Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-06 / 146. szám

2 Kérő&wiiéék Békéscsaba, 1921. julius 6. Mi van ma ? 1921. Julius 6., szerda Rkath: Izaiás pr. Prot: Ésaiás. Nap kél reggel 4 óra 9 perckor, nyugszik 20 (este 8) órakor. Hold kél reggel 5 óra 17 perckor, nyugszik 20 óra 19 perckor (este 8i9.) Este 19-30 (fél 8) órakor Keresztény Daloskör összpróbája. Este 20-30 (fél 9).órakor Szakváry Vilma táncestélye a Városi Színház­ban. j) békéscsabai bázhelyrendező-bizottság ülése Váratlan rendelet a bankbetétváltság beszolgáltatására (Budapest, junius 5.) A pénzügy­miniszter rendeletet adott ki, amely szerint a bankok a betétváltság 80 százalékát holnapig (6-íg) tartoznak egyösszegben lefizetni. A rendelet váratlanul érintette a pénzügyi kö­röket. Ujabb indítvány a föld vagyonváltságának módosítására Békéscsaba, julius 5. Kedden reggel 9 órára gyűjtötte össze a város a békéscsabai ház­helyigénylőket és a kijelölt házhe­lyek tulajdonosait, illetőleg bérlőit. Az érdekeltek (rokkantak, özve­gyek stb.) valamennyien munkásem­berek, akiknek mostanában van leg­több elfoglaltságuk a határban. Na­gyon káros eljárásnak minősítjük te­hát azt, hogy a házhelyrendező-bi­zottság másfél órás késéssel ült ösz­sze, amiáltal az egész délelőttjét el­vette a mintegy 250 beidézett érde­keltnek. Ilyen nagy dologidőben ke­nyérkereső munkásembereknek min­den óra drága s ha hiába múlik el, nagy veszteség. A délelőtti ülés pedig igazán hiába múlott el. Mindössze annyi történt, hogy a bizottság elnöke felolvasta a beidézettek névsorát és hamarosan megállapította, hogy a jelentkezett igénylők legnagyobb ré­sze nem tarthat most számot ház­helyre, mert a lejárt határidőn be­lül nem fizette le a törvényszabta előleget. Ezek majd a földbirtokreform vég­rehajtásakor újíthatják meg igényü­ket. A házhelyrendeletnek ezt az intéz­kedését helytelennek tartjuk, mert természetes dolog, hogy minden kis­pénzű ember vonakodik megtakarí­tott, összekuporgatott vagy pláne kölcsönkért filléreit olyan telekre előlegül kifizetni, \amit még nem is látott. Ennek a sérelemnek a megtárgya­lására természetesen most és itt már nem kerülhet sor. A paragrafus már készen van, már csak a végrehaj­tása van hátra. Miután dr. Láng Frigyes ügyvéd indítványára a kisajátítandó telkek tulajdonosai Sólyomi Lipótot, a Gaz­dasági Egyesület titkárát delegálták a bizottságba szakértőjükként, elha­tározták a jelenvoltak az elnök in­dítványára, hogy délután 3 órakor helyszíni szemlét tartanak a kijelölt telkeken. HÍREK Csonka Magyarország — nem ország, Titokzatos gyilkosság Nagytétényben Vasárnap hajnalban a nagytétényi strandfürdő mellett Biró István halász kalapot talált, amely alatt Boros István budapesti bútorgyári igaz­gató írásai, névjegyei és kulcsai voltak. A kalap alatt hevert egy negyediv papiros, amelyen Boros István kezeirásával a következő sorok voltak fel­jegyezve : Boros Illés kedves bátyámnak, Budapest, Práter-utca 24. Tra­gikus helyzetemben közlöm veled, hogy a Gelb-cégtől jár még nekem 1920. évre 15,000 korona. Ha megkapod, a fele legyen a tied, a má­sik felét fizesd be az árvaszéknek Irma javára. Téged és az összes rokonaimat utoljára csókol szerencsétlen Pistád. Isten veletek, felejt­setek. A papírlap násik oldalán i degen kézírással a következők voltak : A rendőrségnek és Boros Illésnek, Budapest, Práter-u. 24. sz. Boros Istvánt a nagytétényi Dunába, a fürdő előtti karóhoz kötöttük és a