Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-30 / 167. szám

Békéscsaba, 1921. julius 24. GONDOLATOK Hazaárulók címmel az Ébredő Magyarok Egyesülete ma délután a főváros egész területén hatalmas pla­kátot ragasztatott ki, melyst minde­nütt nagy érdeklődő tömeg vett azon­nal körül. A plakát kijelenti, hogy lát és szemmel tart minden haza­árulót, minden Olcsó Jánost; tudja, kik qzok, akik a zsidó újságok szer­kesztőségeiben, az újságírók Otthon­körében, a nemzetgyűlés folyosóin és üléstermében titkon összejátszanak a bécsi szövetségesekkel s a kis­antant politikusaival. A plakát ez­után fölsorol több ellenzéki képvise­lőt, akit ebben bűnösnek tart. Az Ébredők akarják és fogják megte­remteni — úgymond a plakát — a szociális igazságot, nem pedig a zsidó nagytőke kizsákmányolt és fi­zetett fulajtárjai. A történelem óra­mutatója közeledik a megcsalt népek felszabadulásának percéhez : Orosz­ouszág felől már hömpölyögnek a nagy leszámolás hullámai. Az Éb­redők elszánt erővel állanak a tör­vényes hatóságok mögött minden olyae cselekedetükben, amely a fel­forgatók és hazaárulók ellen irányul, de ha a liberálisok nem akarnak be­csületét tanulni, majd megtanítják őket az Ébredők hatalmas tömegei. * Az utca és a kereszténység. Néhány napja, hogy a belügyminisz­ter megengedte az utcáról kitiltott két destruktív újság közül az egyik­nek, hogy kérheti az utcai árusítás engedélyét. Mohón élt — vagy nem élt ? — a lap az engedéllyel és a belügyminiszteri rendelet megjelené­sének másnapján már tele volt az Izrael füleinek olyan kedves lap cimével. Itt Békéscsabán is hama­rosan utcára került a destrukció diszvirága. Sietve adott a hatóság engedélyt, pedig a belügyminiszter bizonyára ugy gondolta, hogy a ma­gyar vidék megmutatja magyarságát, mint például Kecskemét, melynek polgármestere Kecskemét város terü­letén nem engedte meg Az Est ter­jesztését, mert ugylátszik, nem tartja szükségesnek a métely nyilvános terjesztését. Nálunk talán nem is gondolnak erre 1 . . . Támadják a csehek Haffayt Dr. Raffay Sándort, az evang. bányakerület kitűnő püspökét izzó magyarsága miatt állandóan támad­jak mindazok, akiknek fáj az ő nagy tekintélye, amelyet a magyarság ér­dekében mindenkor igen hathatósan vet latba. Természetesen elsősorban a csehek küzdenek ellene s mindent elkövetnek, hogy befeketítsék azok előtt a tót evangélikusok előtt, akik most a cseh jármot nyögik. Mintha csak attól félnének, hogy a derék tótok még mindig nagyobb szere­tettel és tisztelettel vannak Raffay, mint kinevezett cseh püspökük iránt. Raffay e hó közepe óta Karlsbad­ban tartózkodik, hogy sok munká­ban megőrlött egészségét helyreállítsa. Ezt az alkalmat felhasználják a cse­hek az ellene való izgatásra. A Szlovenszka Politika c. lap a követ­kezőket irja róla: „A tót közvélemény nagyon jól tudja, kicsoda Raffay Sándor, buda­pesti evangelikus püspök. Mielőtt Isten különös kegyelméből elérte ezt a méltóságot, igazgatója volt a pozsonyi theológiai akadémiának. Az ő igazgatása alatt napirenden volt a tót theológusok és gimnazis­ták üldözése. Mint az akadémia igazgatója, elnöke volt a pozsonyi egyház iskolaszékének és tagja más számos bizottságnak, ugy az espe­rességben, mint az egyházkerületben, ahol mindig a legkíméletlenebb ma­gyarosító irányt képviselte." A közlemény majdnem szóról­szóra hazugság. Nem igaz, hogy Raffay igazgatója lett volna a po­zsonyi akadémiának. Nem igaz, hogy az ő Pozsonyban való tanár­kodása alatt üldözték a tót diákokat. Nem igaz, hogy olyan hatásköre volt az iskolaszéknél s az esperes­ségnéj, amelyben — még ha akart volna is — erőszakoskodhatott volna a magyarositas érdekében. E sorok irója négy évig volt Po­zsonyban Raffay tanárkodása alatt. Kétségtelen, hogy ott minden alka­lommal meggyőződhettünk az ő lángoló hazaszeretetéről, de hogy üldözte volna a tótokat, azt soha nem tapasztaltuk. Sőt a pánszlávok­kal folytatott ifjúsági harcainkban ő volt mindig az, aki a krisztusi szeretetre figyelmeztetve, megaka­dályozta a küzdelmek eldurvulását. Ha abban segítségünkre vo|t, hogy a theologián már akkor szervezkedő pánszláv theologusaink túlkapásait, megakadályozzuk, ezt csak termé­szetes, hazafias kötelessége volt. De hiába is izgatnak a csehek Raffay ellen. Azok a megszállott területen élő evangelikus lelkészek, akik az ő tanítványai voltak, bizo­nyosan másként vélekednek felőle s minden izgatás ellenére szeretet­tel és tisztelettel övezik Raffay püs­pököt, különösen most, amidőn a csehek megmutatták nekik, hogy mi az igazi erőszakoskodás.— A cse­hek viselt dolgai után a megszál­lott területek tótjai valószínűleg szi­vesebben volnának — Raffay püs­pöksége alatt, mint a cseh állam érdekeit szolgáló s a tótokat való­sággal eluyomó püspökük alatt. szászok iíduoziik az erdélyi magyarok szervezkedését Egy utón akarnak haladni a magyarsággal — Egy szász politikus vezércikke Kolozsvár, julius 29. Az erdélyi szászok vezéregyéni­ségei komolyan és behatóan foglal­koznak a magyar szervezkedés ügyével, amelytől a szászok meg­erősödését is remélik. A „Siebenbürgisch Deutsches Tage­blatt"-ban Róth Ottó János szász képviselő vezércikkben foglalkozik az erdélyi magyarok politikájával. Elismeri, hogy Erdély magyarsága számára az összeomlás utáni első időkben érzelmileg lehetetlen volt aktiv politikát folytatni. Ezt minden politikusnak meg kell értenie — irja — aki ismerte azt az úgyszólván misztikus hitet, amely a magyar­ságban középeurópai politikai hiva­tása iránt élt. Szent István koro­nájának közjogi tana áthatotta a magyar nép minden rétegének ér­zelmét. Éppen ezért az erdélyi magyarok néma lemondását és belső fájdal­mát csak mély tisztelettel nézhetjük. De egy életrevaló nép politikáját csak rövid ideig irányithatják az érzelmek. Az osztrák-magyar monar­chia tapasztalatai bebizonyították, hogy a kisebbségek számára a po­litikai passzivitás végzetes lehet. Ausztriában egyetlen nép sem élt passzivitásban. Magyarországon is a románok éveken át tartó politikai tartózkodás után szükségesnek látták az aktiv fellépést. Még jobban bizonyít a mai Cseh­szlovákia példája. Bizonyos, hogy Tirol, Csehszlovákia németei vagy pedig a cseh államban élő magya­rok nem kevésbbé hűek nemzetük­höz, mint az erdélyi magyarok. Az uj román állam mostan teremti meg alkotmányát s most alkotja meg politikai koncepcióját a nemzeti ki­sebbségekkel való bánásmódra. Le­het, hogy mindez később csak nehe­zen vagy egyáltalán nem változtat­ható meg. Ezek a szempontok szeren­csére most már az erdélyi magyaroknál is méltánylásra találtak. Kívánjuk, hogy a Magyar Szö­vetség egy nagyszabású politikai mozgalom kezdete legyen Erdélyben. Csak egy politikailag lezárt sorok­ban szervezkedett kisebbség képes követeléseinek tekintélyt és súlyt szerizni. Az a fő, hogy a szervezet tényleg az egész népet magába foglalja és ne legyen egyesek politikai játékszere Belsőleg az egyes kisebbségek életében mindig lesznek ellentétek és feszültségek. Ez csak hasznos lehet. Kifelé azonban egyetlen szi­lárd népakaratnak kell jelentkeznie. Nagy taktikai ügyesség kell ah­hoz, hogy a nagyDirtokosok és kis­gazdák, nagytőkések és munkások érdekellentéteit áthidalják. Egy tör­ténelmi nemzet politikai érettsége azonban ezekkel a nehézségekkel is megküzdhet. Csupán arra van szükség, hogy a Magyar Szövetség vezetői kezdettől fogva tisztán lás­sák ezt a célt. Munkájuknak a nép­lélek mélyére kell hatnia. Rz erdé­lyi magyarok ébredő aktivitásának legnagyobb nyeresége az, hogy ön­álló súlypontok keletkezése által az uj államban előre tisztázza az erő­viszonyokat. R kisebbségi politika körvonalai mindjárt élesebbek és nagyobbak lesznek az uj államban, mihelyt egy kétmilliós nemzet rá­szánja magát, hogy aktiv politikába fogjon. Eddig a szász nemzet egye­dül küzdött a kisebbségek védel­mének eszméjéért. Ma őszinte örö­mét kell kifejeznie afölött, hogy küzdő társat kapott. Őszinte szívvel üdvözöljük magyar polgártársainkat. Ugy érezzük, hogy megtalálták az utat, amely a politikai és nemzeti létükért való eredményes küzdelem­hez vezet. .Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Megszűnt az Osztrák-Magyar Bank R mai nappal megszűnik Ma­gyarország területén az Osztrák­Maguar Bank működése. Azt a mnn­kakört, amelyet eddig ez a hatal­mas közös pénzintézet végzett, het­főtőt kezdve a Magyar Királyi Ál­lani fegyintézet fogja betölteni. A magyar tisztviselőket már ré­gebben felszólították, hogy lépjenek át a jegyintézet kötelékéhe. E fel­szólításnak eleget is tettek a tiszt­viselők, bár jóval kevesebb jöve­delmet biztosithat nekik az önálló magyar jegybank, mint a régi kö­zös nagy intézet. De a magyar tisztviseiök hazafias lélekkel fo­gadják a jövedelem csökkenést, amely pedig nem jelent munkake­vesbedést. Mégis csaknem kivétel nélkül megmaradtak a helyükön, hogy tudásukat, szorgalmukat s lel­kesedésüket a magyar haza pénz­ügyi felvirágoztatására fordítsák. Békéscsabán is az Osztrák-Ma­gyar Bank fiókja átalakul a ma­gyar kir. állami jegyintézet fiókjává. A tisztviselők egytől-egyig helyükön maradtak. Most dolgoznak lázasan az átalakulás munkálatain, amelyet a mai nap folyamán kell bevégez­niük. Meghatottan vesznek bucsutarégi közös intézettől, melynek hűséges munkásai voltak, hogy magyar lel­kűknek minden nemes lelkesedésé­vel küzdjenek a magyarjövőért azon a komoly helyen, ahova őket tudá­suk állította. Illáin kihallgatása i) Tisza-per mai tárgyasa Budapest, jul. 29. A mai tárgyaláson elsőnek Palo­tai-Kovács Károly miniszteri tiszt­viselőt hallgatják ki, aki Csernyákra vonatkozólag tesz vallomást. A kö­vetkező tanú Ulain Ferenc dr. ügyvéd, a Szó­zat szerkesztője. Elmondja, hogy 1919. november 15-én levelet ka­pott Balogh Jenő volt igazságügy­minisztertől. hogy keresse fel. ó el is ment s ott többekkel találkozott. Hónig őrnagy mondta, hogy Hiitt­nert Miskolcról Budapestre ho­zatta. Elmondja ezután Ulain, hogy mi­lyen tárgyalások előzték meg a Friedrich elleni vádemelést. A tár­gyalás folytatását ezután szombatra halasztották. Mi van ma ? 1921. julius 30., szombat R. kath.: Judit, Prot.: Judit. Nap kél reggel 4 óra 34 perckor, nyugszik 19 óra 37 (este 7'37) perckor Hold kél 00 óra 01 (éjjel 12-01) perckor nyugszik 15 óra 16 (d. u. 3" 16) perckor Fél 6 (17-30) órakor Move-Előre foot­ball mérkőzés az Előre uj pályáján. Este 9 (21) órakor a Falu-Szövetség nagy hangversenye a Városi Szín­házban. GABQNAJAT NE ADJA EL, mig a BÉKÉSMEGYEI ÁLT. TAKARÉKPÉNZTÁR ÁRUOSZTÁLYÁNAK fol nem ajánlotta, mely azért a iegmasabb árakat fizetiI

Next

/
Oldalképek
Tartalom