Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-14 / 180. szám

Békéscsaba, 1921 augusztus 14. Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent !stván-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai n&piS&p Előfizetési árak Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona 9z ántánt bomlása Vastagbetüs híradások vitték szerte a világban a hirt, hogy az ántánt tanácskozása hirtelen megszakadt, mert az angol miniszterelnöknek más volt a véleménye Felsőszilézia kérdésében, mint a francia miniszterelnöknek. Ugyanakkor az angol miniszterelnöknek hirtelen hazautazását az ir kérdéssel is összefüggésbe hozták s azzal kívánták francia részről megmagyarázni a legfelső tanács tárgyalásainak váratlan megszakadását. Az bizonyos, hogy az angolok kezdenek idegenkedni attól az elvakult, bosszúálló és minden bokor mögött ellenséget képzelő francia politikától, mely Felsőszilézia kérdésében is a németeket megbénító és megsemmisítésüket célzó álláspontra helyezkedett, mert csak természetes, hogy az angol szivesebben Iát egy fizetőképes Németországot, melytől behajthatja követeléseit, mint egy megnyomorított roncsot, melyet ahelyett, hogy jólfizető piaca volna, még segélyeznie is kell. Általában megállapítható, hogy az ántánt-államok mindenik e vágyik már a valóságos békeállapot után s Amerika ennek a vágyának érvényt is szerzett immár, amikor visszaszorult az európai politikának Franciaország járszalagján való intézésétől és egyedül, a saját érdekeinek megfelelően intézi külpolitikáját. Japán sem mutat semmi hajlandóságot arra, hogy Keleten szerzett pozícióját veszélyeztesse az európai kalandokkal, ugy, hogy Franciaország körülbelül teljesen magára hagyatva küzd, azért az elérhetetlen ideáljáért, hogy Európa kuiturnépeinek nyakára tehesse lábát s az ő és szövetségeseire támaszkodó csatlósaival állandó tűzfészket tartson fönn Közép-Európában csak azért, nehogy a németek valaha is a reváns eszméjével foglalkozhassanak. Mindezek kigondolása és mérlegelése után, még ha elfogadjuk is az ír-kérdés előtérbenyomulását a legfelsőbb tanács ülései gyors félbeszakításának okául, arra a meggyőződésre keli jutnunk, hogy az antantállamok egymás iránti nagy szerelme kihűlő félben van és ami még összetartja őket, a közösen elkövetett bűnök tudata és a közös, még fel aem osztott konc miatti irigység. Amint egy-egy tagja mentesíteni tudja magát a francia befolyástól, menekül Párisból, mert jól tudja, hogy a túlfeszített hur egyszer csak el fog pattanni. Ma még Franciaország a győző gőgjével áll és állanak mellette a pukkadásig jól lakatott apró rablók, de ha a nagyangol nemzet egy nap végleg otthagyja a párisi zöld asztalt, a gyűlölet müve összeomlik és* Franciaország egyedül lesz az elkeseredés viharában. 3z ingatlan vagyonváltság-javaslat vitája Budapest, aug. 13. A nemzetgyűlésnek ma csendes, munkás ülése van. Az ingatlanvagyonváltság vitáját folytatták. Negyed 11 órakor nyitotta meg az ülést Bottlik józsaf alelnök. Az első szónok Tasnddy-Kovdcs József. A mezőgazdaságra Magyarországon a legnagyobb súlyt kell helyezni. Minden eszközt meg kell ragadni annak megerősítésére. A pénzügyminiszter politikája nem érte el azt a hatást, amit vártunk tőle. Hibáztatja a lisztkivitelt, mert elsősorban a belső ellátást kell biztosítani s csak aztán lehet az exportot engedélyezni. A tisztviselők nyomoráról beszél. A vagyonváltság-javaslat azokat menti, akik a magyaroktól összeharácsolt vagyonokat külföldre viszik. Azt kivánja, hogy a községek és városok mentesítve legyenek a váltság alól. Általában pedig 3 holdig kívánja áz ingatlanokat mentesíteni. A pénzügyminiszter most is a földet adóztatja meg előbb s csak azután a házakat. Ebben is a város favorizálását látja a faluval szemben. Hegedűs György nem fogadja el a javaslatot, mert az nem a magyar faj védelmét szolgálja. Sallai János elfogadásra ajánlja a javaslatot, minthogy véleménye szerint csak áldozatok árán épülhet fel az ország. Ereki Károly szigorú kritikát akar mondani a pénzügyminiszter politikája felett, amit elitéi azért, mert minden törekvése a valutajavitásra irányul, ho'ott ugyanakkor a körültekintő németek mesterségesen maguk rontják a márka árfolyamát flz „előleget" megadja Hegedűsnek, de kívánatosnak tartja, hogy javaslatát szakemberekből álló bizottság bírálja felül. Szilágyi Lajos a népjóléti minisztert a hadirokkantak, özvegyek és árvák ellátására kidolgozott javaslat benyújtásának késedelméről interpellál. Bernolák Nándor népjóléti miniszter a késedelmet azzal indokolja, hogy benyújtás előtt még át kell dolgoznia a javaslatot. Szilágyi Lajos második interpellációjára a miniszterelnök előadja, hogy minden intézkedést megtett, hogy a felszabaduló területeken a bolsevista propaganda megszűnjön és a pártpolitika kiküszöböljék. Perlaki György interpellációjára a kereskedelemügyi miniszter bejelenti, hogy gondoskodott az ország szénszükségletének lehető pontos biztosításáról. Cserti József a miniszterelnökhöz intéz kérdést IV. Károly volt király születésnapjának megünneplése ügyében. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy ha propagandát fejtenének ki a megünneplés érdekében, azt betiltaná. Propagandáról azonban szó sincs. Az ülés vége 4 órakor. Postacsomag forgalom Jugoszlá iriá val (Szabadka, aug. 14.) Síabadkai lapjelentések szerint Magyarország és Jugoszlávia között legközelebb megindul a postai csomagforgalom. A 10,000 ós lOOO koronás bankjegyek becserélése (Budapest, aug. 13.) A hivatalos lap mai száma közli a pénzügyminiszter rendeletét, mely szerint aug. 16-ától bezárólag szeptember 15-éig ! az Osztrák M-tgyar Bank magyar felülbélyegzéssel ellátott 10,000 és ; 1000 koronás bankjegyeit az állam' pénztárak csak ,50 százalékos levonással cserélhetik be, vagyis a 10 e^er koronás bankjegyet 5000 koi rona, az 1000 koronás bankjegyet pedig 500 korona értékben fogad. hatják ti fizeiésül, becserélésre vagy beváltásra. Az oláhok támogatják a magyarnyelvű kommunista sajtót {Bécs, aug. 14.) Az oláh kormány nagy összegekkel támogatja a „Bécsi Magyar Ujság"-ot, az „Ember"-t és a „Proletár" című bécsi kommunista újságot. Ezekre a lapokra 2—2000 példányban fizet elő a bukaresti kormány. A megrendelt példányokat közvetlenül Csikszeredára szállítják, ahol a magyarságukhoz ragaszkodó oláhgyülölő székelyeket akarják megfertőzni, hogy nemzeti öntudatukat elveszítve, fejet hajtsanak ők is a gyűlölt oláh igának. Az alattomos mételyező munkának szerencsére semmi eredménye nincs, csak az oláh államkasszát terheli meg súlyosan. 9 vármejpi virilistái! rara Most bocsátotta közre dr. Daimel Sándor alispán a békésvármegyei legtöbb adót fizetők névjegyzékét. A lista élén gróf Altndssy Dénes nagybirtokos szeiepel 435916 korona adóval, az utolsó legtöbb adót fizető pedig dr. Bíró Béla gyulai ügyvéd 9470 koronával. A csabai virilisek a következők: Bohn Mihály téglagyáros, Vajda Jernő, Zei^ler Lipót kereskedő, Beliczey Géza birtokos, Szalai Gyula birtokos, Spitz Henrik kereskedő, Spitz Simon kereskedő, Bakos Mátyás sertéshizlaló, Rosenthal Adolf birtokos, Weisz Mihály mészáros, Weisz Ede sertéshizlaló, Grünwald Kálmán kereskedő, Weisz Éliás sertéshizlaló, dr. Szalay József földbirtokos, Szalay Lajos földbirtokos, Hrabovszki Pál birtokos, Omaszta Gyula kir. közjegyző, Fonféder József kereskedő, Wallerstein Samu kereskedő, Wallerstein Mózes kereskedő, Rusz Károly kereskedő, Rusz Lipót kereskedő, Fábry Károly ügyvéd, földbirtokos, Pollner Ödön földbirtokos, Réthy Béla gyógyszerész, Nemeskay Andor plébános, Pollner Aladár földbirtokos, Weisz Lipót kereskedő, dr. Dzurik József üg>véd, Hilf Rudolf ecetgyáros, Janovitz Alfréd kereskedő, Alexander Adolf kereskedő, Márkus Pál banktisztviselő, Steinberger Izidor kereskedő, Róna Gusztáv kereskedő, ifj. Kocziszki Mihály földbirtokos, Adler Lajos birtokos, dr. Szeberényi Zs. Lajos lelkész, Gécs János tanító, id. Kovács Mihály földbirtokos, Kraszkó Mihály földbirtokos, Kovács Mihály földbirtokos, Kovács Pál malmos, Sípos Ignác kereskedő, ifj. Kocziszki Mátyás földbirtokos, Iritz Aladár kereskedő, Gécs László gőzmalomtulajdonos, dr. Holiander Lipót ügyvéd, dr. Szondy Lajos orvos, Reisz Sándor bútorgyáros, Korén Pál lelkész, Fekete Sándor kereskedő, Weisz Fülöp mészáros, Gálik János földbirtokos, dr. Reisz József ügyvéd, Pollák Mór kereskedő, Kiiment János földbirtokos, Csicsely György földbirtokos, Haán Béla ügyvéd, ifj. Zsíros András földbirtokos, Medovarszky Pál földbirtokos, Farkas Antal kereskedő, Fehér Flórián vendéglős, Zahorán L. György földbirtokos, Apjáry János hentes, dr. Molnár Lajos földbirtokos, Ádám Gusztáv, főmérnök, Laczó András földbirtokos. Lépfenejárvány Aradmegyében (Arad, aug. 13.) Aradmegyében, főleg Soborsin környékén a lakosság között járványosán lépett fel a lépfene és a takonykór.