vizbe fullasztottuk, mert ránk ismert és mi is ráismer­tünk és féltünk. Nem ütöttük, mert jó ember volt, hanem elvettük mindenét, de írásai itt vannak. Sajnáljuk. Lenin és Kun. 1921. jul. 2. A holttestet a budafoki rendőrkapitányság meg­találta a nagytétényi strandfürdőnél. Nyakán cukorspárgazsineg, amelynek másik vége a ka­róhoz volt kötve. Külsérelmi nyomok nem vol­tak rajta. A rendőrorvos véleménye szerint tizenkét órával előbb történt a gyil­kosság. A halált fulladás okozta. Boros utoljára pénteken adott magáról életjelt, amikor Újpestről telefonált cégének. Azóta nyoma veszett. A rend­őrség teljes apparátussal nyomoz. — Az ingatlan vagyonváltság­ról olvasunk egy kis siralmat egyik elterjedt gazdasági lapban. Azt fej­tegeti benne irója, hogy mégis csak lehetetlen egy hold földre 3 mázsa buzaváltságot ráhúzni, mikor az má­zsáját 1000 koronával számítva 3000 korona, egy hold föld értéke pedig átlag 10,000 korona. Kétségtelen, hogy a vagyonváltság nagyon sú­lyos teher a gazdáknak is, ha azt ugy állapítják meg, mint ahogy tervezik, de ilyen számítást talán még sem szabad az anélkül is meg­riasztott gazdáknak beadni. A föld mégis csak többet ér valamicské­vel, ha 1000 koronás búzát terem, mint egy mázsa buza tízszerese. Ha tehát 1000 koronás búzaárral szá­mítjuk a váltságot, akkor ugyanilyen alapon kell a föld árát is számí­tásba venni. Már pedig háború előtt, amikor 20 korona volt a buza, 1000 koronáért nem igen le­hetett egy kataszteri hold főidet venni, tehát a föld ára több mint ötvenszerese volt a buza árának. Az 1000 koronás buza alapján te­hát 50000 korona a föld értéke a hozadék alapján szá'mitva, aminek 3000 korona csak 6°A>-a. Minthogy pedig a vagyonváltságot Hegedűs búzában akarja meghatározni, a váltság a buza árával együtt nő, vagy esik és ha a buza olyan áru lesz mint háború előtt volt, akkor a váltság holdanként 60 koronára száil le, ami a föld l'JOO koronás békeárának megint legfeljebb csak 6%-a. Nem olyan kétségbeejtően súlyos tehát az a földvagyonvált­ság, ha mellette a betétváltság 15—20°/u-os, vagy az értékpapir­váltság ugyancsak 15— 20%-os kul­csát is észrevesszük, amiért pedig alig vesztegettek szót az érdekeltek. (Budapest, julius 5.) Gadl Gasz­ton azt indítványozza a föld va­gyonváltságáról szóló javaslat mc • dositására vonatkozólag, hogy a föld békeárának 3-szorosát vegyék ala­pul és ennek 15 százalékában álla­pítsák meg a váltság összegét. A tisztviselők kedvezmé­nyes ellátásának Megváltása (Budapest, julius 5.)Dr. Marschalkó közélelmezési államtitkár elnöklete alatt ma értekezlet tárgyalta a tiszt­viselők kedvezményes ellátásának ügyét. A kedvezményes ellátás pénzbeli megváltása előreláthatólag több lesz, mint 200 korona. A Tisza-per {Budapest, jul. 5.) A Tisza-per mai tárgyalásán Pásztor Árpád hírlap­írót, Naphegyi Bertát, Pethes Béla hivatalnokot és Landau Ernő orvos­tanhallgatót hallgatták ki. • A vasút (Karcolatok a közelmúltból) (III. közlemény.) Ne vedd rossz néven kegyes ol­vasóm, hogy egy kicsit eltértünk a tárgytól. Talán érdekel is egy kis reminiscentia a nem is oly távoli múltba? de hát bizony már sokan vannak olyanok, akik mindezekről tudomással nem birnak s olyan ke­vesen akadnak (vagy senki sem), aki Csaba múltját feljegyezte volna s felelevenitné olykor egy kicsit. A városi levéltár rendetlenül, össze­vissza hányva hever a városháza padlásán — ha akadna is valami feljegyezve benne, azt nem fogja soha