Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám
1921-07-05 / 145. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetés; árast: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Pályaválasztás Alig tíint el az életbe készülő ifjú nemzedéknek, a most érettségizett ifjúságnak arcáról az örömnek és boldogságnak pírja, amely akkor ült oda, mikor nyolc évi munkának eredményeként meghallották a zöld asztal ítéletét: érett; már is felsorakoztak a gond első felhői a büszke, fiatal homlokokra egy kérdés alakjában : mi legyek ? Minden időkben nagy, komoly megfontolást követelt a pályaválasztás kérdése, de soha olyan súllyal nem nehezedett az a középiskolából kikerült ifjúságra, mint ma. Különösen a magyar ifjúságot gyötri ez a gond. Mig magunkénak mondhattuk ezeréves hazánkat régi határai szerint, addig kisebb volt e gond, mert Nagymagyarországban nagy volt a szükséglet egyetemi végzettségű férfiakban is. Bármilyen pályára lépett valaki, biztos lehetett felőle, hogy el tud helyezkedni a magyar társadalomban, ha becsülettel betölti hivatását. Nem ugy manapság. Hovatovább, annál inkább túltermelés tapasztalható minden főiskolai végzettséghez kötött pályán, mert Csonkamagyarország több egyetemi hallgatót nevel, mint amennyi diplomás embernek kenyeret tud adni. Ma azért még ezt is meg kell fontolni, hogy érdemes-e valamely pályára lépni — ha mindjárt hivatást érzünk is iránta — a kedvelt pálya túlzsúfoltsága miatt. A másik nehézség, mely a mai ifjúságot fokozott mértékben aggasztja — az anyagi gond. Azelőtt is nehéz volt a szegény diák helyzete. Bizony meg kellett sokaknak koplalni azt a négy> öt esztendőt, mely ahhoz a nagypecsétes Íráshoz juttatta az olyan ifjút, akit hazulról nem segíthettek, de ha nehezen is, mégis csak át lehetett vergődni az egyetemi éveken. Ma azonban a lehetetlenséggel határos főiskolába járnia a szegény fiatalságnak, különösképen a tisztviselők gyermekeinek, akikből pedig azelőtt az egyetemek legszorgalmasabb tanulói kerültek ki. Ezért a rengeteg gond, a súlyos aggodalom az ifjúság lelkében. Ezért a temérdek félbenmaradt egzisztencia. Ezért siet most sok kiváló értelmű és tudományos pályára predestinált fiatalember iparosnak, mert már ifjúsága — azelőtt gondtalan — életébe könyörtelenül betolakodik a kenyérszerzés szüksége. Egyébként azon nem kell sajnálkoznunk, hogy sok érettségizett ifjú megy ipari pályára, mert ezeknek az ipar terén való jövő működése csak emfelni fogja iparunk jóságát s tekintélyét. Csak ott van baj, ahol nem a belátás, nem az öntudatos törekvés, hanem a szükség kényszeríti a gyalupad vagy üllő mellé az intelligens ifjúságot. Ezt a bajt csak az oszlathatja el, ha a fiatalságban meglesz jaz erő arra, hogy teljes lelkesedését adja annak a pályának, amelynek szolgálatába lépett, még akkor is, ha nem régi vágya teljesült apályaválasztáskor. Meg kell értenie minden fiatalembernek azt, hogy nincs se rossz, se csúnya hivatás, mert minden téren alkothatunk nagyot és maradandót, ha egész tudásunkat, teljes lelkesedésünket, minden erőnket odaállítjuk abba az életküzdelembe, amelynek katonájává szegődtünk. Aki ennek tudatában van az nem riad vissza a gyakorlati pályáktól s szívesen lemond az egyetemi élet szinességéről, még ha sokat álmodott is róla valamikor. A magyar ifjúságnak különösen meg kell ezt értenie. Tudnia kell azt, hogy épen a gyakorlati pályákon van sok tennivalónk. És pedig elsősorban a mezőgazdasági és ezzel összefüggő pályákon. Nekünk alig maradt egyebünk, mint termőföldünk. Jövőnk boldogsága attól függ, hogyan tudjuk kihasználni e földet. Ne higyje azért senki, hogy derékbatört pályája, ha most, az érettségi után olyan foglalkozási ágat kell művelnie, amelyhez nem kellett volna feltétlenül érettségi bizonyítvány. Sőt legyen meggyőződve mindenki, hogy alig szolgálja jobban a magyar jövőt, mint ugy, ha gyakorlati, főként pedig gazdasági pályára lép. Hartiing proklamálja a békeállapotot Amerika és a központi hatalmak államai között Washington, julius é. Harding ma határozatot irt alá, amely proklamálja a békeállapotot egyfelől az Egyesült Államok, másfelől pedig a központi hatalmak államai, tehát Németország, Magyarország és Ausztria között. Az oláh kormány kitiltotta a magyar újságokat {Bukarest, julius 4.) Az oláh belügyminiszter rendeletet adott ki, amely kitiltja az összes magyar újságokat Nagyrománia területéről. A kitiltást azzal indokolja, hogy a magyar újságok mind irredenta szellemben Íródnak. Ezzel szemben a bécsi zsidó emigránsok lapjait, az Embert és a Bécsi Magyar (?) Újságot még szállítási kedvezményben is részesiti. Általános mozgósítást készítenek elő Ukrajnában (Krakow, julius 4.) A szovjetkormány elrendelte a Dnyesztertől nyugatra eső vidékek katonai megerősítését. Ukrajna egész területén általános mozgósítást készítenek elő. A horvátok nem ismerték el a belgrádi parlament munkájának jogosságát. (Zágráb, jul. 4.) A horvát pártok vezetősége ülést tartott, amelyen a belgrádi kormányzat ellen foglal állást. A pártok közölték a szerb kormánnyal, hogy nem ismerik el jogosnak a belgrádi csonkaparlament alkotmányozó munkáját. Áru- ós terményüzletek kötése a szegedi tőzsdén (Szeged, julius 4.) A szegedi árués értéktőzsde, amely eddig csak értékkötésekkel foglalkozott, julius 11-től kezdve áru- és terményüzletek kötését is bevezeti. A tőzsdei órák naponta 11-től 1 óráig vannak. A kötések egyelőre gabonára, hüvelyesekre, magyar paprikára, tarhonyára, burgonyára, olajokra, szalonnára, cukorra, borra, szeszre stb. történnek. Julius 10-én Jugoszláviával megindul a tranzítóforgalom, ami a tőzsde munkakörét bővíteni fogja. A szerb régens külföldre utazik (Belgráá, julius 4 ) Sándor szerb régens az ellene elkövefett merénylet izgalmai következtében megbetegedett. Orvosai tanácsára egészsége helyreállítása céljából külföldre utazik. Anglia Japán és Amerika szövetsége. (London, jul. 4.) Kurson lord megbízást kapott arra, hogy a japánokkal tárgyalásokat kezdjen egy Anglia, Japán és Amerika között kötendő háborús szövetség előkészítése ügyébeu. Nemzetgyűlés képviselők nélkül Három hépsiselö jelenlétében nyitottál! meg 3 Ház mai ülését Budapest, julius 4. A nemzetgyűlés mai ülését három képviselő jelenlétében nyitotta meg Rakovszky István elnök 11 órakor. Rassay Károly, a jelenvolt három képviselő egyike kérte a Ház tanácskozási képességének megállapítását és csodálkozását fejezte ki afölött, hogy olyan fontos törvényjavaslat iránt, mint a betegsegélyző bíráskodás rendezése, sem a kormány tagjai, sem a képviselők nem tanúsítanak érdeklődést. Amíg beszélt, több képviselő érkezett meg, ugy hogy az elnök már tizenkettőt számolhatott meg. — Az ülést egy negyedórára felfüggesztette. Egy negyedóra múlva még mindig csak 35 képviselő gyűlt össze, tehát az ülés ujabb felfüggesztése vált szükségessé. Az elnök kijelentette, hogy a távollevő képviselők névsorát a Ház holnapi ülése elé terjeszti. Félórás szünet után ism^í megnyitotta az elnök az ülést. Zákány Gyula, Budaváry László, Barta Szabó József, Oláh Dániel és Rubinek előadó felszólalása után általánosságban elfogadták a munkásbiztositási bíráskodás rendezéséről szóló javaslatot. Az ülés 14 órakor ért véget. Szünet előtt letárgyalják a vagyonváltsági és sajtójavaslatot. (Budapest, julius 4.) A kormány nem nyugszik bele a vagyonváltsági javaslat letárgyalásának elhalasztásába, tehát még a nemzetgyűlés nyári szünete előtt törvénnyé lesz a kisgazdapárt kisebbsége által kifogásolt javaslat. A halasztás már csak azért sem engedhető meg, mert a külföld előtt ingadozónak tűnhetne fel Hegedűs politikája. Ez pedig végzetes következményekkel járna valutánkra nézve. A sajtójavaslat letárgyalása is megtörténik a nyári szünet előtt. A bankok nem fogadják el a régi százkoronásokat (Budapest, julius 4.) A MagyarOsztrák Bank figyelmeztette a pénzintézeteket arra, hogy a régi százkoronás bankjegyek között nagyon sok hamisítvány van. Ezért a bankok legnagyobb része tartózkodik a régi százasok elfogadásától. Csonka Magyarország — nem ország,