Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-14 / 203. szám

Békéscsaba, 1921 szeptember 14 Szerda II. évfolyam 203. szám Szerkeszíóseg cs kiadóhivatal: Békéscsabán. Széni István tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény pa&itik&j naptl&p Előfizetési árak Egy hóra 35 K, negyedevre 100 K, félévre 200 K. — Eftyes szára ára 2 korona a vármegye és o nemzetgyűlés A legutóbbi vármegyei kongreszszus által felidézett izgalom — dacára a közbejött egyéb igen fontos eseményeknek — még most sem ült el, sőt, ha az előjelek nem csalnak, valójában a kisgazda párt ma esti értekezletén kerül a belpolitika középpontjába. Ezt valószínűvé teszi az a körülmény, hogy a most kipattant kijárási botrányok nagyatádi Szabó környezetével kapcsolatosak s a párt nagytöbbsége is erélyes megtorlást követel. Pártszempontból szükséges tehát a személyeket levezetni s erre kiválóan alkalmas a vármegyék állásfoglalásával való szembehelyezkedés. A napisajtó is felszinen tartja ezt az ügyet, azonban nem annak lényeges oldalát megvilágítva, hanem felelősségrevonással fenyegetőzik, ami elvégre túlságosan naiv dolog, mert a vármegyék kongresszusa nem hatóság s igy fegyelmi felelősségre sem vonható. Szabad emberek szabad véleménnyilvánitásáról van szó, amit megtorolni nem lehet, legfeljebb tettekkel lehet bizonyítani az elhangzott nyilatkozatok alapjának helytelenségét. S a vármegyék kongresszusa nem is akart egyebet. A közigazgatás reformja olyan fogas kérdés, amelyhez csak igen nagy készültséggel lehet hozzányúlni s miután szorosan összefügg Magyarország állami létével, mint a jövő államszervezet alapja, nem szabad — hogy ugy mondjuk — forradalmi alapon megbolygatni a vármegyék ősi szervezetét. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a centralizáció, amely a közigazgatás reformtervezetének az alapgondolata, egy olyan elmélet, amelyet csak fajilag egységes államban vittek át a gyakorlatba, nekünk pedig azon az alapon kell állnunk, hogy Magyarország a minden magyar szemében csak ideiglenesen elfoglalt területekkel együtt fajilag és nemzetiségileg nem egységes ország, tehát nem is vihető át a gyakorlatba a közigazgatás centralizálása, vagyis az államosítás. Kétségtelen, hogy államhatalmi erő szempontjából súlyos érvek vannak az államosítás mellett is. Ezek az érvek vezették Tisza Istvánt is, amikor a közigazgatási reform kérdésénél az államosítás mellett foglalt állást. A mi különleges helyzetünkben azonban több érv szól amellett, hogy legalább is a mai helyzetben el kell halasztanunk minden olyan reformot, mely a vármegyei önkormányzat önállóságát lényegében érintené. Söt 1 A vármegye hagyományait ápolnunk kell, mert védőbástyája volt a magyarságnak ezer esztendeje és az marad továbbra is. Más kérdés azután a vármegye tisztikarának és a törvényhatóságnak a választása. Ha itt kellő óvatosság nélkül jár el a nemzetgyűlés, könnyen tere nyilhat a demagógiának, amely aztán romboló munkáját a vármegyeház eddig érintetlen falai közé is kiterjeszti. A kinevezéssel szemben a választás csak akkor hátrányos, ha teret nyit a demagógiának. Ha tetiát a nemzetgyűlés a választás kérdését szerencsés kézzel oldja meg, akkor nyugodtan eltekinthet az államosítástól, mert a legnagyobb és leghelytállóbb érve az államosítás szükségességének elesett. Ismételjük: nem célszerű a ma izzó politikai levegőbe belevetni ezt az ujabb összeütközésekre alkalmas, igen fontos kérdést, de ha mégis szőnyegre került, a kellő óvatossággal kell vele bánni, nehogy ártsunk \ azzal, amivel használni akarunk. 9 franciák a nyugatmagyarországi kérdésről Paris, szeptember 13. A francia sajtó élénken kommentálja a szövetségesek uj jegyzékét, amelyet most adtak át a párisi magyar követnek. A jegyzék hir szerint szankciókkal fenyegeti Magyarországot, ha a, nyugatmagyarországi kérdést rövidesen el nem intézi. A „Temps" budapesti jelentések alapján közli a legutóbbi nyugatmagyarországi eseményeket és beszámol a magyarbarát lakosság tüntetéseiről is. Esküdt Lajos rágalmazza nagyatádi Szabót (Budapest, szept. 