senki átkutatni. Pedig bizony­bizony okosan tenné más is, ha egy-egy emlékét felelevenitné a múlt­nak s ha halottaiból feltámasztaná egy-egy volt szerepvivőnek emlékét, hisz' utóvégre azok voltak a község ügyeinek bölcs vagy nem bölcs vivői s a mi boldog elődeink érde­meket szereztek arra, hogy emlékük kegyelettel felidéztessék és meg­őriztessék. Ugy-e t. olvasóm! magad is látod, hogy minő egy vasútnak éltető, át­alakító, felemelő nagy a hatalma egy város életében? és minő bölcs előrelátás vagy korlátoltság játszott közben arra, hogy egy város a sze­rencsét, esetleg a véletlent meg­ragadja. Ha á Tiszavidéki vasút — szán­déka szerint — elkerült volna min­ket, hol kullogna most valahol hátul Lsaba községe? Pedig hát mi sem voltunk mindig előrelátók, bölcsek és okosak, hanem egyszer-másszor tunyák is. Nem akarunk egyebet mondani, de ezt a szót fenntartjuk. Az „Arad-Csanádi Egyesült Vas­utak" (ACsEV), mikor Békésmegyére is ki akart terjeszkedni, Békés-Csaba elöljáróságától is kért támogatást. (Akkor igy irták : Békés-Csaba). Mert hát a vicinális vasutak nagyobb­része az érintett községek erős anyagi támogatására utaztak és szorultak is. Hét okos tervet készítettek. Az aradmegyei Ujszentannától, Eleken (talán Gyulán át is) Csabára, innen Csabától, a forgalomból tel­jesen kizárt termékeny nagy pusz­tákon és közbeeső falvakon át Mező­hegyesre. Indokolt bölcs és hasznos befek­tetésü tervezet. Nekik is jó, mert Csabán egy nagy központra futottak volna be, nekünk is jó, mert a csomópontot fejlesztették volna — és idegravitáltak volna be Arad- és Csanádmegye idegszálai, pénze és termékei. Hanem hát már akkor kezdett el­bizakodott lenni Csaba, meg ki is öregedtek bölcs vezetőink és amint mondtuk, kissé törődötten, tunyákká is váltat. Uj kölcsönt kellett volna felvenni, holott eleink ettől irtóztak. Nem gondolkoztak oly léhán, mint a mos­taniak, hogy terheljük meg utódaink utódait is, hanem csak odáig ter­jeszkedjünk, amit mi megbírunk. A gyerekeknek elég lesz az ő gondjuk is. Meg hát sok utánjárással, tárgya­lással, irka-firkával is járt mindig az ilyen dolog, hát inkább akadé­koskodtak, alkudoztak, kislelküek lettek és elbizakodottak voltak, hogy már van nekünk úgyis elég vasutunk, majd engednek, az ő érdekük, denique a vége az lett, hogy az ACsEV szé­pen meggondolta, itthagyott bennün­ket s elment Kétegyházára s ott csinált magának központot nagy örömére azoknak a községeknek és nagybirtokosoknak, köztük József főherceg is, akik szívesen áldoztak, hogy az uj vasút az ő földbirtokai­kon keresztül vonuljon. Óh szerény, kegyes olvasó! vess keresztet magadra, nehogy meg­sértsd apáink emlékét, de vésd mélyen emlékedbe, hogy közügyben jól fontold meg mindig, mit és ho­gyan cselekszel! és ne gondolj min­dig csak a jelen nehézségeire, de a jövő áldásaira is, ha azt akarod, hogy áldott legyen emléked! És áhitattal imádkozzál: Szabadíts meg minket a gonosztól, a protek­ciótól és korrupciótól! mert közügy­ben a Te egyéni hasznod lehet, hogy soha el nem muló átkot hozhat por­ladó fejedre, s gyalázatot emlékedre ^ Nyugodjék békében ACsEV góc­pontja Kétegyházán, amit elődeink elhibáztak, mi azt keskenyvágányu cérnaszálakkal ki és befoltozzuk 1 és ma már örülünk az AEGV-nek is. És Békéscsaba mégis nagy lesz és akkor nem fogják variálni Csaba, B.-Csaba, Békés-Csaba, Békéscsaba, hanem nagyszerűen — Nagycsabá­nak fogják nevezni. Ugy legyen! FAFK

Next

/
Oldalképek
Tartalom