Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-26 / 188. szám

Békéscsaba, 1921 augusztus 26. Péntek II. évfolyam 188. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 keresztény politikai /napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Elveszítjük-e 7 Örömujjongástól hangosak a fel­szabadult területek. Ami virág volt, azt mind hős katonáink lábai elé szórta a szent lelkesedés, mely hal­latlan erővel robbant ki az embe­rekből közel három évi szenvedés után. Az elnyomatást, a rabságot a szabadság, a rend váltotta fel s ma már boldogan és nyugodtan hajtja álomra megkínzott fejét a baranyai magyar. De vájjon mi van a nyugati hatá­ron ? Mi történik Sopronban ? A trianoni parancs, mely a rabló szomszédokat Magyarország eleven testéből kiszakított országrészekkel fizette ki, — az osztogatásnál Ausz­triára is gondolt. A soha sem egy­séges, de mindig falánk és csak a kétfejű sas által összetartott Ausztria élemeire bomlott az első nagyobb megrázkódtatásnál s a szétbomlás után megmaradt mag, Bécs és kör­nyéke, mint vörös fekély éktelen­kedik ma Európa testén. Teljesen érthetetlen volna, ha ezt az Ausztriát akarnák Trianonban jutalmazni egy darab Magyarországgal s igy máfs feltevés nincs, mint hogy a jutalmat volt Ausztria, Bécs kapja azért a nagy szolgálatért, hogy sikerült a saját érdekeiért Magyarországot há­borúba rántania és igy lehetővé vált az egyetlen egész, az önálló­ságra múltjánál, kultúrájánál, kiváló tulajdonságainál fogva alkalmas or­szágnak az elpusztítása, szétdara­bolása. Ez tényleg olyan érdem, amit az olyan erkölcsöknek, amelyet Párisban diktálnak, jutalmazni kell. De jutalom-e valóban az, amit az ántánt most a vörös Ausztriának, helyesebben Bécsnek adni akar ? Bizonyára nem! Nyugatmagyarország, amint Magyarország minden kis része is, csak az egységes Magyar­országban érték. Elszakítva teljesen értéktelen. Magyarország olyan töké­letes földrajzi és gazdasági egység, amilyenhez hasonló az egész világon nincs és ha nehezen, ugy, ahogy meg is tud élni a gabonatermő Al­föld, enélkül az éléstár nélkül el­senyvednek a köröskörül levágott részek. Ez a szomorú elsenyvedés vár Nyugatmagyarországra, ha elszakít­ják tőlünk. Ma gyászol az ország nyugati része. Ugyanakkor, mikor délen örömünnep van, ott könnyes sze­mek fordulnak az ég felé segítséget keresve. Ma még a mienk, ma még hozzánk tartozik Sopron, de vájjon mit hoz a holnap ? Ha elszakítják tőlünk, ha betel­jesedik ez a megpróbáltatás is, ne csudálkozzék Ausztria, ha az évszá­zados gyűlölet egyszerre kirobban és lángja elolthatatlanul fog égni a magyar lelkekben. Megéri ez az ár Ausztriának azt a pünkösdi király­ságot, hogy átmenetileg ő is ur volt Magyarország egyik darabján. Mert az még nem bizonyos, hogy Nyugat­magyarországot elveszítjük, de az bizonyos, hogy Ausztria örökre meg­halt minden magyar számára abban a pillanatban, mihelyst a vörös csőcselék a magyar szent Korona ősi földjére meri tenni a lábát. Revízió alá veszik az internált csabaiak ügyét Bizottság látogatta meg a zalaegerszegi tábort Gyula, aug. 25. A belügyminiszter elrendelte, hogy külön erre a célra kinevezett bizottság vegye felülvizsgálat alá a zalaegerszegi internálások ügyét. A bizottság már megkezdte működését és folyó hó 22-én meglátogatta a zalaegerszegi internált tábort. A belügyminiszter rnost sürgős rendeletet intézett az alispánhoz aziránt, hogy haladéktalanul juttassa el a Békésvármeyyéből internáltak iratait a felülvizsgáló-bizottság cimére Budapesre. Értesülésünk szerint a felülvizsgálat megtörténte után csak azok maradnak továbbra is a zalaegerszegi táborban, akiknek szabadonbo­csájtása a közrendre veszélyes lehetne. Romániának fontosak a tengerszorosok (Paris, aug. 25.) Take Jonescu Párisban egy előkelő francia lap munkatársa előtt kijelentette, hogy Romániának nagyon fontos a ten­gerszorosok megtartása. Ezért nagy gondot és komoly veszedelmet há­rít el a bukaresti kormányról a gö­rögök sikeres előnyomulása. Az antant jó viszonyt akar fenntartani Ausztria és Magyarország között [Budapest, aug. 25.) A bécsi és a budapesti antantftizottságok veze­tői erélyesen hangoztatják, hogy a trianoni és st. germaini békeszerző­dések intézkedéseit ugy akarják vég­rehajtani, hogy azzal a magyarok és osztrákok közötti jó viszony ne szen­vedjen sérelmet. Uj ellenforradalmi mozgal­mak Oroszországban (Riga, aug. 25.) Az orosz biro­dalom területén ujabb ellenforra­dalmi szervezet alakult, amely eré­lyes működést kezd kifejteni. Külö­nösen a doni kozákok körében van jó talajuk az ellenforradalmi mozgal­maknak. Vizsgálat indul meg a rém­hirterjesztö lapok ellen (Budapest, aug. 25.) A kormány rendeletet adott ki annak a meg­vizsgálására, hogy mi indította a fővárosi újságokat a szerbek vissza­téréséről szóló koholt és oktalan izgalom keltésére alkalmas hirek közlésére. Megindul a személyforgalom a felszabadult területekre (Budapest, aug. 25.) A kormány rendelkezése szerint 27-én és 28-án már megindul a korlátolt polgári személyforgalom a felszabadult te­rületek vasúti vonalain. Minisztertanács (Budapest, aug. 25.) A kormány tagjai pénteken délelőtt miniszter­tanácsot tartanak, amelynek' tárgy­sorozatán folyó ügyek szerepelnek. Az osztrákok már rendelkezni akarnak Nyugatmagyarországban (Bécs, aug. 25.) Bécsújhelyen ér­tekezletet tartott az osztrák kormány által kijelölt nyugatmagyarországi közigazgatási bizottság. Az értekez­leten határozatot hoztak azoknnk az Osztrák forradalmi {törvényeknek a kiterjesztése ügyében, amelyeket a Habsburgok visszatérésének meg­akadályozására és a nemesség el­törlésére hoztak Bécsben. A fövő héten uj 1 és 2 koronások kerülnek forgalomba (Budapest, aug. 25.) A magyar királyi állami jegyintézet igazgató­ságától eredő értesités szerint a jövő hét folyamán uj 1 és 2 koronás bankjegyek kerülnek forgalomba. A kibocsájtás nem becserélés utján történik, tehát a régi 1 és 2 koro­nások is forgalomban maradnak egyelőre, amig a használat során nem válnak ki a forgalomból. Az uj 10 és 20 koronás bankjegyek ki­bocsájtása az uj 1 és 2 koronások forgalombahozatala után, tehát leg­később 1—2 héten belül történik meg. Népepylet tiltakozó népgyiilése Egyik laptársunk már két izben bejelentette olvasóközönségének, hogy a békéscsabai Népegylet szeptember hó 4-én nagy tiltakozó népgyűlést tart Békéscsabának és környékének Romániához csatolása ellen, melyre meghívják a kormányzót, a kor­mányt, a nemzetgyűlést, az antant missziót és Bal la Aladár képviselőt. Miután a hír, hogy Békéscsaba oláh impérium alá juthat, meglehe­tős izgatottságot váltott ki a közön­ségből s lépten-nyomon ijedt ábrá­zattal kérdik tőlünk, mi igaz e hír­ből : kénytelenek vagyunk vele fog­lalkozni. Ez a hír nem uj keletű, régen közszájon forog suttogva, de a for­rását senki sem ismeri. Valószínűleg abból a köztudomásu tényből táp­lálkozik, hogy az oláhok nagyon szeretnék Békéscsabát az arad— nagyváradi vasútvonal miatt. Az is ismeretes, hogy a megszállás alatt oláh stréberek beugratott emberek­kel „csatlakozó népgyülésesdit" ját­szottak csúfos kudarccal. Megnyugtatjuk tehát olvasóinkat. Az egész izgalom alap nélküli. Olyan magyar kormányt nem tu­dunk elképzelni, amelyik csak tár­gyalást is kezdjen ebben a kérdés­ben, még akkor sem, ha az oláh kormány hivatalos formában, dip­lomáciai uton felvetné is az esz­mét, hogy mondjuk a Szalonta— Kétegyháza—Békéscsaba által alko­tott háromszögért cserébe kiüriti a Szamos torkolatát Nagykárolyiyal, vagy visszaadja a máramarosi só­bányákat. A magyar kormánynak csak egy álláspontja lehet: állandóan vissza­követelni az egész elszakított terü­letet, anélkül, hogy egy négyszög­centiméterről lemondana a trianoni határon belül. Amelyik magyar kor­mány csak tárgyalást is kezdene ilyen kérdésben, az rögtön lehetet­lenné válna. Ha a szeptember 4-iki népgyű­lést mégis megtartja a Népegylet, mi nem látunk egyebet benne, mint egy hazafias tüntetést. A ha­zafias érzés fellángolásának pedig őszintén örülünk, a hazafias tünte­tésben mindenkor részt veszünk, akárki csinálja és akármilyen jog­címen. Meghosszabbítják IV. Károly svájci 1 tartózkodási engedélyét (Bern, aug. 25.) Még nem történt ! meg a döntés IV. Károlynak Spa­I nyolországba való bebocsájtása í ügyében. Svájci tartózkodási enge­| délyét a döntésig ideiglenesen meg­f hosszabbítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom