisztmoly­álca is volt. Egyes malmok hasonló visszaélései igazán kihívják a közön­ség felháborodását és csak helye­selni lehet a KANSZ. fellépését, mikor a kapzsi malomtulajdonost mindezekért bírói kézre adta és a kir. ügyészségnél feljelentette. Ebből az esetből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a kapzsi üzér­kedés visszaéléseit most már min­denkinek kíméletlenül üldözni és feljelenteni kell. És emellett láthat­juk azt is, hogy az érdekeltek tö­mörülése és szövetségre lépése nemcsak az illetők előnyéi, hanem ezzel a közérdeket is szolgálja, mert ha csak egy-két esetben ilyen uzso­rást az öt évi fegyház és botbün­tetés jól megérdemelt sorsára jut­tatnak, ugy a zsarolók kapzsi mo­hóságát végre megfojthatjuk. Az osztrák vasutassztrájk (Bécs, szept. 22.) A vasutassztrájk változatlanul tovább tart. Mára a helyi vonatok is megálltak. A Tisza-per {Budapest, szept. 22.) A Tisza­perben az ítéletet Gadó István elnök a jövő hét végével hirdeti ki. Az ántánt-demars még nem érkezett (Budapest, szept. 22.) Ma délig a külügyi kormány semmiféle jegyzé­ket nem kapott az ántánttól, de minden percben várják annak meg­érkezését. Politikai körökben ma optimisztikusabban ítélik meg a nyugatmagyarországi eseményeket. Reménységgel és türelemmel várják a tárgyalások eredményét és biznak a sikerben. Csonka Magyarország — nem ország, Óriási gyárrobbanás Németországban Részietek a luduigsiiafeni katasztrófáról — Ezer halott, kétezer sebesült Mannheim, szeptember 22. Ludvigshafen határában felrobbant a badeni anilin és szódagyár, ahol rendkívül robbanó és veszélyes gázokat állítottak elő. Elpusztult a gyártelephez tartozó Oppan-gyár is, sőt Mannheim külvárosában, Sandho­fenben is összedőlt több ház. Heidelbergben a légnyomás következtében minden ablak betört. A robbanás az 53. számú laboratóriumban történt. Mintegy 200 méteres lángoszlop csapott fel borzal­mas robajjal. Eyy salétromos tartály röpült a leve­gőbe mázsás vasdarabot szórva szet az egész gyár­telep területért. Egyik, detonációt a másik követte. Mindegyik ujabb tömeges halált jelentett. A veszedelem színhelyét több mint egy óra múlva lehetett csak megkö­zelíteni. A kivonuit tűzoltóság s mentők elé borzalmas látvány tárult. A sebesültek és halottak százai feküdtek a romok alatt. Eddig körülbelül 1000 halottat és 2000 sebe­sültet szállítottak el a gyártelepről és környékéről. Mannheim és Ludvigshafen minden kórháza megtelt sebesültekkel. A rob­banással Németországnak egyik legnagyobb efajta gyártelepe semmisült meg. A gyártelepet francia katonák tartották megszállva. Békésesafoa egyetemet kap ? A pozsonyi egyetem elhelyezése — Az evangelikus egyházak Békéscsaba mellett Békéscsaba, szept. 22. Az „Igazság" cimü lap szenzációs híradással van a pozsonyi egyetem elhelyezésével kapcsolatban. Arról van ugyanis szó, hogy az evang. főiskolákból fejlesztett pozsonyi egye­temet nem kellene Pécsnek átengedni, hanem Csabára hozni s ugy Csabát egyetemi várossá tenni. Az érdekes tudósítás a következő: „A pozsonyi egyetem elhelyezése ügyében az ág. h. evang. egyházak rossz néven veszik Békéscsabától, hogy mindezideig nem lépett akcióba az egyetem megszerzése érdekében, amelyhez ennek a nagy lutheránus városnak annál is inkább joga volna, mert a pozsonyi egyebem a lutherá­nus theológia, tanárképző és aka­démiából fejlődött egyetemmé. Békéscsaba rendezett tanácsú vá­ros, melynek gazdag lakói 100 szá­zalékon jóval alul fizetnek csak pót­adót, igy az összes városok között a lehető legkedvezőbb anyagi hely­zetben van, mindezideig nem moz­dult meg, hogy egy menekülő ág. h. ev. akadémiát, theológiát, vagy pláne egy egyetemet — mert ennek fenntartásához is elég gazdag — falai között elhelyezni próbáljon. Most — mint értesültünk — az ág. h. ev. egyházak fogják fetszóli­tani a gazdag, de fösvény várost, hogy egy főiskola anyagi áldoza­tokkal járó elhelyezését vállalja ma­gára. Igaz ugyan, hogy a szegedi, illetve kolozsvári egyetem meglehetősen kö­zel fekszik Békéscsábához, de ugyan­olyan távolságra van Szegedtől Pécs is, amely a pécsi akadémia kiegé­szitéseképen pályázik a pozsonyi egyetem megszerzésére. Csakhogy a vágyakozásnak egy nehéz és súlyos akadálya van. A pozsonyi egyetem ugyanis össze van kötve az ág. h. ev. teológiai fakultással. A pécsiek a pozsonyi egyetemet csak az ág. h. ev. teoló­giai fakultas nélkül hajlandók át­venni, ugy, hogy a pozsonyi egye­tem fakultásának ily módon való szétszakítása következtében a po­zsonyi egyetem teológusai elesnének attól a kedvezménytől, amelyben eddig részük volt, hogy heti 10 órával részt­vehessenek a filozófiai, er­kölcstani, neveléstudományi és esztétikai előadásokon s 4 félévi studium után meg­szerezhessék a filozófiai doktorátust is. Az ágostai hitvallású evangelikus egyházak érdekében tehát nem le­het, nem szabad megengedni azt, hogy a pozsonyi egyetem fakultásait széjjel bontsák olyképpen, hogy a teológiai fakultást külön helyezzék el egy virágzó nagyobb lutheránus városban — mondjuk Békéscsabán. Az ág. h. evang. teológusok érde­kében az összes fakultásoknak együtt kell maradnia a pozsonyi egyetem­nél és mert együtt kell maradnia, azért volna indokolt és szükséges, ha Békéscsaba hatalmas gazdagsá­gát latbaveti és mindent elkövet az ág. h. ev. egyházak érdekében, hogy a pozsonyi egyetemet megszerzi és annak nemcsak elhelyezéséről, de anyagi támogatásáról is gondos­kodik. A pozsonyi egyetem elhelyezésére Békéscsabán nagyon alkalmas épü­let kínálkozik a város tulajdonát ké­pező kaszárnyában, amelynek udvara célszerűen beépítve, még az egye­tem 65—70 tanárának és egyéb sze­mélyzetének is kényelmes lakást nyújthat. Kaszárnya céljaira a város pedig átengedhetné az úgynevezett régi gimnázium épületét, mely eléggé tágas udvarával kényelmes otthont adhat a csabai helyőrségnek is. Ugyanitt említjük meg azt, hogy a pozsonyi egyetem megszerzése érdekében az előkészületeket Pécs már megkezdte s valószínű, hogy e küzdelemben most már Békéscsaba is résztvesz s áldozatkészségében nem fog alul maradni a nagy vidéki városok áldozatkészsége mögött." A cikk alapgondolatával — tudni­illik, hogy a pozsonyi egyetemhez Csabának volna legtöbb joga, telje­sen egyetértünk. Sajnos azonban nem sok reményünk van ahhoz, hogy a jog és észszerüség dacára Csaba megkapja az egyetemet, — mert itt ilyen óriási kulturális jelen­tőségű kérdés iránt nincs érzék. Mi itt Csabán csak a tegnapnak s leg­feljebb a mának élünk s a holnapot — azt rábízzuk a holnap előkre. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy bazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Háború Szojol és Püspöki hozott Z halott — 13 sebesült Szolnok, szept. 22. Valóságos csata folyt le vasárnap Tiszapüspökiben, melynek 2 halott és 13 sebesült áldozata van. A csa­táról a Szolnok és Vidéke a követ­kezőket írja: A falusi virtus, vasárnapi fejbe­verés és ünnepi koponyalékelés lap­pangó emléke elemi erővel tört ki a szajoli fiatalságban vasárnap dél­után. Borivás közben a szajoli legé­nyek elhatározták, hogy átmennek Püspöki-be, móresre tanítani az ottani legényeket. Tömör sorokban tüntető felvonulást rendeznek az ünnepi hangulatban nyújtózkodó Püspöki utcáin. A püspöki-i legé­nem találták tanácsosnak felvenni a harcot a nagyon is kihívóan visel­kedő és számbeli túlsúlyban lévő szajoli ellenséggel, visszahúzódnak erődítéseik — illetve házaik kerí­tései — mögé. A szajoliak — nem találván ellen­séget, hazafelé tartottak s útközben megverték a velük szemben jövő békés járókelőket. De az időközben értesített szajoli csendőrséggel szem­betalálkozva, visszatértek Püspöki felé. Itt formáiis harc fejlődött ki, egyrészről a szajoli legények, más­részről a szajoli csendőrök közt, kiket a kárörvendő püspöki legé­nyek is hathatósan támogattak. A kifejlődött harcban 2 halott és 13 sebesült maradt a csatatéren a szajoliak részéről. Az eset részletei­nek felderítésére dr. Bodnár Ferenc % vizsgálóbíró hétfőn kiszállt a hely­színére. HIREK — A gyulai rendőrkapitány kinevezése. Tanczik Lajos rendőr­kapitányt, a gyulai m. kir. állam­rendőrkapitányság vezetőjét a bel­ügyminiszter rendőrtanácsossá ne­vezte ki. — Esküvő. Áchim Erzsébet és Hammeri Geyza f. hó 24-én d. u. 5 órakor tartják esküvőjüket az ev. templomban. — A muzeumi bizottság ülése. Békéscsaba város muzeumi bizott­sága f. hó 22-én d. u. 4 órakor ülést tartott, melyen a bizottság elnökéül Fábry Károlyt választották meg. A bizottság azzal az indít­vánnyal járul az okt. 3-iki közgyű­lés elé, hogy a muzeum fenntartá­sára s a téli szabadoktatási előadá­sok költségeire 15000 K-t szavazzon meg az 1922. évre. A muzeum tiszt­viselőiül a régieket ajánlotta meg­választásra. — A MOVE cserkésznapjai iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvá­nul meg. A falragaszok már hirde­tik azt a gazdag műsort, amelyet a budapesti csapatok nyújtanak. Bizo­nyos, hogy igen nagy közönség fog gyönyörködni a kedves budapesti vendégekben. — Sándor Erzsi hangversenye. Az „Aurora"-kör által rendezendő opera-estét vasárnap feltétlenül meg­tartják, miután a mutatkozó érdek­lődés biztosítja az anyagi sikert is. A falragaszokon is ismertetett műsor annyiban változik, hogy Sándor Erzsi kamaraénekesnő még egy szá­mot énekel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom