Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám
1921-08-05 / 172. szám
Körösvidék BckcscsabG, 1921. augusztus 5. Rahayszkyéli mentelmi ugye Budapest, aug. 4. Rakovszky István és Beniczky Ödön ismeretes mentelmi jogsérelme ügyében a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma délelőtt Kutkafalvy Miklós elnöklésével ülést tartott, amelyen meghozta a politikai körökben is nagy érdeklődéssel várt döntést. A bizottságnak Rakovszky István átadta a Prónay Pál báró alezredes által hozzáintézett eredeti levelet. A bizottság ezután Prónayt, mint tanút hallgatta ki. Prónay kijelentette, hogy a levelet ő fogalmazta és ő irta alá. A bizottság elnöke erre közölte vele, hogy a bizottságot más kérdés voltaképen nem érdekli, mégis módot kiván adni annak a megokolására, hogy mi késztette öt a levél megírására. Prónay erre ismertette a bizottsággal a levél megírásának körülményeit és azzal igyekezett menteni eljárását, hogy szerinte a nemzetgyűlés egy része olyan politikát követ, amely nem egyezik meg zászlóalja tisztjeinek és legénységének politikai nézetével. Ö és tiszttársai a személyük ellen irányuló támadásokat egy felsőbb személyiség érdekében kívánják elhárítani és ezért határozták el magukat ilyen lépésre. Kijelentette, hogy ő a levelet Rakovszkynak, mint magánembernek irta. A bizottságban ezután élénk vita indult meg, amelynek soráa Ereky Károly konkrét javaslatot tett. Indítványozta ugyanis, hogy Prónayt felettes hatósága utasítsa Rakovszky és a nemzetgyűlés nyilvános megkövetésére. A bizottság végül is' meghozta a határozatot, amely szerint javasolja a Háznak, mondássék ki ugy Rakovszky István volt házelnöknek, mint a nemzetgyűlés mentelmi jogának Prónay Pál alezredes által történt súlyos megsértése és utasítsa a honvédelmi minisztert a szigorú megtorlási eljárás sürgős lefolytatása és záros (nyolc napon belül) határidőn belül való jelentéstételre. Egyben javasolja a mentelmi bizottság, hogy Prónay Pál alezredes felettes katonai parancsnoksága által köteleztessék arra, hogy a nemzetgyűlés által meghatározott időben köteles legyen a Ház előtt megjelenni és az elkövetett mentelmi jogi sértésért ugy a nemzetgyűléstől, mint Rakovszky István volt házelnöktől bocsánatot kérni. A megkövetésre vonatkozó határozattal szemben Csukás Endre bizottsági tag kisebbségi véleményt jelentett be. A Rakovszky-ügy letárgyalása után A bizottság ez ügyben is meghozta határozatát, mely szerint javasolják a Házban annak kimondását, hogy Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga. a nevezett tisztek által súlyosan megsértetett, utasítsa a Ház a honvédelmi minisztert a szigorú megtorló eljárás azonnali folyamatba tételére. Mindkét ügy előadója Somogyi István, aki a Ház csütörtöki ülésén terjesztette elő a bizottság javaslatát. Mi van ma ? 1021. aug. B., pintek R. kath.: Havi B. A. Prot.: Oszvald. Nap kél reggel 4 óra 42 perckor, nyugszik 19 óra 29 (este 7'29) perckor. Hold kél 6 óra 45 perckor, nyugszik 20 óra 47 (d. u. 8'47) perckor. Este fél 9 órakor mozielőadás a Nádor Mozgóban. 9z angol kormány 70 milliót áldoz a magyar hadifoglyok hazahozatalára Budapest, augusztus 4. Az a nagyszabású mentési munka, amelyet Huszár Károly kezdeményezésére indított meg a magyar kormány a külföldön, máris a legteljesebb megértésre és támogatásra talált. Mindenütt nagy áldozatkészséggel karolják fel a magyar hadifoglyok hazahozatalának ügyét. Legutóbb az angol kormány 50 ezer fontot (ma körülbelül 70 millió korona) szavazott meg Oroszországban szenvedő hadifoglyaink hazahozatalának elősegítésére. Persiánék hazaárulása A liberális blokk szerepe — Memorandum a kis antanthoz — A rendőri nyomozás eredménye személyesen jelent meg a bizottság előtt és ő is átadta a bizottság elnökének a nemzetgyűlésen fejolvasott levél eredetijét.. Beniczky meghallgatása után a bizottság tanuként kihallgatta Rantzenberger Viktor és Makay Imre századosoKat, valamint Molnár Imre főhadnagyot. Mindhárman kijelentették, hogy a levelet közösen szövegezték, Molnár főhadnagy sajátkezüieg irta és mindhárman sajátkezüleg irták alá. Kutkafalvy Miklós a kihallgatott tisztekkel is közölte, hogy a bizottságot a levél megírásának tényén, illetve ezen tény konstatálásán kivül más nem érdekli, a tisztek röviden mégis előadták a levél megírásának és elküldésének indokait. Budapest, aug. 4. Annak idején részletesen ismertettük olvasóinkkal Pcrsián Ádám, a Károlyi kormány kormánybiztosa és Rejöá Alpár, Qiesswein „pártjának" igazgatója letartóztatását. Egy messze ágazó hazaárulási tervet leplezett le akkor a rendőrség, melynek szálai a liberális blokk jeles disztagjai kezében futottak össze. Természetesen a liberális sajtó körömszakadtáig tagadott és fehérre mosni próbálta bajnokait, csakhogy rettentő bűnüknek annyi megdönthetetlen bizonyítéka került felszínre, hogy ez nem sikerült. A hatóságok széleskörű, erélyes vizsgálata a mai nappal ujabb adatokat vetett felszínre. Kiderült, hogy Károlyi Miháiylyal, Jászt Oszkárral, Kunfi Zsigmonddal, Garami Ernővel, Lovászy Mártonnal, továbbá az egész bécsi „emigrált" szövetséggel, a szerb oltalom alatt álló pécsi bolsevikiekkel egyértelműen, sőt ezek megbízásából folytatta bűnös machinációit Persián és Rejőd, hogy külső beavatkozás segítségével megdöntsék a mai keresztény Magyarország rendjét. A liberális plattform A hazaárulók egy úgynevezett „plattform" létrehozásában állapodtak meg Benes révén az egész kisantanttal, de ez a pokolian kieszelt politikai merénylet-tervezet indiszkréció folytán a nyomozó hatóságok kezére került. Megállapította a rendőrség, hogy Persián és Rejőd futárral küldték Prágába Beneshez „plattform"-jukat, amelyben a kis-antant részére megteszik Írásbeli előterjesztésüket Ebben az előterjesztésben részletesen kifejtik, hogy a kis-antantnak nincsen vesztett ügye Magyarországon, ha a belső erők segítségével felborítja a mai rendet. Ez a belső erő a liberális blokk, amely szerintük hü kifejezője Magyarország politikai közérzületének. Olyan nagy politikai tömegek állanak — mondja az előterjesztés — e koalíció mögött, hogy a kisantant rajtuk keresztül akadály nélkül érvényt szerezhet politikájának. A plattfojyn-tervezetben közlik Benessel azt is, hogy a liberális blokkban helyet foglal a Rassay Károly vezetése alatt álló független polgárok és földmivesek pártja, Qiesswein Sándorral a kej resztényszociális gazdasági I párt, a Gyáriparosok Orsz. Szövetsége, az Orsz. Magyar Keresk.EgyesülésSándorPállal, a magyarországi szabadkőműves páholyok Purjesz Lajossal, a Világ c. politikai napilap főszerkesztőjével, a Károlyi-kormány közélelmezési minisztere, Nagy Ferenc, a Radikális Párt, végül pedig a Köztársasági Párt is. Persián és Rejőd tudatják Benessel és általa az egész kis-antanttal, hogy ezekkel a politikai alakulatokkal és politikai vezérfárfiakkal olyan koalíciót volna lehetséges 'létrehozni, ameiy mindenben megvalósítaná az 1918-iki őszirózsás forradalom vivmányait.Életre lehetne hivni a népköztársaságot, amely befelé nemzeti és demokratikus, kifelé pedig pacifista politikát folytatna, amely politika mindenképpen megfelelne a kis-antant kivá•* nalmainak. Az integritással akartak csalni A piattform-tervezet külön pontja az, amelyben tudatják Benessel, hogy Magyarországon ma nem lehet mást, mint területi integritás alapján álló kormányzati uralmat megvalósítani. Az általuk létrehozandó kormány szintén az integritás jelszavával „operálna", de ennek semmi komoly jelentősége nem volna, mert a Magyarország és a kisantant között felmerülő kérdések soha sem fejlődhetnének odáig, hogy katonai összeütközést eredményezhessenek. A piattform-tervezet kitér arra is, hogy Magyarországon intenzív propaganda folyik a Habsburgok viszszahozatalára. Legutóbb is Persiánék szerint harmincmillió korona érkezett erre a célra külföldről, hogy Károly királyt újból a magyar trónra ültessék. Elismerik Persiánék, hogy IV. Károlynak hatalmas pártja van Magyarországon, de ezenkívül hivatalos állami agitációt is folytatnak érdekében. Itt az idő Az idő elérkezett a terv megvalósithatására, mert a kormányzó személyét is támadják a parlamentben és ezért valószínű, hogy a magyar nemzetgyűlést hamarosan feloszlatják és uj választást rendelnek el. A blokkhoz pénz kell A liberális blokk kormányra való segítéséhez nagy pártkasszára volna szükség, mert Magyarországon a választás sok pénzbe kerül. Persián és Rejőd tehát kijelentik, hogy a biztos siker reményében milliókra van szükségük. Ennek előteremtésére azt a javaslatot terjesztik elő, hogy a kis-antant országai adjanak részükre behozatali engedélyeket. Igy, tekintettel arra, hogy Magyarországon most kezdődik a cséplés, több száz waggon szénre volna sürgősen szükség, amelyet eladhatnának a kisgazdáknak és módot keresnének arra, hogy érzelmi közeledést is hozzanak létre a magyar kisgazdák és Csehország között. A szállítási engedélyekből származó jövedelem elegendő volna a liberális blokk választási győzelmére. Ezeket a szállítási engedélyeket egy „Kisgazdák beszerző és értékesítő szövetkezete" hangzatos cimü és Szemző-Singer Ernő, Károlyi éra alatti földmivelési „államtitkár" igazgatása alatti „liberális" • intézmény kapta volna s a tiszta jövedelem a liberális blokk pártkasszájának jutott volna „választási" célokra. Singer ur természetesen jó szimattal megneszelte a veszedelmet és „Jugoszláv" területre menekült. Pécsett is folyt az aknamunka Érdekes, hogy ugyanakkor, amikor a Persián—Rejőd-féle politikai tervek lelepleződlek, a szerbek által megszállott Pécsett is működött egy politikai csoport, amelynek céljai csaknem teljesen azonosak az elfogott budapesti hírlapírók politikájával. Ennek az úgynevezett Jászy—Lovászy és Hoffnrann Ottó-féle csoportnak a terveit legjobban jellemzi a Baranyai Magyar Újság jul. 3!-én megjelent és félhivatalosnak tekintendő cikke, amely Belgrádból van keltezve és egy ottani irányadó személyiséggel folytatott intervjut közöl. Rz intervju szerint a bécsi és pécsi „emigráltak" megegyeztek a jugoszláv kormánnyal, illelve a kisantanttal arra, hogy ha kell fegyveres beavatkozással is megdöntik Magyarországon a mai rezsimet és Jászi Oszkárt és Károlyi Mihályt, mint a nemzetiségi megértés apostolait helyezik Magyarországon uralomra. A fegyveres beavatkozás szükségét az intervju azzal okolja meg, hogy a belgrádi kormány kezében állítólag adatok vannak, amelyek szerint Károly királyt beakarják hozni Magyarországra. Mindezek után pedig a »iiberális«, tehát zsidó érdekeltségű és kommunista, a fajsorsos sajtó véleményére vagyunk kíváncsiak.