Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-05 / 172. szám

Körösvidék BckcscsabG, 1921. augusztus 5. Rahayszkyéli mentelmi ugye Budapest, aug. 4. Rakovszky István és Beniczky Ödön ismeretes mentelmi jogsérelme ügyében a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma délelőtt Kutkafalvy Miklós elnöklésével ülést tartott, amelyen meghozta a politikai körök­ben is nagy érdeklődéssel várt döntést. A bizottságnak Rakovszky István átadta a Prónay Pál báró alezredes által hozzáintézett eredeti levelet. A bizottság ezután Prónayt, mint tanút hallgatta ki. Prónay kijelentette, hogy a levelet ő fogalmazta és ő irta alá. A bizottság elnöke erre közölte vele, hogy a bizottságot más kérdés volta­képen nem érdekli, mégis módot kiván adni annak a megokolására, hogy mi késztette öt a levél meg­írására. Prónay erre ismertette a bi­zottsággal a levél megírásának kö­rülményeit és azzal igyekezett men­teni eljárását, hogy szerinte a nem­zetgyűlés egy része olyan politikát követ, amely nem egyezik meg zászlóalja tisztjeinek és legénységé­nek politikai nézetével. Ö és tiszt­társai a személyük ellen irányuló támadásokat egy felsőbb személyi­ség érdekében kívánják elhárítani és ezért határozták el magukat ilyen lépésre. Kijelentette, hogy ő a le­velet Rakovszkynak, mint magán­embernek irta. A bizottságban ezután élénk vita indult meg, amelynek soráa Ereky Károly konkrét javaslatot tett. Indít­ványozta ugyanis, hogy Prónayt felettes hatósága utasítsa Rakovszky és a nemzetgyűlés nyilvános meg­követésére. A bizottság végül is' meghozta a határozatot, amely sze­rint javasolja a Háznak, mondássék ki ugy Rakovszky István volt házelnöknek, mint a ­nemzetgyűlés mentelmi jogának Prónay Pál alezredes által tör­tént súlyos megsértése és utasítsa a honvédelmi minisztert a szigorú megtorlási eljárás sürgős lefolytatása és záros (nyolc napon belül) határidőn belül való jelentés­tételre. Egyben javasolja a mentelmi bizottság, hogy Prónay Pál alezredes felettes katonai parancsnoksága által köteleztessék arra, hogy a nem­zetgyűlés által meghatározott időben köteles legyen a Ház előtt megjelenni és az elkövetett mentelmi jogi sértésért ugy a nemzetgyűléstől, mint Rakovszky István volt házelnöktől bocsá­natot kérni. A megkövetésre vonatkozó hatá­rozattal szemben Csukás Endre bi­zottsági tag kisebbségi véleményt jelentett be. A Rakovszky-ügy letárgyalása után A bizottság ez ügyben is meg­hozta határozatát, mely szerint java­solják a Házban annak kimondását, hogy Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga. a ne­vezett tisztek által súlyosan meg­sértetett, utasítsa a Ház a hon­védelmi minisztert a szigorú megtorló eljárás azonnali fo­lyamatba tételére. Mindkét ügy előadója Somogyi István, aki a Ház csütörtöki ülésén terjesztette elő a bizottság javas­latát. Mi van ma ? 1021. aug. B., pintek R. kath.: Havi B. A. Prot.: Oszvald. Nap kél reggel 4 óra 42 perckor, nyugszik 19 óra 29 (este 7'29) perckor. Hold kél 6 óra 45 perckor, nyugszik 20 óra 47 (d. u. 8'47) perckor. Este fél 9 órakor mozielőadás a Nádor Mozgóban. 