Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-08 / 199. szám

2 Kérösvidék Békéscsaba, J921. szeptember 8. Mi van ma ? 1921. szept. 8., csütörtök R. kath.: Kis Bold. Assz. Prot.: Mária. Nap kél reggel 5 óra 27 perckor, nyugszik 18 óra 28 (6'28) perckor. Hold kél 12 óra 01 perckor, nyugszik 22 óra 11 (10-11) perckor. D. u. 4 órakor football mérkőzés a Csak pályáján 1921. szept. 9., péntek R. kath.: Kláver Péter. Prot.: Ádám. Nap kél 5 óra 29 perckor, nyugszik 6 óra 26 (18-26) perckor. Hold kél 13 óra 45 perckor, nyugszik (23 00) 10 óra 00 perckor. Nagyatádi o kiviteli engedélyekral Nem lesz rekvirálás A földmivelésügyi minisztériumot a napokban erősen támadták, sőt gyanúsították a kiviteli engedélyekkel kapcsolatban. R földmivelésügyi miniszter nagyatádi Szabó István, visszatérve hivatalos útjából, energikusan tiltakozott a vádak ellen a sajtó képviselői előtt. Kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy ezek a sajtóbari megjelent támadások mind politikai természetűek. Maguk azoknak szerzői is tudják, hogy valótlant irnak, de politikai törekvéseiknek még a legderakabb tisztviselők jó hírnevét is feláldozzák. De tévednek a támadók, ha azt hiszik, hogy érnek el eredményt. Ő maga, a miniszter vállalja a felelősséget, mert tudja, hogy semminemű visszaélés nem volt és nincs ma sem. Nyilatkozatában kijelenti, hogy a támadóknak nem fog sikerülni — hiába minden ármány — elvonni a mezőgazdasági termények exportpolitikájának intézését a földmivelésügyi minisztérium hatásköréből. Hiszen ez a helyes termelési politikának, a többtermelésnek s igy a közellátásnak legnagyobb veszedelme volna. Végül kijelentette a miniszter, hogy „közélelmezési diktátort és ezen keresztül maximálást, rekvirálást nem csinálunk." R háborús közélelmezési politika n.inden bölcsessége a gazdatársadalommal és a közgazdasági élet minden csoportjával megbűnhődte már a multat s jövendőt Vilmos császárt fogolyként tartják (Hága, aug. 7.) Ma a hollandi kormány jegyzéket intézett a nagyhatalmakhoz, melyben közli, hogy Vilmos német császár őrizetét megerősítették. A palota körül drótkerítést vontak, ugy hogy a császár a kormány tudta nélkül nem távozhat. A postai küldeményeket is ellenőrzik és a politikai tartalmú leveleket nem adják át. Bolsevisták fosztogatnak Oláhországban (Belgrád, szept. 7.) Bukarestből érkező hirek szerint 100—150 főből álló bolsevista bandák a Dnyeszteren átkelve betörnek Romániába és a közelfekvő községeket kifosztják. R vasúti vonalakat is több helyen felrobbantották s a táviró- és telefonvezetéket is elvágták. Rz oláh kormány szigorú intézkedéseket tett. Megérkezett az antant-jegyzék Mi lesz Nyugatmagyarországgal. — A magyar kormány felelős a zavarokért. Budapest, aug. 7. Már napokkal ezelőtt nyilvánosságra hozta a külföldi sajtó, hogy az ántánt Nyugatmagyarország átadása ügyében jegyzéket intézett a magyar kormányhoz. A diplomáciai életben egészen szokatlan módon korán nyilvánosságra került jegyzéket tegnap délután nyújtották át az ántánthatalmak budapesti képviselői Bánffy Miklós gróf külügyminiszternek. A jegyzék kifejti, hogy a szövetséges nagyhatalmak sajnálattal vettek tudomást a nyugatmagyarországi eseményekről. Megállapítja, hogy bár a magyar kormány többször kifejezte volt, hogy a trianoni békéből szírmazó kötelezettségeit betartja, a nyugatmagyarországi kérdésben tanúsított magatartása folytán a nagyhatalmak nem kételkedhetnek abban, hogy a magyar kormány Nyugatmagyarország átadása körül ellenkezést tanusit. Az antant figyelmeztetése ellenére a magyar hatóságok eltűrték ugy azt, hogy Friedrich ur, aki a trianoni béke végrehajtását ellenző mozgalom élére állott, büntetlenül juthasson Nyugatmagyarország területére, mint azt, hogy különböző irredenta társaságok vezetői, számos katonai és polgári egyén, akik nem ez átadandó területen birnak illetőséggel és akiknek felforgató törekvése iránt nem lehetett kétség, ugyanoda jussanak. E tények folytán a szövetséges nagyhatalmak képviselői joggal tették felelőssé a magyar kormányt azokért a zavarokért, melyek Nyugatmagyarország átadása előtt vagy után előfordulnának. A jegyzék rámutat arra, hogy a baranyai területek kiürítése, dacára az előforduló nehézségeknek, már nagyjában végrehajtatott. A nagykövetek tanácsa tudatában van annak, hogy számos kérdés van még, melyeket a békeszerződés területi ^rendelkezéseinek végrehajtása után meg kell oldani. Addig, mig a területre vonatkozó rendelkezések teljesen végrehajtva nincsenek, a nagykövetek tanácsa kénytelen tartózkodni attól, hogy a ma yar kormány által elébet rjesztett kívánságoknak megvitatásába fogjon. Az egyesült nagyhatalmak azt a reményüket fejezik ki, hogy-a magyar kormány megértve a körülmények súlyos voltát, képes lesz a szükséges eréllyel a szerzőgés pontos betartására mindenkit kényszeríteni, meggyőződvén arról, hogy nemzetközi kötelezettségeinek szigorú betartása a magyar nemzeti lét egyedüli hathatós biztositéka. Ehhez a jegyzékhez az itteni antantkövetek azt a megjegyzést fűzték, hogy hálásak lennének, ha a magyar kormány sürgősen foganatosítaná mindazon rendszabályokat, amelyek szüks gesek, hogy Nyugatmagyarország kiürítése u jra felvétessék és haladéktalanul befejeztessék, valamint hogy a területek átadási jegyzökönyve azonnal az átadás után az eredetileg megállapitott sorrend szerint alá • írassék. Ez a jegyzék, bár hangja nem erős, azt bizonyítja, hogy az ántántnál még mindig az a bűnösen tudatlan szellem az ur, amelyik a trianoni szerződést is létrehozta és győzelmi mámorukban elvakulva nem látják, nem akarják látni az eseményeket, a történéseket a maguk igaz valóságában. Felelőssé teszik a magyar kormányt azért, mert nem lépett fel ellenségként az ősi magyar földhöz, szülőhazájuk ezeréves szabadságához ragaszkodó nép ellen és mig azt kívánják, hogy a rengeteg állami vagyont minden garanciája nélkül a fizetésnek engedjük át az államcsőd szélén álló vörös Ausztriának, nem kevesebbet követelnek, hogy mi magyarok csavarjuk ki a fegyvert nyugatmagyarországi szerencsétlen testvéreink kezéből, azt a fegyvert, amelyet hazájuk, házuk, ősi földjük, őseik sírjának védelmére ragadtak kézbe. Mi — vérző szívvel bár, — átadtuk Nyugatmagyarországot évszázados ellenségünknek, akinek határait vérünk hullásával |védel;nezfük a háború alatt, flzt azonban senki sem követelheti tőlünk s azt hisszük, nem is akad magyar kormány, mely arra vállalkoznék, hogy fegyverrel menjen Nyugatmagyarországba, hogy ez ősi magyar föld mielőbbi kényelmes kirablásához hozzásegítse a kapzsi szomszédot, a hűtlen szövetségest, az örökre gyűlölt Ausztriát. Osztrák csendőrök, kommunisták és felkelők harca (Szombathely, szcpí. 7.) Osztrák csendőrök és polgári ruhás kommunisták Purgoból Szentelek felé nyomultak előre. Útközben felkelő csapatok állták el uíjokat és megtámadták őket. Heves ütközet fejlődött ki, melynek során mindkét részről történtek megsebesülések. Végűi a felkelők az osztrákokat visszavonulásra kényszeritették. (Szombathely, szept. 