Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám
1921-08-26 / 188. szám
Békéscsaba, 1921 augusztus 26. Péntek II. évfolyam 188. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 keresztény politikai /napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Elveszítjük-e 7 Örömujjongástól hangosak a felszabadult területek. Ami virág volt, azt mind hős katonáink lábai elé szórta a szent lelkesedés, mely hallatlan erővel robbant ki az emberekből közel három évi szenvedés után. Az elnyomatást, a rabságot a szabadság, a rend váltotta fel s ma már boldogan és nyugodtan hajtja álomra megkínzott fejét a baranyai magyar. De vájjon mi van a nyugati határon ? Mi történik Sopronban ? A trianoni parancs, mely a rabló szomszédokat Magyarország eleven testéből kiszakított országrészekkel fizette ki, — az osztogatásnál Ausztriára is gondolt. A soha sem egységes, de mindig falánk és csak a kétfejű sas által összetartott Ausztria élemeire bomlott az első nagyobb megrázkódtatásnál s a szétbomlás után megmaradt mag, Bécs és környéke, mint vörös fekély éktelenkedik ma Európa testén. Teljesen érthetetlen volna, ha ezt az Ausztriát akarnák Trianonban jutalmazni egy darab Magyarországgal s igy máfs feltevés nincs, mint hogy a jutalmat volt Ausztria, Bécs kapja azért a nagy szolgálatért, hogy sikerült a saját érdekeiért Magyarországot háborúba rántania és igy lehetővé vált az egyetlen egész, az önállóságra múltjánál, kultúrájánál, kiváló tulajdonságainál fogva alkalmas országnak az elpusztítása, szétdarabolása. Ez tényleg olyan érdem, amit az olyan erkölcsöknek, amelyet Párisban diktálnak, jutalmazni kell. De jutalom-e valóban az, amit az ántánt most a vörös Ausztriának, helyesebben Bécsnek adni akar ? Bizonyára nem! Nyugatmagyarország, amint Magyarország minden kis része is, csak az egységes Magyarországban érték. Elszakítva teljesen értéktelen. Magyarország olyan tökéletes földrajzi és gazdasági egység, amilyenhez hasonló az egész világon nincs és ha nehezen, ugy, ahogy meg is tud élni a gabonatermő Alföld, enélkül az éléstár nélkül elsenyvednek a köröskörül levágott részek. Ez a szomorú elsenyvedés vár Nyugatmagyarországra, ha elszakítják tőlünk. Ma gyászol az ország nyugati része. Ugyanakkor, mikor délen örömünnep van, ott könnyes szemek fordulnak az ég felé segítséget keresve. Ma még a mienk, ma még hozzánk tartozik Sopron, de vájjon mit hoz a holnap ? Ha elszakítják tőlünk, ha beteljesedik ez a megpróbáltatás is, ne csudálkozzék Ausztria, ha az évszázados gyűlölet egyszerre kirobban és lángja elolthatatlanul fog égni a magyar lelkekben. Megéri ez az ár Ausztriának azt a pünkösdi királyságot, hogy átmenetileg ő is ur volt Magyarország egyik darabján. Mert az még nem bizonyos, hogy Nyugatmagyarországot elveszítjük, de az bizonyos, hogy Ausztria örökre meghalt minden magyar számára abban a pillanatban, mihelyst a vörös csőcselék a magyar szent Korona ősi földjére meri tenni a lábát. Revízió alá veszik az internált csabaiak ügyét Bizottság látogatta meg a zalaegerszegi tábort Gyula, aug. 25. A belügyminiszter elrendelte, hogy külön erre a célra kinevezett bizottság vegye felülvizsgálat alá a zalaegerszegi internálások ügyét. A bizottság már megkezdte működését és folyó hó 22-én meglátogatta a zalaegerszegi internált tábort. A belügyminiszter rnost sürgős rendeletet intézett az alispánhoz aziránt, hogy haladéktalanul juttassa el a Békésvármeyyéből internáltak iratait a felülvizsgáló-bizottság cimére Budapesre. Értesülésünk szerint a felülvizsgálat megtörténte után csak azok maradnak továbbra is a zalaegerszegi táborban, akiknek szabadonbocsájtása a közrendre veszélyes lehetne. Romániának fontosak a tengerszorosok (Paris, aug. 25.) Take Jonescu Párisban egy előkelő francia lap munkatársa előtt kijelentette, hogy Romániának nagyon fontos a tengerszorosok megtartása. Ezért nagy gondot és komoly veszedelmet hárít el a bukaresti kormányról a görögök sikeres előnyomulása. Az antant jó viszonyt akar fenntartani Ausztria és Magyarország között [Budapest, aug. 25.) A bécsi és a budapesti antantftizottságok vezetői erélyesen