Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-18 / 182. szám

2 íWfi ff íi -k Si Wwfüírf 'Ur i- & Bcaéscsüpq. 1^21. augusztus 18. J/i van ma ? 1921. aug. 18., csütörtök R. kath.: Ilona. Prot.: Ilona. Nap kél reggel 4 óra 59 perckor, nyugszik 19 óra 08 (este 7'08) perckor. Hold kél 18 óra 47 perckor, nyugszik 4 óra 48 perckor. Este fél 9 (2030) órakor: Előadás a Nádor Mozgóban. 9 szegedi llárdeyerseny Hódmezővásárhely, Makó, Békés­csaba dalárdáinak részvételével folyt le impozáns méretek közt a szegedi dalárda 50 éves jubileumi ünnep­sége. Megjelent a testvérdalárda jubileumán a budapesti Törekvés Dalegylet, hogy emelje az ünnepély fényét. Ott volt a békéscsabai Ker. Dalárda is. Szeged egész társadalmának szine­java töltötte meg a Városi Színhá­zat, hol a színpadon egymásután énekeltek a dalárdák a közönség viharos ünneplése közt. Meglepetést keltett a hódmezővásárhelyi Iparos Dalárda fellépése és éneke. Soha vidéken olyan tökéletes, fegyelme­zett ének még nem hangzott el, méltán kapta az első dijat, a gyö­nyörű müvü ezüst serleget. Itt is bebizonyult, hogy a katonás, az absolut fegyelem minden sikernek a titka. A mi Ker. Dalárdánk is értékes és szép serleget hozott, mint díj­nyerő s ezzel szaporította babérko­szorúja leveleit. Szeged városa igaz vendégszere­tettel látta falai közt a vidéki dalár­dákat s tiszteleiükre díszebédet adott, hol a város polgármestere is meg­jelent s melegen üdvözölte őket. Minden verseny a nemes ambí­ciót fokozza a többre, a tökéletesre törekvést neveli a versenyzőkben. Ebből a szempontból is melegen üdvözöljük a mi Dalárdánkat, mert ha nem hozta is el az első dijat, de becsülettel áiiotta rneg helyét az erősebb dalárdák között. aiaBQBHaNaaiBaaiiiaiiaciB^Hs APÁKNAK MONDOM Ültessétek a rozzant térdetekre a bánatszemü magyar gyereket és égő szájjal, szikrázó szemekkel szivébe forró mérget öntsetek; amig keze ökölbe nem szorul, mig homloka haraggal neiii borul, amig a szive ugy fel nem sajog, hogy fájdalmában majdnem megreped. Tanítsatok meg átkozódni millió magyar gyereket t Szelíd mesétől soha ne aludjon, simogatással ne illessétek. Tanulja meg, hogy alázott derékkal földig hajolni: bűn, szörnyűség, vétek. Csodára várón n*e nézzen az égre, könny sohse szökjön gyáván a szemébe, el ne lágyuljon egy hervadt virágon; higyje ugy, hogy árvább, gyűlöltebb, szegé­[nyebb, hajszoltabb futóvad nincsen a világon, kárhozott világon . . . Koldusrongyban is ázsiai gőggel álljon mint egy szörnyű, nagy idegen bálvány, hogy e sárgolyónak minden sanda népe, rettegve, fázódva, köntösét megtépve nézze ezt a szobrot itt a Tisza táján . . . De ha egyszer aztán nyugatról, keletről, horpadt magyar kürtök rikoltása zendül: szökjön szive-vére két dacos karjába, ne gondoljon többé apjára, anyjára, jajra, imádságra, szakadó könnyekre, csak a Gyűlöletre, forró Gyűlöletre, édes Gyűlöletre . . .! Hogyha esténkint szelid harangszó imádkozik a kis faluk felett: ültessétek a rozzant térdetekre s tanítsátok a Gyűlöletre a gyereket, a gyereket . . . Gyula diák. BéHéscsobs képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése Bizottságot kiütitek ki a kislakások építésének és a tisztviselők segélyezésének megtárgyalására Békéscsaba, aug. 17. Békéscsaba város képviselőtes­tülete szerdán délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A polgármester megnyitójában kö­zölte az egybegyűlt városi képvise­lőkkel, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívását a kislakások építésének a terve tette elkerülhetetlenül szük­ségessé. A közgyűlés tárgysorozatának első pontjaként ismertette az előadó gróf Apponyi Albert köszönő iratát, ame­lyet a város közönségéhez intéz válaszul a jubileumára küldött üdvöz­letért és a díszpolgárrá való meg­választásért. A köszönetet tudomásul vették. Belügyminiszteri rendelet értelmé­ben tudomásul vették, hogy Reisz Miksa dr. ügyvezető városi tiszti­főorvost a város átvette és illet­ményeit folyósítja. Novak György a piaci áruk or­vosi ellenőrzése ügyében szólalt fel. A polgármester válasza szerint a piaci ellenőrzést a rendőrorvos látja el kielégítő lelkiismeretességgel. Előterjesztést tett a polgármester a kislakásépitési állami akció ügyé­ben. Az előterjesztésre vonatkozó szakosztályi javaslat szerint nyolc egyszobás, huszonnégy kétszobás és nyolc háromszobás lakást épít a város. A lakások építési költsége összesen hétmillió és 280 ezer ko­rona, amely összegből legalább 4 és félmillió koronát az állam bo­csájtana a város rendelkezésére. A telket a város biztosítja az építke­zésekhez, úgyszintén a város gon­doskodna az uj kislakásoknak ivó­vízzel, világítással, mellékhelyisé­gekkel, kerítéssel, stb. való ellátásá­ról. Az építkezések lebonyolításához a város valamelyik pénzintézettől 3 millió korona rövidlejáratú kölcsönt venne fel. Az államsegély tőkéje nem volna visszafizetendő. Kamatait is vagy elengedné az állam teljes mértékben, vagy legfeljebb csak 20—25 éven át szedné a tőke 2 százalékos kamatát. Nagy előny, hogy a nem régen hozott törvény szerint az áüam a forgalmiadónak egyharmad részét átengedheti a vá­rosoknas közcélokra. Ebből az állam­tól nyert forgaimiadó összegből 4—5 ev alatt teljesen kifizethetné a 'város az építkezésekkel járó minden kiadását. Az előterjesztésből kitűnik, hogy a kormány által elké­szített tervezetben Békés­csaba nem szerepelt és csakis a polgármester kellő időben történt akcióba lépésének és budapesti utjának köszön­hető, hogy Békéscsabára is jut az állami kislakásokból. Hollauder Lipót kétszobás laká­sok építésének a fontosságát han­goztatta. Szerinte azok, akiknek egyszobás lakásra van szükségük, kaptak telket és már meg is kezdik az építkezést. Bohus M. György felszóiaiására Horváth István jegyző, a lakás­hivatal főnöke a háromszobás laká­sok építésének fontosságát fejte­gette. A polgármester a javaslat további ismertetése folyamán elmondta, hogy az eredeti tervek szerint 4—4 kis­lakás kerülne közös fedél alá. A városi mérnöki hivatal most oiyan tervek e !készitésén dolgozik, amelyek szerint különállóan építsenek fel minden egyes lakást. A lakások a város korlátlan tulajdonát képezik. A város tehát tetszése szerint el­idegenítheti vagy megtarthatja őket. Lipták L. Pál azt kívánja, hogy 3 szobás lakásokat semmi szín alatt se építsenek. Madarász György kérdést tett fel arra vonatkozólag, hogy nem le­hetne-e a méntelep, a kaszárnya és a dohánybeváltó üresen álló helyi­ségeit is szükséglakásoknak beren­dezni. Reisz Hermann azt indítványozta, hogy az építendő kislakások számát 40-ről 50-re emeljék fel. Kraszkó Mihály a háromszobás lakások építése ellen szólott. Arra hivatkozott, hogy igen sok háztu­lajdonos, akinek 4—5 tagu családja van és akinek felnőtt gyermekei vannak, 1—2 szobás lakásban szo­rong, lakói közül pedig egyet sem tehet ki azért, hogy megfelelően helyezkedhessék el a saját házában. Véleménye szerint most nincsen he­lye luxuslakások építésének. Az a eél, hogy mentől több hajléktalan család jusson fedél alá, tehát men­tő! több kislakást építsen a város, a háromszobásokból elég 3—4 is. Darida Károly azt indítványozta, hogy a mérnöki hivatal készítse el egy polgármesteri lakás építésének a tervét is, hogy az Urszinyi-féle házat átadhassa a város rendelte­tésének. A polgármester válaszolt a felszó­lalásokra, majd általánosságban el­fogadták az építési szakosztály ere­deti javaslatát azzal a pótinditvány­nyal, hogy a tervezett 40 kislakáson kivül még 10 kétszobás lakás épí­téséhez kérjék a kormány támoga­tását. A tervezet részleteinek a meg­állapításával az épitési bizottságot bíztak meg. A városi alkalmazottak rendkívüli drágasági segély iránti kérelmét is­mertették ezután és külön bizott­ságnak adták ki. A pénzügyi bizott­ság tagjain kivül Lipták L. Pált, Bo­hus M. Györgyöt, Nóvák Györgyöt, Kucsera Jánost, Kovcs Sz. Mihályt és Áchim Lászlót jelölték ki a ki­küldött bizottság tagjaiul. A részle­tes javaslatot a következő közgyű­lésen tárgyalja a képviselőtestületet. Poliák Arnold a munkanélküliek ügyében interpellált. A polgármester jelentette, hogy a városi munkaközvetítő hivatal min­dent megtesz a saját hibájukon kí­vül kimaradt aralék elhelyezése ér­dekében. Reméli, hogy a meginduló építkezéseknél és más állami mun­kálatoknál sok munkanélküli taiál elhelyezést. Janza Gyulának a nagysziktéri területből közhasznú vállalat létesí ­tésére 2000 négyszögölnyi területet adnak bérbe 5 esztendőre. Kocziszki A. János legelőbér le­szállítás iránti kérelmét elutasították. A Csabai Gőztéglagyár (Such, Wagner és Társai) Részvénytársa­ságnak Áchim László indítványa alapján iparvasut céljára 90 méter hosszú uttestet 3 ezer korona évi bérért engedték át. Elhatározták, hogy a volt szél­malmi társulat házát 22 ezer koro­náért megveszik. A városi lovashajduk lótartási áta­lányát 100 százalékkal felemelték. Fischer Imre könyv/.ötő felleb­bezését elutasították. • Megszűnt a házak kommu­nizálása Oroszországban {Varsó, aug. 17.) A népbiztosok tanácsa rendeletet adott ki, amely az oroszországi háztulajdonosokat visszahelyezi jogaikba. Ugyanez a rendelet megszünteti a lakások, köz­úti vasutak és közüzemi vezetékek ingyenes használatát. Hétfőn véglegesen letárgyalják a vagyonválts ági javaslatot (Budapest, aug. 17.) A nemzet­gyűlés hétfőn előreláthatólag har­madszori olvasásban is elfogadja a vagyonváltsági javaslatot. A jövő héten megkezdődik a szünet is, amely 2 hónapig fog tartani. nagaiaaBBinsi HÍREK • — Nem lehet meghosszabbí­tani a zárórát. A belügyminiszter, tekintettel az országnak ugy gazda­sági, mint egyéb szempontból súlyos helyzetére, a záróra-meghosszabbí­tások engedélyezését még a jótékony­célu táncmulatságok, estélyek stb. esetében is egyelőre beszüntette és a rendőrhatóságokat arra utasította, hogy az ily irányú kérelmeket to­vábbi intézkedésig saját hatáskörük­ben eleve utasítsák el. — Nincs egy éves kereske­delmi tanfolyam. A hivatalos lap közli a vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletét, melyben az egy éves női kereskedelmi szaktan­folyamokat, minthogy szervezetük­nek és tantervüknek többizben tör­tént módosítása és- kiegészítése utáa sem tudták a rájuk váró feladatot kellőképpen megoldani, megszünteti. Csak nagyon "indokolt esetekben engedélyezi a miniszter a női ke­reskedelmi szaktanfolyamok leg­utóbbKszervezetének megfelelő for­mában kereskedelmi szaktanfolya­mok szervezését. — Iskolai beiratás. A békés­csabai V. ker. (erzsébethelyi) m. kir. áll. elemi népiskolánál az 1921—22. tanévi beiratás augusztus hó 29., 30. és 31 -én történik délelőtt 8— 12-ig. Tandíj nincs, felvételi dij 50 fillér. Az I. osztályba beírandó növendé­keknél a szülők tartoznak felmutatni a születési bizonyítványt vagy tanú­sítványt (díjmentesen állítja ki a jegyzői hivatal) és himlőoltási bizo­nyítványt. A többi osztályoknál a növendékek előző évi Értesitőköny­vecskéjét hozzák el. A beiratási napok délutánján javító-, pót- és magánvizsgálatok iesznek; szeptem­ber 5-én tanévmegnyitó istentiszte­let a templomban, utána iskola­kötelességeikről kapnak tájékoztatást és kezdetét veszi a rendes tanitás. Felhívom a szülők figyelmét arra is, hogy gyermekeik tankönyv-, cipő- és ruhasegély igényeit (hadi­árva, hadifogoly, hadirokkant, telje­sen vagyontalan) a beiratásnál je­lentsék be, valamint akik a tél foiyamán ingyen ebédre szorulnak. Tantó József, áll. isk. igazgató. — Az ev. Leányegyesület tudatja tagjaival, hogy a Kisgazdaifjak Mű­velődési Egyesületének f. hó 21-én d. u. 3 órakor tartandó zászlószen­telési ünnepélyére és a bálra meg­hívót kapott. Az ünnepélyen való részvételre ezúton hivjuk fel tag­jaink figyelmét. Az elnökség. — Az oláh buza ára. Az oláh kormány monopolizálta a buza kivi­telét. Egy waggon buza árát 16.000 leiben állapították meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom