Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-18 / 207. szám

Békéscsaba, 1921 szeptember 18. Hörosv/dék 3 üz uj élet ólmai Egy uri leány, aki médium volt Rex Mester előadásán igy nyilatko­zott a szuggeszció hatásáról. „Fájó elmúlások titkos jövők álma­tag üzenetei, fellobbanó elmúlt em­lékek érzéki csendjébe váratlanul ha­tolt be az örömhír, hogy Rex Mes­ter itt van. Az üzenet meleg borza­dásra késztető lidérckéntf eküdte meg testem, rámadott minden elképzel­hetőt és végül összefonódva a me­sésálomlepke szárnyainak suttogásá­val lágy álomba ringatott. E suttogó zene, a néma éj varázsa, az elaludt villany visszamaradt fénye, a vá­gyak elhalása „mindég mélyebb álomba" merített. A köd, mely sze­meimet elboritá, egyszerre ellepte az agyam is. De ritkult lassan, s visz­szajött szemeim elé az Élet, a csa­lódások eme hosszú sorozata. Lát­tam a háttérben egy kimondhatatlan nagy dobogó hátterében minden el­képzelhetőt. Láttam a fákvirágzását s láttam az őszi rózsa pusztulását. Égig meredő és az égi ködbe fuló templomtornyok gigászi nagyszerű­ségét és alattuk millió földi pórsze­met, földi embert, kik hihetetlen igazságokat vallva rohantak az Uj Elet felé. Láttam, mint hullnak le a fátylak megtestesült titkokról és hogy lett úrrá a Szellem, az Erő az anyagon. Láttam a Mestert, mint az Uj Elet hírnökét, prófétáját és leborultam bolond hívőként az emelvény aljába, melynek eszményi magasságáig nem juthatott fel az elmém, a fantáziám. Leborulva és elhalkult érveréssel, szent csodálattal kiáltottam fel min­dent megremegtető hanggal ezt az egy szót, csodálatom e legigazibb megnyilatkozását: „Mester". Elfojtott lélegzettel hallgattam szavát, szemei­nek bűvös sugarában oly jól esett aludnom, fürdenem s szavai, melyek mindent megmagyaráztak, lassan­lassan tépdesték le a nembánomság, a hitetlenség töviseit a lelkemről. — Láttam. Hallottam. És ehhez elég volt ahhoz, hogy higyjek mindazok­ban, miket eddig sejteni sem mer­tem. Egy intésére uj világot láttam, uj társadalmat, uj gondolatokat. Összehasonlításaim mindig azokat tették meg szebbnek, miket ő látta­tott meg velem. Éreztem. Megfog­hatóvá tette a Nagy Ismeretlent, mellyel gondolatom eddig nem mert foglalkozni s előre nyújtott példa­ként állott ő előttem a Próféta, a Mester." Közgazdaság. A többtermelésnek a mezőgazda­ságban három általános főfeltétele van: trágyázás, mélyszántás és ön­tözés. Ezekből a főfeltételekből az öntözés egyedül az, ami nehezebben valósitható meg, a mi vidékünkön már azért is, mert kevés a vizünk, de általában azért, mert nagyobb be­fektetést, a berendezés pedig különle­ges szakértelmet igényel. A trágyázás és a mély szántás ellenben semmi nagyobb nehézségbe nem ütközik, ha elhárítjuk a megvalósításnak egyetlen igazi akadályát, a gazda­társadalom nagy részének maradi­ságát és tudatlanságát, valamint az ezek következményeiként jelentkező bizalmatlanságát, a régen kipróbált és biztos eredménnyel járó földmi­velés iránt. Nincs gazda, aki ne tudná, hogy a trágyázott földben több szem te­rem, mint a trágyázatlanban, mégis elmulasztja földjének trágyázását az­zal a kifogással, hogy nincs elég trágyája, vagy ami még égbekiáltóbb, trágyáját tüzelőnek használja fel, azért, mert drága a fa. De ezek csak a rövidlátó ember kicsinyes takarékos­kodásai, amire nagyon ráillik az a közmondás, hogy „a fösvény kétszer fizet." Amióta kitatálták a műtrágyát, azóta senki sem panaszkodhat amiatt, hogy nincs elég trágyája, mert ma­ga nem termel annyit, amire szük­sége van. Az utóbbi időben gazdá­ink legtöbbje, hála Istennek, meg­szabadult nyomasztó terheitől s ma már ha készpénze nincs is, van annyi hitele, amennyiből földjéhez a szükséges műtrágyát megveheti. Nem kell hát sajnálni, azt az egy év alatt busásan megtérülő befektetést, amit a műtrágya beszerzése igényel, mert a trágyázás nem csak egy évre hat és ha egy esőben szegény év nem juttatja is teljesen érvényre a mű­trágya hatását, csak megmarad az a földben és annak termőerejét a következő években is fokozza. Trágyázással már a jövő év ter­mését fokozhatjuk, tehát a legrövi­debb idő alatt hasznát láthatjuk a többtermelésnek. A Békéscsabai Kisgazdák Szövet­kezete állandóan felhívja figyelmét hirdetéseivel a műtrágyára és ami­kor ezt teszi, nagyobb szolgálatot tesz a gazdaközönségnek és a több­termelésnek, mind önmagának. Kö­vessünk el minden lehetőt a műtrá­gya használatának általánosítására, mert ezzel leggyorsabban érhetünk el eredményt a többtermelés terén, ami mindnyájunknak elsőrangú ér­deke. A többtermelés másik általános tényezője a mély szántás. Gazdáink közül Lsokan nem akarják még ma sem kellőképen értékelni a mély mü­velés előnyeit, pedig láthatják annak szembeötlő eredményét minden olyan nagyobb gazdaságban, ahol gőzeke dolgozik. Minél lazább a föld, annál job­ban magába veszi az esőt, annál mélyebben át ázik és minél mélyeb­ben szántunk, annál mélyebbre ha­tolnak a növény gyökerei, annál mé­lyebbről szívhatja a növény táplálé­kát.|Ezek olyan egyszerű igazságok, amiket mindenki megért, amint hogy megérti azt is, hogy a szántásnak sohasem szabad azért mélyebbnek lennie, mint ameddig a termő föld­réteg terjed, mert ha terméketlen földet forgatunk fel, azzal a legjobb földet is évekre elronthatjuk. A mélyszántás legfőbb akadálya, hogy különösen a kisebb gazdáknak nincs meg az ahhoz szükséges iga­erejük. De ezen könnyű segíteni. Álljanak össze a szomszédok, fog­ják össze igáikat és segítsenek köl­csönösen egymásnak addig is, amíg gépszántó szövetkezeteket nein léte­sítenek, amiben a Kisgazdák Szö­vetkezete kétségtelenül örömmel se­gítségükre lesz. A többtermelésnek eddig egyik legnagyobb ellensége a gazdák föld­éhsége volt, mert legtöbbjének min­den igyekezete arra irányult, hogy mihelyt egy kis megtakarított pénze volt, azzal ragasztott magának még egy darab földet, ha ahhoz mindjárt erősen meg is kellett terhelnie egész birtokát. Most amikor a földszerzés­ben pillanatnyi megállás következett be, megvan a legjobb alkalom, hogy gazdáink megtakarításainak el­helyezését más irányba tejeljük. Ve­zessük őket rá arra. hogy tőkéiket meglévő földjük, gazdaságába fek­tessék be. Építsenek nagyobb istál­lót, tartsanak több jószágot, szán­tassák mélyebben földjeiket, vegye­nek műtrágyát, alakítsanak kisebb szövetkezeteket, amelyben szántó­géphez, cséplőgéphez, mütrágyaszóró vetőgéphez, tejkezeléshez és feldol­gozáshoz szükséges berendezésekhez juthatnak. Mindezzel meglévő földjük hozamát kevesebb munkával és ki­sebb kockázattal nagyobbra növel­hetik, mintha földjüket szaporítva, azon gyenge felszereléssel, kevés tő­kével, de annál több munkával és nagyobb kockázattal rosszul gazdál­kodnak. Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő: CSORBA BÉLA Kiadja és nyomatja: A Körösvidék Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó R.-T. Békéscsaba Szent István-tér 18. szám. Tárkány Terkal nőikalapterme, Csaba, Jókai-u. 10 . J Legszebb selyem, bársony, düvetine modelkalapok a legszolidabb árban kapható. Bársony-, velour-, filckala­pok alakítását elvállalom. Ügyes kézileányt és tanuló­leányt felveszek. 1—10 Fözönöt, vagy szakácsnét keresek azon­nali belépésre egy hónapi vagy rövidebb időtartalomra. Cim a kiadóban. 1—2 Irimy és Tsa uriszabóh Divattermünkben őszi és téli szezonra az uj angol divat szerint előnyös ár mellett készítünk öltönyöket sport, vadász, ragián, redingot és ulsztereket. Szives meghívásra vidékre mintával leutazunk. Teljes tiszteletfel Irimy és Tsa uriszabók, Kistabán-utca 14. sz. Ugyanott egy jóházból való fiu tanuló­nak felvétetik. Fényesen, közel a városhoz hat hold föld bérbe kiadó. Sopronyi tanyán 10 öl buzaszalma eladó. Érte­kezni lehet: Jókai-utca 6. sz. a. Gipészmfihely áthelyezés. Értesítem a n. é. közönséget és b. meg­rendelőimet, hogy cipész műhelyemet KugeS-házból Ferencz l-tér ZO. sz. aló helyeztem át. — (A Corvina-nyomda udvarában, kapu alatt jobb kéz felől bejárat.) — Csizmák és cipők a legizlé­sesebben készülnek, javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. A n. é. közönség szives pártfogását kéri FarkasGyulacipészniester Mielőtt ménlegét javíttatná, vagy ujat akar készíttetni, saját érdekében kérjen ajánlatot Dénes Bálint mérlegkészitő lakatosmestertől, ahol mindenféle mérlegek raktárról előnyös árakért kaphatók. Elvállalja uradalmak és községek mérlegeinek szakszerű javítását. Terv és költségvetés díjtalan 1 Dénes Bálint mezőgazdasági gépjavító műhelye Békéscsaba, Teleki-utca 6. szám. Ha bármilyen gazdaság. 3, vagy ipari gépet, gép­részt, műszaki és üzemanyagot szakszerűen és előnyösen venni, el dni, javíttatni óhajt, forduljon DORN ISTVÁN MÉRNÖKHÖZ Vállalja gépüzemek ökonomikus karbantartását és üzemanyagokkal való állandó ellátását előnyös feltételekkel. —. Állandó raktár vas, gép, műszaki, kenő, fütő és világító anyagokban. — Összeköt­tetésben a legtöbb bel- és külföldi számbajöhető ipari- és bányaüzemekke.. A legtöbb környékbeli uradalom, gazdaság, malom, ipartelep, műhely s géptulajdonos beszerzője. Iroda, ipartelep és raktár: Békéscsaba, Kinizsi-u. 11. sz. (Postával szemben.) Telefonszám : 143. Cég fennáll 25 éve. L SéRt u„ Érkezteit a Hörösuidéh könyvesboltjába "

Next

/
Oldalképek
Tartalom