9z angol kormány 70 milliót áldoz a magyar hadifoglyok hazahozatalára Budapest, augusztus 4. Az a nagyszabású mentési munka, amelyet Huszár Ká­roly kezdeményezésére indított meg a magyar kormány a külföldön, máris a legteljesebb megértésre és támogatásra talált. Mindenütt nagy áldozatkészséggel karolják fel a ma­gyar hadifoglyok hazahozatalának ügyét. Legutóbb az angol kormány 50 ezer fontot (ma körül­belül 70 millió korona) szavazott meg Oroszországban szen­vedő hadifoglyaink hazahozatalának elősegítésére. Persiánék hazaárulása A liberális blokk szerepe — Memorandum a kis antant­hoz — A rendőri nyomozás eredménye személyesen jelent meg a bizottság előtt és ő is átadta a bizottság elnöké­nek a nemzetgyűlésen fejolvasott levél eredetijét.. Beniczky meghall­gatása után a bizottság tanuként kihallgatta Rantzenberger Viktor és Makay Imre századosoKat, valamint Molnár Imre főhadnagyot. Mind­hárman kijelentették, hogy a levelet közösen szövegezték, Molnár fő­hadnagy sajátkezüieg irta és mind­hárman sajátkezüleg irták alá. Kut­kafalvy Miklós a kihallgatott tisztek­kel is közölte, hogy a bizottságot a levél megírásának tényén, illetve ezen tény konstatálásán kivül más nem érdekli, a tisztek röviden mégis előadták a levél megírásának és elküldésének indokait. Budapest, aug. 4. Annak idején részletesen ismer­tettük olvasóinkkal Pcrsián Ádám, a Károlyi kormány kormánybiztosa és Rejöá Alpár, Qiesswein „pártjá­nak" igazgatója letartóztatását. Egy messze ágazó hazaárulási tervet leplezett le akkor a rendőrség, mely­nek szálai a liberális blokk jeles disztagjai kezében futottak össze. Természetesen a liberális sajtó köröm­szakadtáig tagadott és fehérre mosni próbálta bajnokait, csakhogy ret­tentő bűnüknek annyi megdönthe­tetlen bizonyítéka került felszínre, hogy ez nem sikerült. A hatóságok széleskörű, erélyes vizsgálata a mai nappal ujabb adatokat vetett fel­színre. Kiderült, hogy Károlyi Miháiy­lyal, Jászt Oszkárral, Kunfi Zsig­monddal, Garami Ernővel, Lovászy Mártonnal, továbbá az egész bécsi „emigrált" szövetséggel, a szerb oltalom alatt álló pécsi bolsevikiek­kel egyértelműen, sőt ezek megbízá­sából folytatta bűnös machinációit Persián és Rejőd, hogy külső beavatkozás segítségé­vel megdöntsék a mai keresz­tény Magyarország rendjét. A liberális plattform A hazaárulók egy úgynevezett „plattform" létrehozásában állapod­tak meg Benes révén az egész kis­antanttal, de ez a pokolian kieszelt politikai merénylet-tervezet indisz­kréció folytán a nyomozó hatóságok kezére került. Megállapította a rendőrség, hogy Persián és Rejőd futárral küldték Prágába Beneshez „plattform"-jukat, amelyben a kis-antant részére megte­szik Írásbeli előterjesztésüket Ebben az előterjesztésben részle­tesen kifejtik, hogy a kis-antantnak nincsen vesztett ügye Magyarorszá­gon, ha a belső erők segítségével felborítja a mai rendet. Ez a belső erő a liberális blokk, amely sze­rintük hü kifejezője Magyarország politikai közérzületének. Olyan nagy politikai tömegek állanak — mondja az előterjesztés — e koalíció mö­gött, hogy a kisantant rajtuk ke­resztül akadály nélkül érvényt sze­rezhet politikájának. A plattfojyn-tervezetben közlik Benessel azt is, hogy a liberális blokkban helyet foglal a Rassay Károly veze­tése alatt álló független pol­gárok és földmivesek pártja, Qiesswein Sándorral a ke­j resztényszociális gazdasági I párt, a Gyáriparosok Orsz. Szövetsége, az Orsz. Magyar Keresk.EgyesülésSándorPál­lal, a magyarországi szabad­kőműves páholyok Purjesz Lajossal, a Világ c. politikai napilap főszerkesztőjével, a Károlyi-kormány közélelme­zési minisztere, Nagy Ferenc, a Radikális Párt, végül pedig a Köztársasági Párt is. Persián és Rejőd tudatják Benes­sel és általa az egész kis-antanttal, hogy ezekkel a politikai alakulatok­kal és politikai vezérfárfiakkal olyan koalíciót volna lehetséges 'létrehozni, ameiy mindenben megvalósítaná az 1918-iki őszirózsás forrada­lom vivmányait.Életre lehetne hivni a népköztársaságot, amely befelé nemzeti és de­mokratikus, kifelé pedig pa­cifista politikát folytatna, amely politika mindenképpen megfelelne a kis-antant kivá­•* nalmainak. Az integritással akartak csalni A piattform-tervezet külön pontja az, amelyben tudatják Benessel, hogy Magyarországon ma nem lehet mást, mint területi integritás alap­ján álló kormányzati uralmat meg­valósítani. Az általuk létrehozandó kormány szintén az integritás jelsza­vával „operálna", de ennek semmi komoly jelentősége nem volna, mert a Magyarország és a kisantant kö­zött felmerülő kérdések soha sem fejlődhetnének odáig, hogy katonai összeütközést eredményezhessenek. A piattform-tervezet kitér arra is, hogy Magyarországon intenzív pro­paganda folyik a Habsburgok visz­szahozatalára. Legutóbb is Persiánék szerint harmincmillió korona érkezett erre a célra külföldről, hogy Károly királyt újból a magyar trónra ültessék. Elismerik Persiánék, hogy IV. Károlynak hatalmas pártja van Magyarországon, de ezenkívül hivatalos állami agitá­ciót is folytatnak érdekében. Itt az idő Az idő elérkezett a terv megvaló­sithatására, mert a kormányzó sze­mélyét is támadják a parlamentben és ezért valószínű, hogy a magyar nemzetgyűlést ha­marosan feloszlatják és uj választást rendelnek el. A blokkhoz pénz kell A liberális blokk kormányra való segítéséhez nagy pártkasszára volna szükség, mert Magyarországon a választás sok pénzbe kerül. Persián és Rejőd tehát kijelentik, hogy a biztos siker reményében milliókra van szükségük. Ennek előteremtésére azt a javaslatot terjesztik elő, hogy a kis-antant országai adja­nak részükre behozatali en­gedélyeket. Igy, tekintettel arra, hogy Magyar­országon most kezdődik a cséplés, több száz waggon szénre volna sürgősen szükség, amelyet eladhat­nának a kisgazdáknak és módot keresnének arra, hogy érzelmi közeledést is hozza­nak létre a magyar kisgaz­dák és Csehország között. A szállítási engedélyekből szár­mazó jövedelem elegendő volna a liberális blokk választási győzelmére. Ezeket a szállítási engedélyeket egy „Kisgazdák beszerző és értéke­sítő szövetkezete" hangzatos cimü és Szemző-Singer Ernő, Károlyi éra alatti földmivelési „államtitkár" igaz­gatása alatti „liberális" • intézmény kapta volna s a tiszta jövedelem a liberális blokk pártkasszájának jutott volna „választási" célokra. Singer ur természetesen jó szi­mattal megneszelte a veszedelmet és „Jugoszláv" területre menekült. Pécsett is folyt az aknamunka Érdekes, hogy ugyanakkor, amikor a Persián—Rejőd-féle politikai ter­vek lelepleződlek, a szerbek által megszállott Pécsett is működött egy politikai csoport, amelynek céljai csaknem teljesen azonosak az elfo­gott budapesti hírlapírók politikájával. Ennek az úgynevezett Jászy—Lo­vászy és Hoffnrann Ottó-féle cso­portnak a terveit legjobban jellemzi a Baranyai Magyar Újság jul. 3!-én megjelent és félhivatalosnak tekin­tendő cikke, amely Belgrádból van keltezve és egy ottani irányadó sze­mélyiséggel folytatott intervjut kö­zöl. Rz intervju szerint a bécsi és pécsi „emigráltak" megegyeztek a jugoszláv kormánnyal, illelve a kis­antanttal arra, hogy ha kell fegyveres beavatkozással is megdöntik Magyarországon a mai rezsimet és Jászi Oszkárt és Károlyi Mihályt, mint a nemzetiségi megértés apos­tolait helyezik Magyarorszá­gon uralomra. A fegyveres beavatkozás szüksé­gét az intervju azzal okolja meg, hogy a belgrádi kormány kezében állítólag adatok vannak, amelyek szerint Károly királyt beakarják hozni Magyarországra. Mindezek után pedig a »iiberá­lis«, tehát zsidó érdekeltségű és kommunista, a fajsorsos sajtó véle­ményére vagyunk kíváncsiak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom