Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-17 / 206. szám

Körösvíáék Békéscsaba, 1921. szeptember 17. Osztrák katonák ujabb lázadása Bruckban Bécs, szept. 16. Bruckban ujabb lázadás tört ki az osztrák katonák körében. A lázadás előzményeiről és lefolyásáról bécsi lapok a következőket jelentik: Az utóbbi időben többször megtörtént, hogy a katonatanács szembehelyezkedett a parancsnokok intézkedésével, sőt súlyos összecsapásokra is sor került. Ezek az incidensek igen rossz szinben tüntetik fel az osztrák véderőben uralkodó fegyelmi viszonyokat. Legutóbb az osztrák határ védelmére Lajtabruckba kirendelt katonaság formális lázadásban tört ki. Bruckba az osztrák hadügyminisztérium az első gyalogé ezred több századát küldte azzal a rendeltetéssel, hogy esetleges magyar támadásokkal szemben védjék meg a határt. A napokban ez az alakulat parancsot kapott, hogy magyar területre, Királyhidára vonuljon. A katonák vonakodtak a parancsnak eleget tenni és amikor a parancsnok azt megismételte, a legénység fellázadt. A parancsnokló Hewlend alezredes a századparancsnokokat magához hivta és egyúttal magához hivta a katonatanács tagjait is, hogy az incidens elintézéséről tanácskozzék velük. A katonatanács több tagja szembehelyezkedett a parancsnokkal, mig a századparancsnokok természetesen az alezredes mellett tartottak. A vita mind hevesebb lett. Végül az egyik katonatanácsi tag Goldgruber százados arcába olyan hatalmas ütést mért, hogy a tiszt összeesett. Az alezredes bejelentette a hadügyminiszternek, hogy nem vállalja a zászlóalj további parancsnokságát. A brucki lázadás óriási elkeseredést keltett a bécsi tisztek körében és a tisztikar tagjai legközelebb ülést tartanak, hogy a további 'teendőről tárgyaljanak. Noseda olasz tábornok az újszeged! háromszögben 9 bizottság hitelesnek találta a szerbek által okozott károk jegyzékét Szeged, szeptember 16. Kedd reggel egy antant-bizottság érkezett Szegedre, hogy az ujszegedi háromszögben Dobrovics miniszteri titkár által felvett károkat hitelesítse. A bizottság tagjai Enea Noseda olasz tábornok, Vorisek Ernő huszárezredes és báró Kazi Károly miniszteri tanácsos. A bizottság megérkezése után Kiszomborba utazott. Deszken keresztül még aznap este visszaérkezett S'.egedre. Tegnap Ujs?egedet látogatták meg. A tábornokot és magyar kisére;ét Wulff Ferenc tiszti főorvos és Berzenczey Do non kos főmérnök kahuzolták. Több intézeten kivül a földig lerombolt járványkórházat is megtekintették. A bizottság Dobrovics miniszteri titkár megállapításait hitelesnek találta. A károk Dobrovics titkár becslése szerint 200 millió koronára rúgnak. Ebből az összegből pusztán Újszegedre 80 millió korona esik. A Gerliczy-uradalom kára 16 millió. A jóvátéleli bizottság, melynek mint legidősebb tiszt, Enea Noseda tábornok volt az elnöke, október 15-én feloszlik, minthogy megbízatását, a megszállók által okozott károk összeírását az e<jész ország területén befejezte. A károk visszatérítésének módozatait Párisban fogják tárgyalás alá venni. 9z oláhok megölik az erdélyi magyar háziipart Tilos a vllághipü kalotaszegi uarrottas készítése Kolozsvár, szept. 16. Kalotaszeg szorgalmas népe között nagy a szomorúság, mert az oláh hatóságok — állítólag egy Bukarestből érkezett rendeletre hivatkozva — betiltották a hires, magyar motivumu kalotaszegi varrottas készítését. A betiltás indoka, hogy magyar nemzeti érdekeket szolgálnak a kalotaszegiek a varrottas készítésével. Mások azonban ugy tudják, hogy a kalotaszegi varrottas eltiltásának más háttere van. Kalotaszeg lakossága ugyanis néhány héttel ezelőtt megmozdult, hogy megalakítsa Erdély magyarságának politikai pártját. Nagygyűlést hívtak egybe Bánffyhunyadra s ezen mintegy harmincezer erdélyi ma£_,ar vett részt. Abban az időben éppen egy antantmisszió tartózkodott Erdélyben s ennek köszönhető, hogy a magyarság szervezkedését nem tiltották ei az oláhok. A bánffyhunyadi népgyűlésre Erdély minden részéről zarándokolt a magyar érzelmű lakosság, hogy minél inkább demonstráljon magyarsága mellett. A népgyűlés a kalotaszegiek indítványára elhatároz-ta, hogy Erdély népei számára teljes nemzeti szabadságot követel. Erre most érkezett meg a román kormány válasza, mellyel — hogy megbosszulják a kalotaszegiek akcióját — eltiltotta a külföldön is megcsodált kalotaszegi varrottas készítését. Ezzel tudvalevőleg évszázadok óta foglalkozik Kalotaszeg szorgalmas magyar népe és egyetlen kereseti forrásuk a varottas készítése, mely családról-családra száll. Érthető tehát, hogy az oláhok tiltó rendelkezése egyszerűen anyagi létükben támadta meg a kalotaszegieket s ezért nem sajnálják a fáradságot arra sem, hogy a bukaresti kormánynál, esetleg az oláh királynál tiltakozzanak a rendelet ellen. A kalotaszegiek most azt tervezik, hogy Goga Octávián kultuszminisztert küldöttségileg felkeresik s tőle kérik, hogy a varrottas készítését engedje meg újra az oláh kormány. Mi van ma ?. i 1921. szop t. 17., szombat R. kath.: Lambert pk. Prot.: Ludmilla Nap kél reggel 5 óra 39 perckor, nyugszik 18 óra 10 (6-10) perckor. Hold két 18 óra 04 (6 04) perckor, nyugszik éjjel 4 óra 41 perckor. Délután 5 órakor a M. N. Sz. gyűlése a városháza nagytermében A kormányzó gazdasági szakembereket hívott meg kihallgatásra (Budapest, szept. 16.) A kormányzó elhatározta, hogy komoly gazdasági szakférfiakat kihallgatásra hív meg. Az audienciákon, amelyeken a szakminisztereken kivül a kereskedelmi élet kímagaslóbb alakjai is megjelennek, a drágaság ügyét és gazdasági problémákat tárgyalnak meg. A kihallgatások eredményétől függ, hogy szükséges-e a mostani pénzügyi politika további fenntartása, vagy időszerű-e a szakítás. Csabai élet a közelmúltból III. rész. (2) Hát bizony, ha olyan nagy muri volt, mint most Fábryéknál, a hajnal ott találta még a kompánia nagyobb részét az asztal mellett, vagy a gyengébbjét az asztal alatt, Bartóky Istvánt azonban itt soha sem. Nem birt a kompánia elválni Náci szép muzsikájától s legáihatatosabb volt Esván uram, végre is azonban csak kijutottak a kapu elé, de itt megbicsakolta magát Esván uram, hogy addig nem megy, mig a szent János áldását a kapu előtt rá nem adják — ki nem ürítik. Hát förmedeznek egyesek, hogy hát osztáng mibe hozzuk ide ki a bort? Mibe? — üti fel bozontos nagy fejét Esván uram, hát itt van ni: a csizmámba! Elfér ebbe s már is lent volt az egyik csizmája. Nagy potentát volt, senki sem akart kikötni vele, nem is volt tanácsos, ha fene kedve volt, — szaladt hát hamarjában két magasan jó kedvű atyafi vissza a házba, csap alá állítják a csizmát, bele ment 1/4 akó, ugy cipelték az utcára. De akkorra már a hires jó gazdasszony, boldog emlékű Fábryné, Kraller Magdolna Helén nagyaszszony is künn volt egy kis maradék harapni valóval s a kompánia letelepedett a földre s haraptak és ittak vigan — a csizmából, a valóságos csizmából. Egyik-másik elázott vagy gyenge legénynek ketten is emelgették szájához a fene nagy csizmát s abból ugy csurgott kétfelől is végig a száján és ruháján a jó bor. Ez is hozzá tartozott a mulatsághoz, nem olyan sokat adtak akkor a ruhára, meg az ettikettre. A hetvenes évek elején, meg előbb, a fiskálisokkal is csak ugy voltunk, mint a nyomdákkal: kevés volt. Urszinyi Andor már rég gazdálkodott, Rácz Lipi csorvási birtokára vonult, az öregek ' közül Hoffmann A., Thomka Alajos, Koricsánszky Lajos sehogy sem boldogultak, nem volt dolguk, Fikker Lipótnak a magyar világ beálltával megszűnt az ügyvédi jogosítványa, mert a Bach-korszakban ügyködési jogosítványt is kaptak jogvégzett fiatal emberek, az ügyvédek száma pedig korlátozva volt és kinevezéstől függött, s oda kellett menni, ahova kinevezték, maholnap ezt újra be kell hozni, különben egymást eszik meg a fiskálisok. Csak Félix Ágost volt még, akinek elég jó ügyvédi irodája volt, de azt a közjegvzői intézménynek behozatalakor, 1874-ben kinevezték csabai közjegyzővé, maradt tehát Vilim János, a csabai Népbank akkori ügyésze, aki szinte jobban szeretett gazdálkodni, Urszinyi János, a B -Csabai takarékpénztár ügyésze, Szeberényi István, ennek szük volt Macedónia, csakhamar elköltözött Aradra, Thomka Emil pedig pedig hamar letört, a fiatalabb generációból Fábry Károly jött elsőnek, 1873-ban, azután jött utána a mai fiatalabbja : Haan Béla, dr. Sailer Vilmos, az elhalt Hüke Lajos, Kocziszky János és dr. Fáy Samu, dr. Galli Károly, dr. Láng Frigyes, dr. Dzurik József, dr. Uhrin László stb., akik már mind a Fábry iro iájában praktizáltak és képződtek.*) *) Talán feltűnik a tisztelt olvasónak, hogy a felsorolt ügyvédek egy része dr., más része nem, holott most minden ügyvéd egyúttal dr. is. Hát ennek az a magyarázata, (amit a mai fiatalság talán már nem tud) hogy 1874 előtt a doctorátusság megszerzése nem volt kötelező, azt csak az 1874 évi ügyvédi uj törvény irta elő feltételnek. Ezzel mintegy nehezíteni akarták az ügyvédi pályára tolulást, — amint az eredmény mutatja — szépen I Nem beszélünk az azóta jöttékről. Most már tulsokan is vannak, pedig a jóbót sem jó — a sok. Ez olyan közmondás, de mindenre illik, talán ugy tetszik gondolni, hogy az ügyvédekre is ? Az ügyvéd szónál álljunk meg egy szóra I ügyvéd ? Uj szó, — az ujabb időben alkották, azt jelenti ügy védő, á "la : honvédő, honvéd. Hát azelőtt hogy hívták azt, aki a pereket vitte ? Mert azelőtt is csak volt perbeli képviselő, hisz a magyar sohasem lehetett meg per nélkül. Hja I azelőtt a perlekedés latinul folyt, még- a magyar törvényeket is latinul, deákul hozták meg és hirdették ki és csak az értette, aki deákul is tudott, természetes tehát, hogy a pervivönek neve is latin volt, — de az külömböző volt, attól függött, ki mi'yen perekben járt el ? Az ügyvéd nagyobbrészt kinevezett, vagy választott volt, rendes évi fizetést húzott. Azok, kik az államot, a kincstárt (a fiskust) képviselték : azokat fiskálisoknak hívták, de voltak királyi, érsek, püspöki, uradalmi, vármegyei és városi fiskálisok is, azokat magistratualis fiskálisoknak hívták. REX-mester, a világhírű lélekidomár a Színházban kedden és szerdán, ZO-án és Zl-én mutatja be csodaszámbamenő kísérleteit. — legyek elővételben Gesmeynél.