hangoztatják, hogy a trianoni és st. germaini békeszerződések intézkedéseit ugy akarják végrehajtani, hogy azzal a magyarok és osztrákok közötti jó viszony ne szenvedjen sérelmet. Uj ellenforradalmi mozgalmak Oroszországban (Riga, aug. 25.) Az orosz birodalom területén ujabb ellenforradalmi szervezet alakult, amely erélyes működést kezd kifejteni. Különösen a doni kozákok körében van jó talajuk az ellenforradalmi mozgalmaknak. Vizsgálat indul meg a rémhirterjesztö lapok ellen (Budapest, aug. 25.) A kormány rendeletet adott ki annak a megvizsgálására, hogy mi indította a fővárosi újságokat a szerbek visszatéréséről szóló koholt és oktalan izgalom keltésére alkalmas hirek közlésére. Megindul a személyforgalom a felszabadult területekre (Budapest, aug. 25.) A kormány rendelkezése szerint 27-én és 28-án már megindul a korlátolt polgári személyforgalom a felszabadult területek vasúti vonalain. Minisztertanács (Budapest, aug. 25.) A kormány tagjai pénteken délelőtt minisztertanácsot tartanak, amelynek' tárgysorozatán folyó ügyek szerepelnek. Az osztrákok már rendelkezni akarnak Nyugatmagyarországban (Bécs, aug. 25.) Bécsújhelyen értekezletet tartott az osztrák kormány által kijelölt nyugatmagyarországi közigazgatási bizottság. Az értekezleten határozatot hoztak azoknnk az Osztrák forradalmi {törvényeknek a kiterjesztése ügyében, amelyeket a Habsburgok visszatérésének megakadályozására és a nemesség eltörlésére hoztak Bécsben. A fövő héten uj 1 és 2 koronások kerülnek forgalomba (Budapest, aug. 25.) A magyar királyi állami jegyintézet igazgatóságától eredő értesités szerint a jövő hét folyamán uj 1 és 2 koronás bankjegyek kerülnek forgalomba. A kibocsájtás nem becserélés utján történik, tehát a régi 1 és 2 koronások is forgalomban maradnak egyelőre, amig a használat során nem válnak ki a forgalomból. Az uj 10 és 20 koronás bankjegyek kibocsájtása az uj 1 és 2 koronások forgalombahozatala után, tehát legkésőbb 1—2 héten belül történik meg. Népepylet tiltakozó népgyiilése Egyik laptársunk már két izben bejelentette olvasóközönségének, hogy a békéscsabai Népegylet szeptember hó 4-én nagy tiltakozó népgyűlést tart Békéscsabának és környékének Romániához csatolása ellen, melyre meghívják a kormányzót, a kormányt, a nemzetgyűlést, az antant missziót és Bal la Aladár képviselőt. Miután a hír, hogy Békéscsaba oláh impérium alá juthat, meglehetős izgatottságot váltott ki a közönségből s lépten-nyomon ijedt ábrázattal kérdik tőlünk, mi igaz e hírből : kénytelenek vagyunk vele foglalkozni. Ez a hír nem uj keletű, régen közszájon forog suttogva, de a forrását senki sem ismeri. Valószínűleg abból a köztudomásu tényből táplálkozik, hogy az oláhok nagyon szeretnék Békéscsabát az arad— nagyváradi vasútvonal miatt. Az is ismeretes, hogy a megszállás alatt oláh stréberek beugratott emberekkel „csatlakozó népgyülésesdit" játszottak csúfos kudarccal. Megnyugtatjuk tehát olvasóinkat. Az egész izgalom alap nélküli. Olyan magyar kormányt nem tudunk elképzelni, amelyik csak tárgyalást is kezdjen ebben a kérdésben, még akkor sem, ha az oláh kormány hivatalos formában, diplomáciai uton felvetné is az eszmét, hogy mondjuk a Szalonta— Kétegyháza—Békéscsaba által alkotott háromszögért cserébe kiüriti a Szamos torkolatát Nagykárolyiyal, vagy visszaadja a máramarosi sóbányákat. A magyar kormánynak csak egy álláspontja lehet: állandóan visszakövetelni az egész elszakított területet, anélkül, hogy egy négyszögcentiméterről lemondana a trianoni határon belül. Amelyik magyar kormány csak tárgyalást is kezdene ilyen kérdésben, az rögtön lehetetlenné válna. Ha a szeptember 4-iki népgyűlést mégis megtartja a Népegylet, mi nem látunk egyebet benne, mint egy hazafias tüntetést. A hazafias érzés fellángolásának pedig őszintén örülünk, a hazafias tüntetésben mindenkor részt veszünk, akárki csinálja és akármilyen jogcímen. Meghosszabbítják IV. Károly svájci 1 tartózkodási engedélyét (Bern, aug. 25.) Még nem történt ! meg a döntés IV. Károlynak SpaI nyolországba való bebocsájtása í ügyében. Svájci tartózkodási enge| délyét a döntésig ideiglenesen megf hosszabbítják.