13) A kiviteli engedeiyek panamája egyre nagyobb vihart támaszt. Politikai köbökben általános az a meggyőződés, hogy nagyatádi Szabót nem lehet felelőssegre vonni Esküdt Lajos i bűnéért. Esküdt tit*ára volt nagyatadi Szabónak, mig fix fizetésért kémkedett ellene. Most rágalmazza is, holott Szabó jóltevője voit. Egy reggeli lap híre szerint a panamák jövedelmeből províziót szedtek a kisgazdák pártkasszája számára. A csehek első kísérlete a korridor megvalósítására (Bécs, szeptember 13) Torretta márki állítólagos kompromisszumos tervéről ujabb információ nem volt szerezhető. Hire járt, hogy a helyzetet uj komplikáció fenyegeti, amennyiben a csehek arra való hivatkozással, hogy nem érzik magukat elég biztonságban, követelik Köpcsénynél a határ kiigazítását Csehország javára. Torretta márki délután beható tanácskozást folytatott Schober kancellárral. A tanácskozáson, amely több mint egy óra hosszat tartott, Biancheri olasz ügyvivő is résztvett. A tanácskozás tárgya az antant és főként Olaszország álláspontja volt a nyugatmagyarországi kérdésben. A külügyminiszter utazásának főcéljául azt jelölik meg, hogy nejét és berendezését Bécsből, ahol követ volt, Rómába szállítsa. | Ausztria képtelen minden erőfeszítésre (Pdris, szept. 13.) Az „Echo de Paris" legutóbbi számában a nyugatmagyarországi eseményekkel kapcsolatban azt irja, hogy Ausztria képtelen a legkisebb erőfeszítésre is. Egyesek véleménye szerint csak olasz és francia katonai megszállással lehetne az átadást biztosítani. Cáfolják az olasz beavatkozás hírét (Róma, szept. 13.) Néhány lap állítása szerint az olasz kormány állítólag elhatározta, hogy csapató- j kat küld Magyarországra, ha a nyugatmagyarországi kérdést nem intézik el a lehető legsürgősebben á nemzetközi szerződések értelmében. Hivatalos körökben a lapok jelentése szerint ezt a jelöntést teljesen alaptalannak mondják. Olaszország- j nak sohasem volt szándéka, hogy ! megragadja a kezdeményezést az egyéni fegyveres beavatkozáshoz. Ez csak szükség esetén következhetnék be, de csupán a többi szövetségessel együtt. Közvetlen magyar—cseh von a tforgalomról tárgyalnak (Belgrád, szept. 13.) Az érdekelt j kormányok képviselői tárgyalásokat | folytatnak közvetlen magyar—cseh j vasúti teherforgalom lehetővé tétele j ügyében. A sikeres megegyezés j Jugoszláviának fontos érdeke volna. í Mi hir a politikában? A kisgazdapárt értekezlete A kisgazdapárt ma este értekezletet tart, amelyen a párt valamennyi képviselőtagja résztvesz. Az értekezleten a politikai kérdéseken tul szóbakerül a kiviteli engedélyek ügye is. Ma már általános az a vélemény, hogy ezt az ügyet politikai kérdéssé kihegyezni nem lehet, bár egyesek ezt is szívesen aknáznák ki politikai fegyverül a kisgazdapárt és annak puritán vezére, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter ellen. A kisgazdapárt értekezletén maga a földmivelésügyi miniszter nyilatkozik részletesen a kiviteli engedélyek ügyéről, hogy a párt tisztán lásson az ügyben. Az értekezleten, hir szerint, Meskó Zoltán indítványozni fogja, hogy a miniszter hozza nyilvánosságra teljes részletességgel, kik kértek és kik kaptak kiviteli engedélyt s mely képviselők jártak közben ezekben az ügyekben. Meskó Zoltán ma este erről a következőket mondotta munkatársunknak: — A rendőrségi vizsgálatot nem akarjuk befolyásolni, de a legteljesebb világosságot kívánjuk az ügyben. A rendőrségi vizsgálat a dolog büntetőjogi része, de van ennek politikai erkölcsi része is, mert a képviselőknek, ha akadnak ilyenek a kijárók között, le kell vonniok a konzekvenciát. Ezt megköveteli a politikai morál, mert a büntetőjogi szemponton kivül van egy magasabb szempont is, amely mindenkit kötelez. A kisgazdapárt mai értekezletén fogja előterjeszteni Dömötör Mihály, Hencz Károly és Iklódy Szabó János a vármegyei gyűlésen elhangzottakra a kisgazdapárt válaszát. Ennek megszövegezésére a párt őket delegálta és ők kedden este szövegezték meg az ügyben előterjesztendő javaslatukat. Mi történik Köpcsénynél ? (Prága, szept. 13.) A Narodui Listy tegnapról a következőket jelenti Pozsonyból: Az osztrák csendőrök éjjel az utasításhoz képest kiürítették Köpcsényt. A magyar elővéd reggel 8 órakor szállta meg a helységet. A magyar gyalogság délután vonult be Köpcsénybe. A magyar-tót határon magyar lovasság tünt föl. A magyarok délután folyamán megerősítették a Batthyány gróf kastélya mellett álló készültségüket. Oroszvárnál magyar csapatösszevonás észlelhető. A pozsonyi hidat ma cseh katonaság szállotta meg. A Magyar Távirati Iroda a fenti hírrel szemben is a leghatározottabban megállapítja, hogy magyar részről sem a cseh határon, sem másutt semmiféle csapatösszevonás nem történt.