Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-06 / 146. szám

Békéscsaba, 1921 jul

iü

s 6. Körősvídék 3 — Becserélik a 100 koronásokat. Bár a pénzügyminiszter erre vonatkozó rendelete még nem jelent meg, mint az Osztrák-Magyar Bank fiókja velünk közli, ugy a csabai bankfiók, mint a békésmegyei és csonka arad-, bihar- és csanádmegyei pénzintézetek teljesen költségmentesen beváltják már most a 100 koronás bankjegyeket. Ezzel a minden dicséretet megérdemlő elhatározással igen sok zavarnak vetnek véget, ami most valósággal megbénítja a kereskedelmet. — A Békéscsabai Keresztény Daloskör nagyszabású dalestélye. A Békéscsabai Keresztény Daloskör régi hírnevét, ragyogó dicsőségét ismét nagy érdemek árán növeli meg. Szombaton (9-én) este a Széchenyi-ligetben dalestélyt rendez, amelynek egyik mult számunkban ismertetett műsora nemcsak Békéscsabán, hanem az ország több kulturközpontján is méltón keltett feltűnést. A műsor legkimagaslóbb pontja Gyóni Géza „Lantos ének"-e lesz, amelyet Galli János karnagy zenésített meg és tanított be. Az elővételre bocsájtott jegyekből korlátolt mennyiségben vásárolhat még a dalkedvelö közönség Galli és Wénich drogériájában. — Be kell jelenteni az idegen cselédeket. A rendőrség figyelmezteti a szolgálatadókat, hogy idegen községből (városból stb.) való cselédjeiket és alkalmazottaikat a szolgálatbaállástól számított 24 órán belül okvetlenül jelentsék be a rendőrkapitányságon. A bejelentés elmulasztása kihágás és szigorú büntetést von maga után. — AzILSz. válogatottak Csabán. A budapesti Ifjúsági Labdarugó Szövetség válogatott csapata 10-én, vasárnap Csabán az Előre MTE csapatával tart mérkőzést. Az ILSz. válogatottak jelentékeny játékerőt képviseltek mindég s igy erős és igen szép mérkőzésre van kilátás. — Pusztitó jég Vasmegye három járásában. Szombathelyről ir• ják : Tegnap Vasvármegye szentgotthárdi, körmendi és németujvári járásaiban és a Balaton környékén jégeső hullott. A gyümölcs és gabona teljesen elpusztult. Diónagyságu jégdarabok estek és sok baromfit vertek agyon. A kár milliókra rug. — Bámulatba ejtette a szemlélőket az a sok művészi produktum, amelyet a Munkások Rokkant- és Nyugdijegyesületének békéscsabai és békési vigalmibizottságai által toborzott műkedvelő gárda mutatott be vasárnap délután a békési Bérház nagytermében tartott főpróbáján. A gazdag műsor olyan értékes számokat tartalmaz és olyan értékes szereplőket vonultat fel a közönség előtt, hogy minden biztosíték meg van arra, hogy a 10-én (vasárnap) Békésen megtartandó müvészestély nem csak Békés, hanem az egész környék művészi életében nagy esemény lesz és hosszú időkön keresztül emlékezetes marad. — Adóköteles a cigaretta-papír és hüvely. A gyulai pénzügyigazgatóság közli, hogy a cigerettahüvely és cigarettapapír a mai nap tói kezdve csak megadózva árusítható. Az adózási ragszalagok (adóbélyegek) az adóhivatalnál kaphatók. Áz adózatlanul árusított szivarkapapir és hüvely forgalomba hozóit szigorúan büntetik. — Szakváry Vilma táncestélye. A Városi Színházban ma és holnap este klasszikus művészet látásában lesz része Békéscsaba közönségének. Szakváry Vilma táncmüvésznő, akinek ma legjobb csengésű neve van művészi körökben, Csabára is ellátogatott nyári körútján. A fiatal, még gyermek művésznő első fellépésekor, mint 6 éves apróság, a Vígszínházban aratott megérdemelt nagy sikert Szomory Dezső egyik darabjában s feltűnést keltett a Nemzeti Színházban is Szép Ernő mesejátékában. A kis művésznő diadalt diadalra halmoz és megjelenése mindenütt igazi művészi esemény. Az előadás rendes mozi helyárak mellett lesz és fél 9 órakor kezdődik. — Munkaalkalom menekült munkások számára. Az Országos Menekültügyi Hivatal közli: Vasútépítési munkálatokhoz munkásokat vesznek fel napi 80—100 K készpénzfizetéssel; lakással és kedvezményes élelmezéssel. A munkálatok 60—65 menekültnek adnak foglalkozást. Munkanélküli menekültek jelentkezzenek naponta d. e. 10-12, d. u. 3—6 óráig Gyarmath B. Jánosnál, a békéscsabai kirendeltség vezetőjénél. (Közkórház) — Anyakönyvi hirek. Kedden (5-én) az alábbi anyakönyvi bejegyzések töiténtek: Született 1 leány (r. kath.) Házasságot kötött Labuda Ferenc Gécis Jolánnal. — A katonazenekar felszerelése javára Simon József Petőfi-ligeti vendéglős 5CO koronát adományozott. — Nem írja alá a trúnoni békét, nem teszi le a fegyvert a magyar nép legveszedelmesebb ellensége, a minden képzeletet meghaladó módon pusztitó népbetegség : a tüdővész! Több százezer halálraítélt, fiatal élnivágyó magyar, reményei a munka bázisán újjászületni akaró Magyarország feltámadásának, lelkes, elszánt harcosai a magyar iriedentának, pusztuló munkásai a földmüvelésnek, iparnak és kereskedelemnek, arcukon a halálos itélet piros lázpecsétjével, hozzátok fordulnak esdő szóval érezni és gondolkodni tudó egészséges magyarok : mentsétek meg őket! 20 év óta folytatja tüdővészelleni küzdelmét a magyar társadalom áldozatkész támogatásával a József kir. her. Szanatórium Egyesület. Szegény tüdőbetegeket ápoló két nagy népszanatóriumát (Debrecenben és Gyulán) s az ország nagyobb városaiban létesített tüdőbeteg gondozó intézeteit majdnem kizárólag jótékonysági alapon építette és tartja fenn. Ezeket most az a veszedelem fenyegeti, hogy az anyagi eszközök teljes hiánya miatt, az ország legnagyobb kárára s a magyarság legnagyobb szégyenére, nem tudja tovább fenntartani. Saját jólfeifogott érdekét védi a magyar társadalom, ha ennek a minden támogatást megérdemlő nemes és humánus intézménynek, — mely a belügyminiszter rendelete alapján az ország összes közigazgatási hatóságainak hivatalos támogatásában is részesül, — segítségére siet s az egyesületnek e hóban rendezett országos gyűjtését minél fényesebb eredményre segiti. A József kir. Herczeg Szanatórium Egyesület 20 éves eredményes múltja, a Lukács György v. b. t. t. elnöklete mellett Nékám és Korányi egyetemi tanárokból és a magyar társadalom számos más előkelő tagjából álló vezetőség a legjobb garanciája annak, hogy a nagyhözönség adományai a gyűjtés kimondott céljára, a szegény tüdőbetegek ápolására fognak fordíttatni. — Az arankairtás. A földmivelésügyi miniszter szigorú rendelete ! értelmében a hatóságok időnként jelentést tesznek ezentúl arról, hogy területükön a herefojtó aranka milyen mértékben lépett fel. Ugyanezeknek a rendeleteknek alapján ellenőrzik is a hatóságok az arankairtást és megbüntetik mindazokat, a kik elhanyagolják az aranka pusztítását. — Amit nem lehet előre tudni. Gyulaváriból még májusban 4 drb üszőt hajtottak el az oláhok. A legsürgősebb utánjárás és a hetek óta tartó tárgyalgatás árán sem sikerült az üszőket visszaszerezni. Most egyik oláh „hatóság" kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy az üszőket visszaadhassa. Az ellopott állatok károsult tulajdonosai eleinte bosszankodtak is, meg sajnálkoztak is. Most azonban már bizonyára megvigasztalódtak, mert — (minden rosszban valami jó is van) — nem lehet előre tudni, hogy nem ezek az üszők lesznek-e Mániuék utódai. — Kanyarójárvány Dobozon. Doboz községben nagy kanyarójárvány lépett fel, ami miatt nemcsak az iskolákban tartották meg korábban a vizsgákat, hanem most az óvodákat is bezárták. Tőzsde Zürichben a magyar koronát 2'20-al jegyezték Valuták Napoleon Svájci frank Leu Márka Angol font Francia frank Dollár Lira Rubel Szokol Korona-dinár Frank-dinár Léva Osztrák bélyegzett Lengyel márka 815-830 3-871/2-3-57V2-'•— 20-80 •— 250-260 12-8o—1347-49 3-62 •— 6-85—-— 6-85—-— 363/4— — 161/4 IRODALOM Horváth János . Aranytól Adyig Irodalmunk és közönsége. (Pallas kiadás.) Horváth János könyve egy nálank |eddig teljesen elhanyagolt nemzeti feladatnak, a nemzetnevelésnek programmja. Kazinczy óta talán senki sem érezte ennek a feladatnak a fontosságát ily határozottan, senki sem volt reá hivatva igazabban, mint Horváth János. Mint Kazinczyban, benne is a világirodalmi tájékozottság az, ami legelsőnek tűnik szembe és abban is közös Horváth János a széphalmi vezérrel, hogy a nemzeti értékhez való SZÍVÓS ragaszkodás késztette erre a tájékozódásra. Amikor Horváth 1910-ben első kritikai tanulmányát tette közzé, hogy a modern irodalom hepehupája és a konzervatív kritika meggondolatlan felsemvevése közé odaékelje a maga, talajt ís, fejlődést is, megbecsülő gondolkodását, éreznie kellett mindenkinek, hogy Gyulai Pál örökét átvett irodalomkritikai harctéren olyan ember jelentkezett, akinek szeme multat és jelent egyenlő józansággal lát. Nemzetnevelésre pedig épen ez kí pesiti az irót: ne szakadjon el a múlttól, ahol fajának értéke gyökeredzik és ne legyen vak a jelennel szemben, mert a talaj alakulása nemcsak a geológiában kérlelhetetlen igazság. Akkor kritikát adott, most Kemény Zsigmondnak néhány sora, amiben a vihar utáni pillanatot uj lendületre és magába szállásra tartja alkalmasnak, arra készteti, hogy a forradalmak szenvedésein okuló nemzetet megállítsa egy percre, ráébressze arra, amit utolsó félszázada elmulasztott, amit most jövendő évtizedei — ha élni akar — megkövetelnek. Szól a kritikusnak, az irónak, — de voltaképen minden embernek, mert mindegyikünknek kötelessége a tájékozódás és tájékoztatás. És kit nem késztetne gondolkodásra az, hogy az Aranyék nemes klaszszicizmusa egyre veszíti illatát, hogy helyén egy kóros feloszlást sejtető szag csábítja szerves-Ízlésűvé vált szaglóérzékünket. Könyvéből az igaz magyar művészi érték izzó szeretete sugárzik : nem fejtegeti, belénk szuggerálja Arany János Kemény Zsigmond kultuszát, az igazi Gyulai Pál szellemi kincsét; de szól lapjairól a művészeti továbbfejlődés szükségességének a tudata is, amit nemes magyarlelkének féltő gondja nemzetnevelő programm megszövegezésére késztette. A könyve izléstisztulás nagyértékü kézikönyve. MOZI. Szakváry Vilma táncmüvésznő előadása közben a Városi Moziban a Szerenád (Nocturno) c. olasz filmtragédiát mutatják be. Egy zeneköltő finom megértéssel megirt szerelme a darab tárgya, mely méltó háttere lesz Szakváry Vilma, a kivételes tehetségű táncmüvésznő felléptének. A mai előadást csütörtökön megismétlik. Közgazdaság. BépÉszmérnöhőti e mezőgazdaságban A többtermelés jelszava ugyan elhangzott, de eddig sajnos semmiféle jelét sem látjuk a hangzatos ige megvalósulásának. A többtermelésnek nálunk a mezőgazdaságban kellene megkezdődnie, hogy biztos és olcsó élelmezést biztosítsunk a tömegeknek és lehetővé tegyünk a háború alatt erős fejlődésnek indult, részben igen jól felszerelt gyáriparunk intenzív munkáját. Ma első a kenyérkérdés. Amely állam olcsó kenyérrel tudja ellátni a munkásokat, az küszöböli ki leghamarabb a legégetőbb szociális kérdéseket, leghamarabb lép a teljes konszolidáció útjára és'legkivánatosabbá teszi az ott való élést. Nekünk, akiktől a termőföldön kívül majdnem minden földi kincset elraboltak, kétszeresen fontos gazdasági megerősödésünk, hogy ezeket a kincseket békés uton, de annál biztosabban visszaszerezzük. Megmaradt termőföldünkből anynyi terményt kell elővarázsolnunk, amennyit az a tudomány mai állása mellett megteremni képes. A termés fokozása a chemiai anyagok közvetlen adagolásán kivül, a talaj helyes és kellő időbér, való megmunkálásától függ. Gyakran napokon múlik csak a jó megmunkálás lehetősége, ha ezt az időt elmulasztjuk, be nem hozható kárt szenvedhetünk. Ilyen nagytömegű munkának gyors és olcsó elvégzésére csak gépek alkalmasak. Annyi igás állatot jól vezetett gazdaságban nem lehet tartani, hogy a rövid idő alatt végzendő tömegmuuka iíején, más elkerülhetetlan állandó munka halasztást ne szenvedjen. De vannak olyan természetű tömegmunkák is, melyeket kézi munka helyett gépekkel nem csak olcsóbban, de tökéletesebben is lehet végezni. Azonkívül a géppel való munkának azért is nagy jelentősége van, mert az embert a legnehezebb testi munkától mentesítheti és csak sokkal kisebb fáradságot, de nagyobb tudást kívánó gépkezelésre használja fel. A gazdaközönség bár ma már kiterjedt mértékben használ gépeket, még gyakran idegenkedik azok alkalmazásától, mert fél a bekövetkezhető üzemzavarok okozta károktól. Pedig hova tovább az intenziven vezetett gazdaságban, annyi a gépészeti berendezés, hogy nagyobb birtokon egy gépészmérnököt teljesen tud foglalkoztatni. Igy a mezöhegyesi kincstári uradalomnál ugy a gépek karbantartására, mint a javítóműhely vezetésére gépészmérnökök régen vannak alkalmazva. Kisebb, néhány ezer, vagy éppen száz holdas birtok nem tart]önü Xa-Xa a világ legnagyobb állatfilmje ]önü