7.) Az osztrákok Pinkafőnél ismét megkísérelték, hogy Magyarországba betörjenek, de a felkelő csapatok viss aüzték őket. Vasmegye területén jelenleg osztrák csendőr nincs. • Sopron, aug. 7. Czinfalvára tegnap kiszállott egy olasz százados, az ántánt bizottság tagja. Ezt az alkalmat felhasználta a horvát anyanyelvű lakosság arra, hogy lelkesen tüntessen Magyarország mellett. Este az osztrák őrséget kiverték a faluból. (Sopron, szept. 7.) Szentmargitbányán a felizgatott lakosság megtámadta az osztrák csendőrséget és rövid harc után visszavonulásra kényszeritette. (Sopron, szept. 7.) Az osztrák hatóságok Nagymartonban erőszakosan lépnek fel a lakossággal szemben. A magyar címfeliratokat némettel cseréltetik ki. A nép hangulata erősen Ausztriaellenes, aminek azzal is kifejezést adnak, hogy az osztrák pénzt nem fogadják el. (Bécs, szept. 7.) A Neu Freie Presse jelenti: Politikai körökben nagy felháborodással tárgyalták a kirschlagi eseményeket és követelik a kormánytól, hogy a diplomáciai viszonyt azonnal szakítsa meg, ha Magyarország nem távolítja el a nyugatmagyarországi „ banditákat". (Lajta-Bruck, szept. 7.) Inzurgens csapatok e hó 1-en a hatdrhidat kézigránátokkal felrobbantották. Az osztrák részről tett kijavítási kísérleteke magyar részről gépfegyvertüzzel meghiúsították. (Bécs, aug. 7.) Bécsi politikai körökben élénken kommentálják a Nyugatmagyarország ügyében küldött ántántjegyzéket, mely ^egyáltalán nem ultimátumjellegti. Kifogásolják a jegyzék hangját, mert ez a hang Magyarországon nem kelti a szükséges benyomást. (Bécs, szept. 7.) A soproni szövetségközi bizottság három tábornoka azt tervezi, hogy a magyar felkelő csapatokat ántánt tisztek kiküldésével igyekszik visszavonulásra birni, akik azután magyar területen lefegyvereznék őket és feloszlatnák az összes alakulatokat. (Buáapest, szept. 7.) Az ántánt jegyzékkel kapcsolatban politikai körökben az a nézet alakult ki, hogy a szövetségesek nem vették tekintetbe azt, hogy a lakosság nem akar csatlakozni Ausztriához, mert gazáasági boláogulásának biztositékát Magyarországban látja. A kormány helyzete rendkívül nehéz, de a válaszjegyzék megírásánál segítségére lesz az a tudat, hogy mögötte áll Nyugatmagyarország népe, de az egész ország népe is. a gyulai lóverseny Ma délután lesz Gyulán az Alföldi Lovas Egylet lóversenye. A ritka sportesemény iránt megyeszerte óriási az érdeklődés. A lóverseny 8 száma a következő : 1. Távlovagló verseny (tegnapi számunkban részletesen ismertettük). 2. Mezőgazdák sikversenye. Távolság 1200 méter. Dij: 1. 1000 K és egyleti elismerő oklevél. II. 500 K, III. 300 K. 3. Sikverseny. Távolság 1600 méter. Dij: tiszteletdíj első és másodiknak, egyleti elismerő oklevél a harmadiknak. 4. Mezőgazdák gátversenye. Távolság 2200 méter. Dij : I. 1000 K, II. 500 K, III. 300 K. 5. Hadseregi gátverseny. Telivér lovak részére, távolság 2400 méter. Díj: tiszteletdíj az első és másodiknak, egyleti elismerő oklevél a harmadiknak. 6 Akadályverseny. Távolság 4000 méter. Dij: Tiszteletdíj első és másodiknak, egyleti elismerő oklevél a harmadiknak. 7. Vadász verseny. Távolság 6000 méter. Dij: tiszteletdíj első és másodiknak, egyleti elismerő oklevél a harmadiknak. 8. Mezőgazáák vigaszversenye. A nem nyertes lovak részére. Távolság 1400 méter. Dij: 1. 1000 K, II. 500 K, III. 300 K. Kéri Pál védőbeszéde (Budapest, szeptember 7.) A Tisza-perben ma Kéri Pál mondta el védőbeszédét. Ártatlanságát hangozji tatta. Politikai érvényesülésre sohasem törekedett és nem igyekezett hatalmat szerezni. Ő tovább megy mint Fényes László és kijelenti, hogy ha a forradalom vezetői közül bárki résztvett a gyilkosságban, vagy tudott róla és meg nem akadályozta, valamennyien felelősek.